Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » 24. óra » „Zeng a vészharang”

„Zeng a vészharang”

Hetesi Zsolt fizikus, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport munkatársa előadásán jártunk

A számok azt mutatják, hogy az elmúlt kétszáz évben – amióta mérik a hőmérsékletet – durván egy fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a Földön. A társadalom több okból is rendkívül sérülékeny, nem csak az éghajlatváltozás miatt. Számos kedvezőtlen folyamat zajlik napjainkban a Földön – vezette be előadását Hetesi Zsolt kutató.
24. óra 2019. január 08., kedd 17:50
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Címkék
Hasonló cikkek

 Fajok kihalása és túlszaporodása
A kutatások szerint, ha meg tudták volna mérni tízezer évvel ezelőtt a szárazföldön élő gerincesek tömegének súlyát – ebben benne van a békától kezdve a mamutig minden, így az ember is –, akkor az 250–300 millió tonna lett volna. Ma ugyanez a szám 1800 millió tonna, tehát a növekedés hatszoros. Ennek négyötöd részét az ember és háziállatai teszik ki. Nagymacskából – párduc, tigris, oroszlán – például lehet úgy 120–200 ezer. Tehát a Kipling által felvázolt hatalmas afrikai és ázsiai dzsungel már régen a múlté. Ugyanakkor a házimacskák száma 600 millió. Hatalmas különbségek vannak tehát, amely azt mutatja, hogy az ember a hátsó kertjévé tette az egész bolygót, mindenütt a saját keze nyoma látszik, és megváltoztatta ezzel a Föld természetes élővilágát, erőteljesen, és kedvezőtlen irányban.

 
Gyorsuló éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás egy másik riasztó folyamat. Év elején Fokvárosból kaptunk olyan híreket, hogy akadozik a vízellátás, most pedig Izraelből, Kaliforniából érkeznek hírek arról, hogy nagyon közel vannak ahhoz, hogy a vésztartalékaikat kelljen felélniük. Ha nem lesz víz, akkor a civilizáció megszűnik létezni. Természetesen nem arról van szó, hogy sehol nem lesz víz a Földön, de lesznek olyan területek, ahol előáll ez a helyzet. Akkor pedig alapjaiban rendülnek meg a társadalmak. Ezt nemcsak én mondom, hanem tudósok sokasága.
 
A metántelepek felszabadulásának veszélyei
A Föld légkörében három fő üvegházhatású gáz van. Az egyik a vízpára, ez két hét alatt kicserélődik a légkörben, ezt sem az ember, sem természetes folyamat nem tudja feldúsítani. Ha túl sok van belőle a légkörben, az kicsapódik eső formájában. A vízpára adja a földi üvegházhatásnak körülbelül hatvan százalékát. A maradékért a szén-dioxid és a rendkívül fontos metán a felelős, amelynek légköri sűrűségéhez képest sokkal jelentősebb a hatása,
egységnyi térfogatra nézve huszonháromszor erősebb a szén-dioxid nál. Pillanatnyilag a Föld légkörében durván ötmillió tonna metán lehet. A szibériai fagyott altalajban, illetve az Északi-sarkkörnél lévő Barents-tenger, Jegestenger stb. kontinentális talapzatain a magas víznyomás és az alacsony hőmérséklet miatt néhány száz méter mélységben, kötött állapotban vannak metán-hidrát-telepek – ezek tömege a földi légkörben lévő metánénál akár százszor több is lehet. Ha melegszik a levegő, akkor az óceánok is melegebbek lesznek, a metán-hidrát stabilitása eltűnik, azaz metánra és vízre esik szét, a víz ott marad az óceánban, a metán pedig kibuborékol. Ha a földi légkörben megkétszerezzük a metán mennyiségét, akkor olyan szélsőséges
időjárás-változás történik, amelynek következtében a társadalom is radikálisan átalakul.
Magyarországon ennek veszélyeiről talán én írtam először, még 2007-ben – mondta az előadó –, de ma már sarkkutatók, geológusok egybehangzó kórusa fi gyelmeztet: nem lenne szabad megengedni, hogy az emberi tevékenység következtében a metán-hidrát-telepek disszociáljanak, mert ha a kötött állapotban lévő metán felszabadul, az rendkívül gyorsan bekövetkező, és a jelenleginél sokszorosan nagyobb üvegházhatást fog kiváltani,
s erre képtelen lesz az emberiség válaszolni. A szakma ezt úgy mondja, „ hirtelen megszaladó éghajlatváltozás”. Néhány évtized – mondjuk ötven év – alatt annyira felmelegszik a Föld, hogy gyakorlatilag lakhatatlanná vélik a magasabb rendű élőlények – az ember, az emlősállatok – számára, és a változás gyorsasága miatt csak a legalkalmazkodóbb képességű fajoknak – egyes rovarfajoknak, ellenálló növényeknek – van esélyük a túlélésre. Egy biztos, ha ez bekövetkezik, életünk minden percében érezni fogjuk. Az orosz akadémia vizsgálata alapján annak a valószínűsége, hogy a metán ebben az évszázadban nagymértékben felszabadul – ha nem változtatunk semmit –, kilencven százalék, vagyis erre már nyugodtan fogadhatunk nagyobb összegben is, mert szinte bizonyos, hogy bekövetkezik.
 
Közömbös társadalom
Az egyik hallgató felvetette: vajon miért nem veszi figyelembe a politikai-gazdasági elit ezeket a vészjelzéseket? Mintha az emberiséget nem érdekelnék ezek a prognózisok. Az előadó válaszában megjegyezte: Ehhez ő nem ért, de mint magánembert természetesen foglalkoztatja a kérdés. A világ jelenleg a rövid ideig tartó örömökre van berendezkedve, az erkölcsi rendszer csúcsáról letaszított minden természetfölöttit, még a humanizmust is. Mindennek az értékmérője az anyag, a pénz. Amíg ez így van, amíg a pillanatnyi érdekeket részesítjük előnyben, egyszerűen képtelenek vagyunk felfogni húsz-harminc éven át tartó folyamatokat, melyeknek a vége az lehet, hogy meghalunk. Olyan ez, mint amikor valaki nem tudja letenni a cigarettát, nem
tud leszokni az alkoholról vagy a kábítószerről. Itt most lehet, hogy erről van szó. Az egész világon szakemberek kifinomult érzékkel dolgoznak például a reklámokon, hogy mesterségesen szítsanak olyan igényt, ami nincs, hogy minél több, teljesen fölösleges dolgot vásároljunk. Az emberiség egy része – a vezető réteg mindenképpen – elhitte, hogy pénzzel meg lehet oldani mindent, és ezt a szemléletet adja tovább a sajtó, a média segítségével. Pedig ez nem így van. Ha az emberi mohóság tönkreteszi a természetet, könnyen előfordulhat, hogy nincs az a pénz, amivel helyre lehetne hozni a rombolást. Amíg van a Földön tiszta víz, és van pénzem, megvehetem, de ha sehol nem lesz iható víz...
24. óra 2019. január 08., kedd 17:50
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
december
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
„Zeng a vészharang”

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés