Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » 24. óra » A járványok százada

A járványok százada

Több helyen olvashatjuk, hogy a XXI. század nagy valószínűséggel a járványok százada lesz. Miközben a világ nagy része az új influenzától retteg, Bolíviában és Argentínában egyre nagyobb méreteket ölt a dengue láz, és a harmadik világban a malária is egyre inkább jelen van.
24. óra 2010. január 06., szerda 08:39
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

A veszélyt jelzik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai is. A WHO szerint ugyanis legalább harminc újjáéledő betegség jelent meg az elmúlt három évtizedben, amelyre az ipari forradalom óta nem volt példa. Mindeddig a XIX. századot tekintettük a fertőzések évszázadának. A XX. század a krónikus betegségek, a szív- és érrendszerei betegségek, a rák évszázada volt. Bár az orvostudomány hatalmas felismerésekre jutott a kórokozók leküzdése terén, és korunk higiénés állapotai is összehasonlíthatatlanul jobbak a XIX. századihoz képest, a XXI. század járványai részben az emberek legyengült immunitásával hozható összefüggésbe – amit nagyrészt a stressz és a toxikus vegyületek jelenléte válthat ki –, de az éghajlatváltozás és a gyorsuló népességnövekedés is hozzájárul azok terjedéséhez.

A kolera, a sárgaláz és a Meningococcus által okozott járványos betegségek a XX. század utolsó negyedében ismét jelentőssé váltak. A „súlyos, akut respirációs szindróma” (SARS) és az embereket is megbetegítő madár- és sertésinfluenza új kihívást jelent, és óriási gazdasági veszteséget okoz. A többi vírusos betegség közül az ebola, a Marburg-vírus, a vérzéses láz és a Nipah-vírus által okozott kórképek jelentenek különösen nagy veszélyt.

A fertőző betegségek leküzdését megnehezíti az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre gyakoribb előfordulása. Nagy veszélyt jelent a gyógyszer-rezisztens tuberkulózis terjedése, de kezelésnek ellenálló kórokozók megfigyelhetők a hasmenéses betegségek, a kórházi fertőzések, a malária, a meningitis, a légúti fertőzések, a nemi úton terjedő kórképek és a HIV esetében is. Ugyancsak jelzés értékű volt Nigériában 2003 és 2005 között a Poliovirus gyors terjedése, mely felhívta a figyelmet arra, hogy a kórokozó visszaszorítása után sem csökkenhet az éberség.

A járványok terjedését felerősíti a globalizáció, hiszen az eszmék mellett a világpolgár egységesíti a lehetséges kórokozó-állományt is. A kórokozók is velünk utaznak. Az interkontinentális repülőjáratoknak köszönhetően nagyon gyorsan és észrevétlenül terjedhetnek a vírusok, amelyek ráadásul másként viselkednek a mérsékelt égöv alatt, és megint másként a trópusokon. Emberben, madarakban és más gazdaállatokban folyamatosan módosulhat a genetikájuk. Az így keletkező vírusok elsősorban jelentős gazdasági károkat okoznak, és kivételes esetekben komoly veszélyt jelenthetnek az emberi életre. Az epidemiológusok évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a világ nincsen felkészülve egy esetleges világjárványra.

 

A járványok terjedésének egyéb okai

Szociális és társadalmi körülmények

Számos járvány kialakulása társadalmi problémából eredeztethető, melynek következményei ugyancsak társadalmi problémákat generálnak, ami egy adott ország szociális és családi szerkezetével is összefügg. Afrikában jellemző, hogy a férfiak munkavállalás miatt gyakran távol vannak a családjuktól, és a megváltozott életforma kedvez az AIDS terjedésének. Az ebola, a malária, a sárgaláz vagy a vérhas nagy valószínűséggel a rossz higiénés körülmények mellett a táplálékhiányos állapotok miatt terjed ilyen mértékben. A harmadik világban vérhasban halnak meg a legtöbben. Az éhezés miatt amúgy is puffadt, beteg emésztőrendszerű lakosok még inkább legyengülnek, amikor a fejlett országoktól tejport kapnak éhségük csillapítására, holott a kontinens lakóinak nagy százaléka nem tudja a tejfehérjét megemészteni. Az elégtelen higiéniai állapotok mellett ehhez még hozzáadódik a kórokozók állandó jelenléte.

 

Élelmiszerekből eredő betegségek

Az élelmiszerek mikroorganizmusokkal, vegyszerekkel és toxikus anyagokkal való fertőződése következtében világszerte mindenütt előfordulnak megbetegedések. Gondot jelentenek az új betegségek, például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE) összefüggésben lévő Creutzfeld–Jakob-kór új variánsa. A növekvő húsfogyasztás következtében egyre nagyobb az esélye az állatvilágból eredő globális járványok kitörésének is. Az embert megbetegítő kórokozók hatvan százaléka a beteg állatok elfogyasztásával kerül az emberi szervezetbe.

 

Véletlen és szándékos járványok

A laboratóriumi kutatások során – általában a biztonsági előírások megsértése következtében – fertőző anyagok kerülhetnek a külvilágba. A bioterrorizmus terjedése következtében a veszélyes kórokozókat szándékosan juttatják a környezetbe (például az anthrax kórokozóját tartalmazó levelek – Egyesült Államok, 2001).

 

Toxikus vegyületek által okozott balesetek

A globális kereskedelem egyik elemének, a veszélyes hulladékok kezelésének veszélyeit jól illusztrálják a 2006 augusztusában, Elefántcsontparton történtek, amikor egy teherhajóról több mint 500 tonna vegyi hulladékot helyeztek el illegálisan Abidjanban és a város körül. A következő napokban és hetekben csaknem kilencvenezer ember szorult orvosi kezelésre, valamivel kevesebb mint száz embert kórházban kellett ápolni, és voltak halálos áldozatok is.

Dél-Európában 1981-ben ipari olajjal szennyezett főzőolaj fogyasztása következtében 203 személy meghalt, összesen tizenöt ezer személy volt érintett.

 

Radionukleáris balesetek

Az 1986-os csernobili atomszerencsétlenség következtében súlyos radioaktív szennyeződés érte a környező területeket. A radioaktív anyagokat tartalmazó felhő az akkori Szovjetunió nyugati részét, Kelet- és Nyugat-Európát, néhány északi országot, Észak-Amerika keleti területeit is érintette. Ukrajna, Fehéroroszország és az Orosz Föderáció egyes területei súlyosan szennyeződtek, és több mint 336 ezer embert ki kellett telepíteni.

 

Természeti katasztrófák

A 2003-as hőhullám Európában 35 ezer áldozatot követelt. A természeti katasztrófák 2006-ban 134,6 millió embert érintettek, és 21 342 személy halálát okozták. E súlyos helyzetek nemcsak az egyéneket, hanem az amúgy is megterhelt egészségügyi rendszerek működését is veszélyeztetik. A természeti katasztrófák indirekt hatásai közé tartoznak a járványok, az éhezés, a lakosság kényszerű helyváltoztatása, akut mentális kórképek kialakulása és krónikus betegségek fellángolása.

 

Éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás következtében egyre több vírushordozó rovar, kisállat áttelel, és számos fertőző betegség hordozója lesz. Például a melegebb teleket túlélő szúnyogok, egerek és kullancsok már ma is kellemetlen meglepetéssel szolgálnak sokhelyütt. Kanadában felütötte fejét a bénulást okozó nyugat-nílusi vírus és Európa-szerte növekszik a kullancsokhoz köthető fertőzések száma.

 

Biztonságosabb jövő felé

A múltban a kormányok, tartva a kereskedelem és a turizmus csökkenése miatti gazdasági veszteségektől, vonakodtak hírt adni arról, hogy országukban valamilyen járvány tört ki. Az elektronikus kommunikációnak köszönhetően ma már a járványok kitörése nem tartható titokban. A valóságban a suttogó híresztelések még károsabbak lehetnek, mint a tények közlése. A bizalom a transzparencia révén épül ki, bizalomra pedig szükség van a nemzetközi egészségügyi és fejlesztési együttműködéshez.

A globális közegészségügyi biztonság kialakítása szempontjából fontos az egészségügyi rendszer megerősítése. Egyetlen ország, még a leggazdagabb és legfejlettebb sem képes teljesen egyedül megelőzni, észlelni és kezelni az összes közegészségügyi veszélyt. Nemzetközi szintű koordinációra, globális elemzésre sok esetben szükség lehet.

(Forrás: a WHO 2007-es összefoglalója a világ egészségügyi helyzetéről.)



Az intelligens gyilkos

Az új vírus terjedéséről, tulajdonságairól és a világjárvány elleni védekezés lehetőségeiről sokféle, nem ritkán egymásnak ellentmondó információ terjed. A visszajelzések szerint a lakosság nagy része nem érzi ismereteit elégségesnek ahhoz, hogy felelősen dönthessen a rekordgyorsasággal legyártott oltóanyag elfogadása vagy elutasítása mellett. Ismert, hogy október közepéig még az oltások beadására felszólított háziorvosok sem kaptak kézhez az ÁNTSZ-től hatástanulmányokat az új vírus ellen legyártott oltóanyagról. Pánik van. Wolfgang Köbel természetgyógyásszal készített interjúnkkal az egyéni döntés kiérleléséhez szeretnének segítséget nyújtani.

 

Mi az új vírus speciális jellemzője? Miben különbözik a szokásos influenzavírusoktól?

– A H1N1 kifejezés a vírus két komponensének, a fehérje molekuláris szerkezetének jellemzőit jelöli. Az A-típusú vírusnak 16 H és 9 N altípusa ismert. Egyes influenzavírusok csak állatokban terjednek, mint a H1, H2, H3 jelzésű, illetve az N1, N2 jelzésű vírusok általában emberek között okoznak betegséget. A többi influenzavírus általában állati megbetegedést okoz. Az azonos jelzésű hemagglutinin proteinnel rendelkező vírusok azonban nem feltétlenül azonos vírust jelölnek. Minden vírus génállománya folyamatosan változik, és ezért változhat a vírus veszélyessége is. Ez attól is függ, hogy milyen gyorsan terjed, milyen sokáig okoz fertőzést, milyen súlyos megbetegedést okoz.

 

A genetikai lépés és a genetikai változás

A jelenlegi H1N1 törzs elődjét eddig is ismertük, amely a sertésállományt betegítette meg. Újdonság ennél a vírusváltozatnál, hogy embert is fertőzött, illetve emberről emberre is terjed. Az influenzavírusoknál két folyamatot kell megkülönböztetni: a genetikai lépést („shift”), és a genetikai változást („drift”). Jelen esetben egy genetikai lépés következett be. A genetikai lépés esetén többnyire egy gazdaállatban (madár vagy sertés) keverednek a már ismert humánvírustörzsek az állati influenzavírus génszekvenciáival úgy, hogy egy új, emberre is ártalmas törzs jöhet létre. Az így létrejövő, teljesen új vírus komoly pandémiához vezethet, ami ellen senki sem rendelkezik védettséggel.

A virológusok nagyon tartanak egy ilyen genetikai lépés létrejöttétől, mivel nekik a legrosszabb eshetőséggel is számolniuk kell. A genetikai változás nem annyira veszélyes, mivel ilyenkor a meglévő vírus génállománya kisebb mértékben változik. Ez általában újabb megbetegedésekhez vezethet, de csak ritkábban történnek veszélyes változások. (Az úgynevezett szezonális influenzavírusok közül két vírustól rettegnek a szakemberek. Az egyik nagyon elhúzódó megbetegedéshez vezet – átlagban tíz napig tart –, a másik vírus a gyógyszerekre immunis, ami további gondokat vett fel.) Ez történik évről évre a szezonálisan fellépő influenzavírussal. Minél nagyobb genetikai változáson megy át a vírus, annál nagyobb potenciális rizikót hordoz magában.

A vírus működési mechanizmusát jelenleg még nem lehet pontosan ismerni. A H1N1 vírusok a múltban úgy működtek, hogy a betegben úgynevezett cytokinvihart okoztak, mely például a spanyolnátha esetén ötven-száz millió áldozatot követelt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a mostani vírus is ilyen nagyszámú áldozatot fog szedni, hiszen más vírustörzsről van szó, de egy pandémia elején még nem lehet túl sokat tudni. A legújabb információk az egyesült államokbeli CDC-szervezettől arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi vírus esetén talán nem annyira domináns a cytokinvihar jelenség. Mindenesetre meglepő, hogy a halálos áldozatok többnyire a fiatalabb korosztályból, illetve a középkorúak köréből kerültek ki, továbbá a halálesetek hirtelen következtek be.

 

A cytokinvihar veszélye

A cytokinvihar a legfenyegetőbb jelenség, mely az influenzapandémiával kapcsolatosan felmerülhet. A szakemberek előtt sem ismert még ennek minden részlete, így biztonságos gyógykezelése, avagy megelőzése jelenleg nem ismert. Az influenza elleni gyógyszerek pont ezt a folyamatot hivatottak leállítani, azonban csak nagyon szűk korlátok között alkalmazhatók (időben kell adni, orvosi felügyelet mellet, nincs megelőző hatása, sőt). A probléma az, hogy minél erősebb valakinek az immunrendszere, annál veszélyesebb ez a jelenség. A spanyolnátha esetén például a halálozási statisztika egy úgynevezett W-görbét mutat. A legmagasabb halálozási arány az öt év alattiaknál, a hatvanöt év felettieknél és paradox módon a tizenhét-harminc év közöttieknél mutatkozott.

Mi az oka annak, hogy mindeddig nincs sok halálos áldozata a H1N1 vírusjárványnak?

– Az egészségügy világszerte nagyon gyorsan reagált a járványra. Három-négy évvel ezelőtt már jelezték a virológusok, hogy pandémia várható. A világjárvány megérkezett, és örülünk, hogy nem követelt sok áldozatot. Mégis azt kell mondanunk, hogy a közelmúltban megjelent vírus halálozási aránya magas, hiszen nagyjából egy ezrelék körül van. Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos téli influenzajárványban a közel tízmillió magyar lakósból hat-hétszázezren betegszenek meg, akkor ezzel az aránnyal számolva nagy járvány várható, sokkal komolyabb következményekkel. Kialakult az alapvírus, amely képes emberről emberre terjedni, azonban az csak az elkövetkezendő hónapokban fog kiderülni, hogy módosul-e ez a vírus, és milyen formában, súlyos világjárvány lesz-e, vagy sem. Ha nem módosul a vírus génállománya, az új influenza egy viszonylag enyhe lefolyású vírusjárvány marad. Azonban ha mutálódik, a mérsékelt égövben egy szupravírus jöhet létre, melynek igen drámai következményei lehetnek. Feltétlenül komolyan kell vennünk a WHO legmagasabb szintű készültségi felhívását.

Az oltóanyagok hatékony védelmet nyújthatnak. A H1N1-et sikerült feltérképezni. Megfelelő elővigyázatossággal a fertőzés elkerülhető, kivédhető.

– A problémát az jelentheti, ha kialakul egy, a H1N1-hez hasonlóan intelligens vírus, amely ki tudja kapcsolni az ember immunitását. Az oltóanyagok mellett nyilvánvalóan csak fékezetten tud pusztítani ez a vírus, ha egyáltalán felülkerekedik. Viszont a legrosszabb esetben, ha kialakul a szupravíus, két-háromszáz millió ember halálát okozhatja. A vírusnak csak a jelenlegi változatára érvényes az oltás, az esetlegesen mutálódó vírus új ellenszert igényel, melynek a kísérletezése, legyártása időt igényel. Ha beoltanának is mindenkit, a hatása bizonytalan, nem tudható, hogyan hat majd. A közelmúltban a Der Spiegel beszámolt arról, hogy kutatók számítógépekkel modellezik a vírusok variációit. Jelenleg nincs olyan gyógyszer, amellyel a mutálódott vírusokat meg lehetne fékezni, csak imádkozni lehet, hogy ne következzék be. Az antianyag legyártását meg kellene előznie a nagy járvány kitörésének.

Akik egyszer megfertőződtek a H1N1 vírussal, immunisak lesznek egy újabb fertőzésre?

– Erre a vírusra nagy valószínűséggel igen, de a mutációra nem. A H1N1-et már lehet kezelni. Valószínű, hogy a jövő évi normál influenzaoltásban is benne lesz ez a hatóanyag.

A módosult vírustörzs is az erősebb immunitásúakat veszélyezteti majd inkább?

– Ezt csak akkor tudhatjuk meg, ha létrejön a mutáció, de nagy valószínűséggel igen. Ezt nevezzük szupravírusnak, amely képes a maga oldalára állítani az immunrendszer erősségét. A többi influenzavírus is befolyásolja az immunitást, de nem olyan drámai, okos módon, hogy becsapja az immunrendszert. Az immunrendszer általában felülkerekedik. Függ ez attól is, hogyan és milyen mértékben tud a vírus az immunrendszer kommunikációjába beavatkozni, és ezzel elérni, hogy az immunrendszer egyszerűen a vesztébe rohanjon. Ebben az esetben a különféle multivitaminokkal történő immunerősítés csak felgyorsítaná a folyamatot. Éppen ezért alapjaiban kell az immunrendszert erősíteni. Például amikor lúgosítom a szervezetemet, ezáltal a májam működését segítem. A májam A-vitamint szintetizál, ezzel erősíthetem a bőrömet, amely a veleszületett immunrendszer egyik fontos védekezési faktora. De amikor vitaminokkal felturbózzuk a T-sejtek működését, akkor az esetlegesen kialakuló cytokinvihar-jelenséget felerősítjük.

 Mi a teendő most?

Az oltások segítségével a H1N1 vírussal szemben igen nagy valószínűséggel immunissá válunk, de az esetlegesen létrejövő mutációval szemben ez már nem véd. Zárójelben megemlítem, dr. Greame Laver virológus, aki maga is oltások előállításával foglalkozott, a Der Spiegel magazinnak azt nyilatkozta, hogy az influenza elleni védőoltások sem biztosak. Az országos tiszti főorvos egy nyár eleji rádióinterjújában azt nyilatkozta, hogy a vírusellenes gyógyszerek nem gyógyítanak, csak tüneteket kezelnek.

Miről ismerheti fel valaki, hogy egy hagyományos influenzafertőzést kapott, vagy a H1N1 vírussal fertőződött?

– A tünetek ugyanolyanok, mint a hagyományos téli influenza esetében. Magas láz, köhögés, végtagfájdalom stb. A H1N1 ugyanúgy cseppfertőzéssel terjed, mint a téli influenzavírus. A kórokozót a vérből mutatják ki néhány óra alatt. Itt meg kell említenünk, hogy ma már beszerezhető lenne olyan vizsgálati eszköz, amely néhány óra alatt kimutatja az eredményeket, de ez költségvetési okok miatt nem terjedt el számottevően. Marad a hagyományos megoldás: a tünetek mutatkozása után 24–72 órán belül orr- és szájváladékot vesznek valamelyik kórházban, amit vérteszttel egészítenek ki, és ebből már egyértelműen kiderül, hogy az új influenzáról van-e szó.

Mit tehetünk, ha szupravírus lesz a H1N1 vírus mutációja?

– Legelőször is reméljük, hogy nem lesz az. Az eddigi tudományos eredmények azt sejtetik, hogy nem keveredik a szezonális influenzavírussal. Így lehetséges, hogy ezúttal megúsztuk az emberéleteket követelő világjárványt, a fenyegetés azonban reális. Ha tehát bekövetkezik, akkor az első és legfontosabb lépés a karantén lesz, ami drámai helyzeteket eredményezhet. A madárinfluenza idején ott tartották fogva az embereket, ahol rájuk találtak, de a gazdaságra nézve is beláthatatlan következményei lehetnek ennek.

Egyesek szerint a koleszterincsökkentő sztatinok is védenek a cytokinviharoktól, de ezt még nem lehet pontosan tudni. Az oltás nagyon jó, de nem biztos, hogy időben meglesz, hiszen most is július elejétől szeptember végéig tartott az oltóanyag kifejlesztése. Ha mindjárt szupravírus lett volna, akkor mostanára már meghalt volna néhány millió ember. A vírus elleni gyógyszerek a mellékhatásaik miatt megelőzésre nem használhatók, csak akut megbetegedés esetén, ha időben kapja a beteg.

 

Alternatív védekezési módszerek

Az alternatív megközelítések közül számos módszer létezik. Az élesztőgomba sejtfalából izolált béta-glükán 1,3–1,6 számos klinikai teszt során bebizonyította a vírusok elleni hatékonyságát. Ezt a hatóanyagot mostanában a rák elleni terápiában is alkalmazzák. A szer javítja a falósejtek működését, és mentes mindennemű mellékhatástól. Az oltáshoz hasonlóan ezt a hatóanyagot is a fertőzések előtt kell a szervezetbe juttatni, mert a szedésétől számított harmadik nap után fejti ki maximális hatását. A járvány lecsengéséig nem szabad abbahagyni a használatát. Mindazonáltal nem állíthatom, hogy ez a végső biztonságot jelentő megoldás, mert a vírusgazda egészségi állapotától is függ a hatékonysága. Ha alapjáratban legyengült az immunrendszerünk, nem fog semmit használni. Használatával azonban szuper immunrendszerünk lesz, azonnal és gyorsan reagál az immunrendszer első védvonala, és a működésébe beavatkozni szándékozó vírusok nem tudnak felszaporodni a szervezetben. Így elkerülhető az életveszélyes cytokinvihar kialakulása.

Egy másik, jelenleg még kísérleti stádiumban levő hatóanyag az úgynevezett LPO-rendszer (laktoperoxidáz). Ez olyan anyag, amely az emberi szervezetben állandóan jelen van (nyálban, anyatejben), és rendkívül hatékony a vírusok ellen. Mint a nyál szerves része, az LPO is a veleszületett immunrendszer első védővonalába tartozik, amelynek segítségével számos vírus és baktérium eltávolítható a szervezetből. A módszer tesztelés alatt áll, igen ígéretesnek tűnik, és a szakma is kedvezően fogadja.

Mindez természetesen nem csökkenti az egyéni felelősséget, hogy lehetőleg minél egészségesebben éljünk. Az egészséges életmód és a többnyire növényi ételből álló étrend sokat segíthet, hogy az első védvonal, a veleszületett immunrendszer jobban működjön. Nem mindegy, hogy valakinek a bőre, nyálkahártyája, tüdeje jó állapotban van-e, vagy a helytelen életmód miatt állandóan kisebb-nagyobb tünetekkel küzd – a veszedelmes vírus nélkül is. Céltudatosan kell az optimális egészség elérésére törekedni, melynek értékét krízis idején lehet látni. Reméljük azonban, hogy az idén még nem kell ezzel szembesülnünk.

Folytatás a magazinban. Keresse a nagyobb újságárus boltokban!

Szász Ágnes
24. óra 2010. január 06., szerda 08:39
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
október
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
A járványok százada

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés