Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » 24. óra » „A fajgyűlöletet a félelem táplálja.”

„A fajgyűlöletet a félelem táplálja.”

Nemzetközi felmérések szerint Magyarország lakossága mintegy 60 százalékának a gondolkodásában, beszédében tetten érhető a rasszizmus. Ez az arány az európai országok között nálunk a legmagasabb.
24. óra 2012. november 08., csütörtök 08:21
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

Az elmúlt hónapokban Magyarországon nem csekély figyelmet keltettek erőszakos rasszista cselekedetek, kirekesztő kijelentések, a társadalom többségének ellenszenvét kiváltó felvonulások. Hol ragadhatók meg a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak és az anticiganizmusnak a gyökerei? Minek tulajdonítható a rasszizmus és az újfasizmus újraéledése?
A rasszizmus gyökereiről Marsovszky Magdolna antiszemitizmus- és anticiganizmus-kutatóval, a fuldai (Németország) egyetem óraadó tanárával beszélget Soós Attila.

− A kirekesztési mechanizmusok nagyon szorosan összefüggenek azzal a kérdéssel, hogy hogyan definiáljuk a nemzetet. Hogyha a nemzetet etnikai, kulturális, származási közösségként definiáljuk − pl. ha azt mondjuk: magyarság, vagy népnemzet, egyetemes magyarság −, akkor e mögött egy olyan nemzettudat van, ami a népnemzeti ideológia sajátja. Magyarországon jelenleg ez a vezető ideológia.

− Nem inkább keresztény és népnemzeti?
− Nem keresztény, mivel nagy különbség van a kettő között. A népnemzeti ideológiának, az úgynevezett „völkisch”-nek külön kutatási háttere van. Szokták egyszerűen „népi”-ként emlegetni, de ezen Magyarországon sokan a parasztságot értik, egyfajta paraszti romantikát képzelnek mögé, holott itt másról van szó. Hanák Péter történész írta le nagyon jól, hogy a „népi” kifejezés alatt nem a széles, a társadalmi létra legalsó fokán elhelyezkedő néprétegeket értjük, hanem az etnikailag egységes nemzetet. A népnemzeti ideológia etnikai nemzettudatot feltételez. E szerint létezne egy magyarság, egy univerzális, egyetemes magyarság, amely kifejezés egy kicsit az „árja”, vagy a „felsőbbrendű” kifejezéseket takarja. Aki ehhez tartozik, az kvázi magasabb rendű. Struktúráját tekintve ez a magyarságtudat pontosan ugyanaz, mint az árjaelmélet és a fajelmélet. Hanák Péter is erre utalt.

− A történelem során a magyarság más nemzetekkel is keveredett: horvátokkal, szlovákokkal, zsidókkal, románokkal, törökökkel s még sorolhatnánk.
− Ez így van. De ha etnikailag vizsgálnánk a magyarságot, láthatnánk, hogy úgynevezett egyetemes magyarság nem is létezik, s nem beszélhetünk kulturálisan egységes nemzetről sem. Ez egy fikció.

− Akkor nem létezhet árja magyar sem.
− Valójában nem, de az ideológiája megvan, amely könnyen megcáfolható alátámasztást nyert, mivel nem létezik a valóságban. Nincsen homogén, egységes nemzet, ezért más, megtámasztó ideológiát kell keresnünk. Ehhez próbáljuk a történelmet igazítani, vagyis tulajdonképpen meghamisítani a történelmet a mítoszok segítségével. Történelemszemléletünket hozzáigazítjuk a magyarsághithez, és bizonyítani kezdjük, hogy mi voltunk az ősnép, a kiválasztott nép. Mi, vagyis a magyarság. Keresni kezdjük ősi gyökereinket, és felállítani mítoszokat, mint pl., hogy a mi őseink a szkíták voltak stb. Megpróbáljuk az egyenes leszármazást bizonyítni, s kikapcsoljuk a népvándorlás korát. Heribert Illig A Kitalált középkor c. könyv szerzője szerint ez a fajta gondolkodás kiemel a történelemből 300 évet. A gyökerek e fajta keresése mítoszgyártáshoz vezet. A kiválasztottság keresése és az ősvallás keresése kelet felé fordíttatja a „magyarságot”, hogy úgymond bebizonyítsuk a kiválasztottságunkat, hogy leszármazásilag mi vagyunk a legősibb nép, miénk a legősibb vallás, a sámánizmus, a legősibb írás, a rovásírás stb. Ezek mind a népnemzeti ideológia sajátosságai. Ugyanez történt Németországban a második világháború előtt. Az ősiséget keresték, visszanyúltak a Krisztus előtti időkre annak bizonyításáért, hogy a germán a legősibb nép, a kiválasztott.

− Van ennek ugyebár egy zsidóellenes éle is, amennyiben a népnemzeti eszme azt is állítja, hogy nem is a zsidó volt a kiválasztott nép.
− A népnemzeti ideológia sajátja, hogy mindig csak valaki ellen tudja megfogalmazni magát, és úgy érzi, a saját identitását meg kell védeni. Ebben az ideológiában immanensen benne van a kirekesztés. A „felsőbbrendűség” csak akkor érvényesül, ha kreálunk kvázi egy „alsóbbrendűt”, akihez képest mi felsőbbrendűek vagyunk. Ha mi népnemzeti közösségként definiáljuk magunkat, etnikai-kulturális nemzetként, ahogy a társadalom nagy része és a kormányideológia Magyarországon jelenleg teszi, akkor ahhoz, hogy a magunk népnemzeti identitását stabilizáljuk, ellenségképet kell találni. Ez az ellenségkép a „zsidó”, a „cigány”, a „homoszexuális”, az „internacionális”, a „kozmopolita”, a „liberális zsidó”, az „urbánus”...stb. Mind ellenségkép.

− Ebből az ideológiából nőtt ki az antiszemitizmus is?
− Ha anitiszemitizmusról szólunk, nem beszélhetünk szűk értelemben vett „zsidóellenességről”, mint ahogy anticiganizmus esetén sem konkrét „cigányellenességről” van szó. Hanem arról az ellenségképről, ami az antiszemita és anticiganista ember fejében keletkezik. Ez tulajdonképpen egy paranoiás ellenségkép. Így alakítható ki a keresztény emberekről is „zsidó” ellenségkép.

− A keresztényből hogyan lesz zsidó? Milyen alapon „zsidózhatnak le” egy alapjaiban más vallású embert?
− Úgy, hogy a kereszténység egyetemes ideológia. A népnemzeti ideológia ellensége az egyetemesség (univerzalizmus), így lesz az univerzálisan gondolkodó keresztényből ellenségkép. Tehát az az egyház vagy felekezet, amelyik nem népnemzeti, hanem komolyan veszi az univerzalizmus gondolatát, automatikusan ellenségképpé válik a népnemzeti ideológiában. A keresztény és a népnemzeti ideológia között ez a legfőbb különbség. A sokat hangoztatott szentkorona-eszme nem a „tiszta” univerzális keresztény eszméből táplálkozik, hanem sokkal inkább egy keresztényi mázzal leöntött népnemzeti ideológia. A népnemzeti – még ha hivatkozik is vallási fundamentumokra – tulajdonképpen keresztény-ellenes ideológia, mert elvet mindent, ami univerzális, ami egyetemes. A keresztény vallás egy univerzális, egyetemes vallás. A népnemzeti ideológia pedig homogenitásra törekvő, univerzalizmus-ellenes. S a népnemzeti gondolkodók most Magyarországon többségben vannak.

− Ezek szerint az antiszemitizmus hátterében is az „egyetemes”-től való félelem húzódik meg?
− Igen, minden kirekesztési tendencia mögött egyfajta félelem rejlik. Mindig a többségi társadalom félelme. Ez egy fóbia vagy paranoia. Amikor mi antiszemiták vagyunk, akkor attól a zsidó képtől félünk, ami bennünk kialakult, mint zsidókép. Nem feltétlenül konkrét zsidó emberektől félünk. Van olyan zsidó ember, aki szintén fóbiás, aki ettől az univerzalizmustól fél. Az identitását érzi veszélyeztetve.

− És a kereszténységből kiinduló ellenszenv? Milyen szerepet játszik az antiszemitizmus kialakulásában az a bibliai tény, hogy történetileg a zsidó nemzet adta halálra Jézust. Nem ebből a tényből indult ki a keresztény „ellenszenv” a zsidók mint nemzet iránt?
− A mai ember nem azért gyűlöli a zsidókat, mert megölték Jézust.
A mai antiszemitizmusnak már nincs vallási tartalma. Az antijudaizmus azzal volt kapcsolatban, de a modern antiszemitizmus átalakult, nincs vallási jellege, elvonatkoztattunk a konkrét zsidó identitású embertől.

− Akkor mi a baj a zsidókkal? Miért gyűlölik őket?
− Nem a konkrét zsidókat gyűlölik, hanem az ellenség-képet. Ellenségként bennem van, vagyis itt a probléma: a saját paranoiámat gyűlölöm abban a személyben, akire kivetítem az öngyűlöletemet.

− Sokak szerint a zsidóság világhatalomra törekszik. Uralkodnak a tőke, a nemzetközi nagy pénzintézmények, befektetések fölött…
− De ki az a konkrét zsidó? Ez sztereotípia. Konkrétan bebizonyított tény, hogy a tőke mögött nem zsidók vannak. A kapitalizmus mögött, a filmipar mögött, a szocializmus mögött sem.

− Akkor ez egyfajta összeesküvés-elmélet?
− Igen. Ez rémkép. A modern antiszemitizmus nincs konkrét okozati összefüggésben a zsidósággal, a valóságalapja nem a zsidókban keresendő.

− Aki nem a nemzethez tartozik, az eleve ellenség?
− Pontosan. Mert félünk attól az embertől, aki úgymond megpróbálja felborítani a nemzeti identitásunkat. Aki kételkedik a magyarságban, az mintegy nem megfelelően viselkedik, aki nem vallja magát a magyarsághoz tartozónak stb., arra azt szokták mondani, hogy „magyarellenes”, „nemzetellenes”, „gyökértelen”, „hazaáruló”. Az ezeknek a sztereotípiáknak megfelelő emberek a modern antiszemitizmus zsidói.

− Akkor tehát a Magyarországon tapasztalható zsidógyűlölet sem egyedi eset…
− Nem. Ez nem csak Magyarországon van így, hanem mindenhol, ahol ez az etnikai- népnemzeti kultúra él. Ráadásul, ha zsidók azonosítják magukat a magyarsággal vagy a népnemzeti felfogással, akkor így maguk is antiszemiták lehetnek. Itt sztereotípiák sztereotípiák elleni harca folyik. Pontosabban, hiedelmek harca a sztereotípiák ellen. Természetesen a sztereotípiák mögött konkrét emberek vannak, akik antiszemita támadásoknak vannak kitéve. A népnemzeti ideológia állandó bizonyítási kényszerhez vezet. Úgy érezzük, be kell bizonyítanunk, hogy van egy homogén népnemzeti kultúránk, mi vagyunk a kiválasztottak, ám ezt mások megkérdőjelezik. Ezért úgy érezzük, támadnak, nekünk pedig védekeznünk kell egy külső támadás ellen. Mi úgy érezzük, védekezünk, miközben nem vesszük észre, hogy ellenségképeket gyártunk s ellenük harcolunk. Ez a „nemzetvédelem” egyre militánsabb hangvételű és már konkrét fegyverkezéssel is jár.

− Az antiszemitizmus ellen hogyan lehet felvenni a küzdelmet?
– Egy demokratikus nemzetkoncepcióval. Ez az, amit Németország a második világháború után megcsinált. Felhagyott az etnikai-kulturális nemzetfelfogással, mert az homogenitásra törekszik, és átváltott a demokráciára. Az etnikai nemzettudat magában foglalja az „etnosz”, a demokratikus köztársaságtudat pedig a „demosz” görög szavakat. Mindkettő népet jelent. Az individuum védelme az etnikai felfogással szemben áll. Ha összehasonlítjuk a két nép alkotmányát, akkor a német alkotmányban azt olvashatjuk elsőként: az emberi méltóság sérthetetlen. A magyar alkotmány preambulumából, Nemzeti Hitvallásából pedig az derül ki, hogy Magyarországon a nemzet védelme a legfontosabb. Németországban az individuum védelme, amely alatt minden ember védelmét értik. A bevándorló orosz zsidót, a török bevándorlót… Az egyén védelme a legfontosabb, a többséggel szemben is. Magyarországon a többség védelme egy nagyon fontos paragrafus. A legfontosabb törvény, az alaptörvény legelső paragrafusának megfelelően: a nemzetvédelem. Mivel az etnikai nemzet-definíció homogenitásra törekszik, mindentől mintegy meg akarja „védeni” a nemzetet, amiről úgy érzi, hogy veszélyezteti. Az etnikai nemzet ellentéte a kozmopolitizmus, ezért ebből következtetően úgy fogják fel, hogy a kozmopolita idegen. Az univerzalizmus is az etnikai nemzet-felfogás ellentéte, ezért azonnal kirekesztjük azokat, akik univerzalizmusra törekszenek. Az univerzalista keresztényt, mint pl. Iványi Gábor egyházát is, azonnal kirekesztjük. Pedig az univerzális kereszténység nem ismer el semmilyen kirekesztést, rasszizmust.

− Ha ezt a népnemzeti hiedelmet, nacionalizmust lehetne kezelni, akkor az antiszemitizmus kérdése is megoldódna?
− Így van.

− Véleménye szerint milyen lenne az egészséges nemzettudat?
− Nincsen olyan, nem is kell lennie. Azzal szoktak érvelni, hogy de hiszen Amerikában is minden második házon ott leng a nemzeti zászló. Ez igaz is, de ott nincsen etnikai nemzettudat, mint Közép-Európában. Az etnikai nemzettudatban benne van a nemzet megváltása. Ilyen Németországtól nyugatra nincsen, csak attól keletre van, melynek oka a kulturális tradícióban keresendő. A holokauszt a nemzet önmegváltó ideológiájának a csúcspontja volt. Meg akarták váltania a nemzetet az úgymond „élősködő zsidóságtól”. Itt a probléma. A népnemzet is meg akarja váltani magát a „zsidó elnyomás” alól, ami igazából nem is létezik. Ez paranoia. És itt jön be a pszichológia, hogy az antiszemitákat tulajdonképpen a félelem mozgatja. Nem tudatosan gonosz emberekről beszélünk. Ebben az állapotban nem tudatos, hogy meg akarunk ölni valakit. A tudatos az, hogy meg akarjuk menteni magunkat. Hogy ennek fejében meg kell halnia valakinek, nem tudatos, ez a nemzetmegváltó logikában van benne. Amikor meg akarjuk váltani magunkat a kozmopolitáktól, az univerzalistáktól, vagy a leírt módon keressük a gyökereinket, akkor nem is tudatosul bennünk, hogy ez öléssel jár. Akik ebben hisznek, nem tudatosan gonoszok, csak a magyarságban s annak nemzetmegváltó ideológiájában hisznek.

− Földrajzilag jól körülhatárolható, egységes Magyaroszágon élünk. Közös a történelmünk, közös a múltunk. Nem következik ebből, hogy egy egészséges magyarságtudattal is kell rendelkeznünk?
− Egészséges énképre szükség van, de magyarságtudatra nincs. Egy demokratikus énképünk legyen s a demokrácia legyen az összetartó erő. Mindenki önálló ember, az individuumot kell védeni. Mindig az individuumot a többséggel szemben. Ez nyugaton így működik. Itt tulajdonképpen egy nemzetvallás, egy új vallás van születőben. Ennek az „újpogányságnak” az egyik szentélyében, a verőcei „Kárpát háza” templomban az oltár fölött a turulmadár jelenik meg és egy sámánnő, Emesére utalva, ami viszont az új pogány ideológia megjelenítője. Ugyancsak az elmúlt napokban volt vezető hír a médiumokban a „Nemzeti Összefogás” szobrának avatása Ópusztaszeren a turulmadárral. Ez is csak annak az általános népnemzeti ideológiának a jelképe, melyben ugyan fellelhetők keresztény ideák, de annak univerzalizmusával homlokegyenest szembemegy. Hiába öntik le keresztény mázzal, hiába áldják meg az egyház képviselői ezeket a rendezvényeket, ez akkor is keresztényellenes.
Ha megnézzük a Himnusz monumentális szobrát Budakeszin, megjelenik a turulmadár alul, majd a nap, a vér, a föld mítosza. Sokan nem veszik észre, hogy az egyik vallás univerzalizmus-ellenes, a másik univerzalista.

− Tankönyveinkben az áll, hogy a magyarok védték meg a töröktől Európát. Például ez is erősíti a magyar nép kollektív tudatát, erre épül fel a nemzettudat. Nem a közös ellenségkép az alapja, hanem mert egy csakis ránk jellemző kultúrát, nyelvet, országot hoztunk létre, egyetemes és nemzeti értékekkel. Ez nem lehet egészséges gondolkodás?
A németek éppen arra büszkék, hogy szakítottak ezzel a kollektív népnemzeti tudattal. Fel kell fogni, tudatosítani kell magunkban, hogy az etnikai nemzettudat egy idő után népirtáshoz vezet. Csak a demokrácia lehet a megoldás. Ha egyáltalán van mit tanulni Auschwitzból, akkor az az, hogy a fajelméletet nem szabad beereszteni. Soha, senkinek…

 

24. óra 2012. november 08., csütörtök 08:21
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
június
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
„A fajgyűlöletet a félelem táplálja.”

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés