Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » 24. óra » Gondolatok a lelkiismereti szabadságról

Gondolatok a lelkiismereti szabadságról

Mostanában egyre többször hallok egy sajátos okfejtést: veszélyesek azok az emberek, akik meggyőződéssel azonosulnak valamilyen igazsággal, mert veszélyeztetik a vallási-ideológiai és ezzel együtt a társadalmi békét.
24. óra 2011. augusztus 09., kedd 06:11
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

Logikusan az következik ebből, hogy csakis azok az emberek tudnak toleránsak lenni a másként gondolkodók iránt, akik az igazság pluralizmusát vallják. (Ami mögött az igazság kérdésével szembeni érdektelenségből fakadó semlegesség is állhat.)
Valójában két csoportra kell osztani azokat, akik úgymond azonosulnak valamilyen igazsággal. Kérdés ugyanis, hogy valódi meggyőződésről van-e szó. Sokaknál inkább csoport-azonosságról lehet beszélni. Jellemző rájuk, hogy hangos harciassággal védelmezik az (általuk vallott) igazságot, magától értetődőnek veszik, hogy az mindenkinek igazság kell, hogy legyen. Ami ettől eltér, az téves és üldözendő. Az efféle önhitt és erőszakos ideológiai vagy vallási fundamentalizmus valóban veszélyezteti a lelkiismereti szabadságot.

„Ami a testnek az egészség, az a léleknek az igazság” (Platón)

Ne mossuk egybe azonban az ilyen fundamentalizmust azzal, ha valaki belső, személyes, értelmi és lelkiismereti meggyőződés alapján vall valamilyen igazságot. Az embernek nincs lehetősége arra, hogy egzakt, tudományos úton eljusson a végső igazság meghatározásához. Mindazonáltal nem tud a vegetatív létnél magasabb lelki-szellemi szinten élni anélkül, hogy ne alakítaná ki a saját világképét, eszményeit és célkitűzéseit. Anélkül tehát, hogy meghatározná vagy legalábbis körvonalazná magának azt, amit ő igazságnak tart. (Nem térek ki arra, hogy milyen forrásokat vesz vagy vehet igénybe ehhez.) Ebből viszont az következik, hogy amit az egyén meggyőződéssel igazságnak vall, nem feltétlenül evidens igazság mások számára is.
Az, hogy valakinek erős, kizárólagos meggyőződése van valamely általa elfogadott igazság felől, nem vezet szükségszerűen türelmetlenséghez, ideológiai vagy vallásháborúhoz. Ellenkezőleg, az erős lelkiismereti meggyőződés valójában elkötelezi az embert arra, hogy elismerje: másoknak is lehet ilyen meggyőződésük, és ehhez nekik ugyanúgy joguk van, mint neki. Aki így gondolkozik, az nem akarja legyőzni a másikat sem vitatkozó hévvel, sem semmiféle erőszakos, zsaroló vagy megfélemlítő eszközzel. A maga meggyőződését illetően csak a tanúskodás jogához ragaszkodik, miközben mások lelkiismereti meggyőződését, illetve szabadságát szintúgy tiszteletben tartja.

„A szabadság csak az igazsággal együtt értékes”

A lelkiismereti szabadság viszont akkor is veszélyben forog, ha eluralkodik az igazság létezésével és keresésével szembeni közöny. Ha megfogyatkoznak az olyan emberek, akiknek szilárd lelkiismereti meggyőződésük van, akkor nem lesz igény a lelkiismereti szabadságra, és idővel feledésbe merülhet még a fogalma is. Megfigyelhető, hogy a lelkiismereti szabadság eszméje akkor került előtérbe a történelem során és nyert végül törvényi megfogalmazást a hozzá való jog, amikor jelentős tömegek ragaszkodtak az igazságról való lelkiismereti meggyőződésükhöz. Az i. sz. 313-ban kihirdetett milánói türelmi rendelet mögött, amely megszüntette a római birodalom véres keresztényüldözéseit, ott volt az a tény, hogy vértanúk sokasága ragaszkodott hitbeli, lelkiismereti meggyőződéséhez, az élete árán is. A középkorban gyakorlatilag kiveszett a köztudatból a lelkiismereti szabadság fogalma. E jog újbóli, újkori elismerése mögött ismét az áll, hogy tömegek kezdtek ragaszkodni az igazságról vallott lelkiismereti meggyőződésükhöz, bármi áron. Ismeretes Luther Márton kiállása a wormsi birodalmi gyűlés előtt, amikor a császári és egyházi hatalom együttes követelésével szemben kinyilvánította, hogy képtelen a lelkiismeretével ellentétesen szólni és cselekedni.

A lelkiismereti szabadságot tehát nem az igazság felől való erős, kizárólagos lelkiismereti meggyőződések, hanem egyfelől az igazság iránti közöny, másfelől pedig az ideológiai vagy vallási fundamentalizmus veszélyeztetik. Ha az utóbbi uralomra jut, hatalmat szerez a társadalom fölött, akkor bizonyosan bekövetkezik az ideológiai vagy vallási kényszer, illetve az ellenállók üldözése. Nincs történelmi példa arra, hogy az ilyen típusú hatalom valaha is meg tudta volna állni volna azt, hogy ne próbálja ráerőltetni a maga igazságát mindenki másra is. Az ókorban természetes volt, hogy egy uralkodó számon kérje: Hogyhogy nem tiszteled „az én istenemet”? (Dániel könyve 3,14) Ez azonban abszurd követelés. Ember mivoltunkból – értelmünk, lelkiismeretünk és a hozzájuk kapcsolódó érzelmeink titokzatos együttműködéséből – az következik, hogy mindenki csak a „maga igazságával” tud azonosulni, csak „a maga istenét” tudja és akarja imádni.

Keserű sorokat vetett papírra egy, az Egyesült Államokban élő hazánkfia az amerikai Plymouth városában járva, ahol a zarándok atyák 1620-ban partra szálltak: „Azoknak a menekülteknek, akikből a plymouthiak lettek, azért kellett a szabadság, hogy a vallásukat szabadon gyakorolják. Ez olyan indíték volt náluk, amit ma sokan különösebben nem becsülnek. Pedig… a lelkiismeret szabadsága az a törzs, amiből a ma legfontosabbnak tartott szabadságkövetelmények kihajtottak: a gondolkozás, a szólás, a sajtó szabadsága. Nélkülük demokratikusnak nevezhető rendszer ma már nem képzelhető el. S a plymouthiak dolgán gondolkozva, látnunk kell azt is, hogy számukra a szabadság még nem eszme volt, hanem belőlük fakadó igény… E kicsi városban is itt van [ma már] minden, ami e nagy országot mostanában oly elcsüggesztővé teszi… Ami … igazán baljós: a szabadság mind elfajultabb értelmezése. S ezt innen nézni – ahol e földrészen először igyekeztek szabadságot alapítani – s innen állítani távlatba, most már nem a múltat vizsgálva, hanem a jövőt mérlegelve, még elcsüggesztőbb. De hát semmi sem tart örökké. Miért tartana épp a szabadság, e törékeny vívmánya az embernek?” (Gombos Gyula: Szabadságalapítók; Püski-Corvin, 1984, New York, 126., 122–123. o.)

Mégsem lehet egyfajta rezignált tudomásulvétellel pontot tenni a lelkiismereti szabadság témájával kapcsolatos vívódásainkra. Az igazságot értékelő, kereső és követni akaró ember számára belső „nehézkedési törvény” a lelkiismereti meggyőződéshez való ragaszkodás. Ezért feladhatatlan igény nála a lelkiismereti szabadság mind önmaga, mind pedig a hozzá képest más igazságot vallók számára.

A cikk teljes szövege elolvasható a magazin 15. számában.

Vankó Zsuzsa teológiai főiskolai tanár
24. óra 2011. augusztus 09., kedd 06:11
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
október
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Gondolatok a lelkiismereti szabadságról

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés