Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » 24. óra » Hogyan születik a pénz?

Hogyan születik a pénz?

A társadalmat mozgató intézményrendszerek közül egy sincs, amelynek működését annyira nyilvánvalóan félreismernénk, mint a pénzügyi rendszert. A társadalom által olymértékben elfogadott a világ pénzügyi struktúrája, mint valamely vakhittel elfogadott hamis vallás soha meg nem kérdőjelezett igazsága. Arról, hogy milyen szabályok alapján és hogyan jön létre a pénz, s ez miképpen befolyásolja társadalmunkat, a legtöbb embernek egyáltalán nincs ismerete.
24. óra 2009. július 14., kedd 15:00
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

A társadalmat mozgató intézményrendszerek közül egy sincs, amelynek működését annyira nyilvánvalóan félreismernénk, mint a pénzügyi rendszert. A társadalom által olymértékben elfogadott a világ pénzügyi struktúrája, mint valamely vakhittel elfogadott hamis vallás soha meg nem kérdőjelezett igazsága. Arról, hogy milyen szabályok alapján és hogyan jön létre a pénz, s ez miképpen befolyásolja társadalmunkat, a legtöbb embernek egyáltalán nincs ismerete.

A társadalmunkban működtetett összes intézménynek alapvető feltétele a pénz. Éppen ezért a pénzügyi szabályok ismerete fontos annak megértéséhez, hogy miért olyan a világunk, amilyen. Szoktunk-e gondolkodni azon, mi az oka annak, hogy a népesség 1 százaléka birtokolja csupán a bolygó javainak 40 százalékát? Vajon miért hal meg minden egyes nap 34 ezer gyermek szegénységben és gyógyítható betegségekben? Miért kell a bolygó népessége felének 2 dollárnál kevesebből élnie naponta? Sajnos az átlagember a gazdasági kérdések iránt közömbös. Az érthetetlen szakzsargon, a bonyolult matematikai számítások elriasztják még azokat is, akik a rendszer megértésére vágynak. Azonban a pénzügyi rendszer bonyolultsága valójában csak álca, mely elrejti a legtársadalomellenesebb struktúrákat is.
Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államok központi jegybankja, a FED (Federal Reserve System) kiadott egy dokumentumot, amely részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét. A Modern Money Mechanics a világ kereskedelmi bankhálózatának egyik alapdokumentuma, mely leírja a résztartalékra épülő banki rendszerben a pénz létrehozásának menetét, majd a résztartalékra épülő folyamatot magyarázza különböző banki terminológiákon keresztül.

Hogyan termelődik a pénz a résztartalékra épülő pénzügyi rendszerben?

Ha az Egyesült Államok kormányának pénzre van szüksége, megkeresi a FED-et, és kér, mondjuk 10 milliárd dollárt. Válaszul a FED vásárol 10 milliárd dollár értékben államkötvényt, amelyhez 10 milliárd dollár értéket rendel. Ennek ellenértékeként a FED kibocsát egy úgynevezett „Federal Reserve Note”-ot (jegybanki dokumentum), amelyet szintén 10 milliárd dollár értékkel ruház fel, és átadja az államkötvények fejében. Miután a csere megtörtént, a kormány a 10 milliárd dollárt letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírok hivatalos pénzzé válnak, 10 milliárd dollárt adva az Egyesült Államok pénzügyi forgalmához. Íme, a 10 milliárd dollár létrejött.
Természetesen a példa általánosít, és a tranzakció is elektronikusan történik a valóságban, papír felhasználása nélkül. Valójában csak a dollár alig 3 százalékának létezik papírmegfelelője, a maradék 97 százalék csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi azokat, a semmiből előállított pénz visszafizetésére a kormány elkötelezi magát a FED-nek. Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent, még jobban fogjuk látni a példa további részében.
Tehát a csere megtörtént, 10 milliárd dollár egy bankszámlán van, s itt kezd érdekes lenni a rendszer. A résztartalékra épülő banki szabályok alapján a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része lesz, mint minden más betét is. A résztartalékra épülő banki szabályok kimondják, a Modern Money Mechanics alapján: „Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő.” Ezután összegszerűen is definiálja: „A jelenlegi szabályok értelmében a képzett tartalék a betétek 10 százaléka.” Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 10 százaléka, 1 milliárd dollár tartalékként a banknál marad, míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik. Azonban ez nem így van. Valójában a 9 milliárd dollár kölcsönalap a semmiből jön létre, a meglévő 10 milliárd dolláron felül. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot tovább kölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban.) Így növekszik meg a pénzellátás. Ahogy a Modern Money Mechanicsban állítják, természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket. Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsönszerződést kötnek) a pénzért cserébe, és a kölcsönző a fizetési ígérvényt kapja meg. Más szavakkal, 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből pusztán azért, mert igény van kölcsönre, és van 10 milliárd dollár fedezetként. Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba, és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt. A kölcsönző nagy valószínűség szerint beteszi a pénzt a saját bankjába betétként. A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz. A 9 milliárd 10 százalékát elkülönítik, így 8,1 milliárd jön létre mint új pénzalap, további kölcsönökre. Természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető, és újra bankba tehető, további 7,2 milliárdot hozva létre, majd 6,5 milliárdot… 5,9 milliárdot… és így tovább. A betétbe helyezéssel létrehozott pénz elméletileg a végtelenségig növelhető. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre az eredeti 10 milliárd dolláron felül. Más szavakkal: minden betét a banki rendszerben kilencszer annyi pénzt hoz létre a semmiből.

Létezik-e valós megoldás az inflációra?

Miután értjük, hogyan teremtődik a pénz a résztartalékra épülő banki rendszerben, felvetődik a logikus kérdés: mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek? A válasz: a meglevő pénzmennyiség. Az újonnan képzett pénz valójában értéket lop a meglevő pénzmennyiségtől. A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől. És ahogy a kereslet-kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét. Ezt nevezik inflációnak. Az infláció valójában egy rejtett adó. Az inflációt nem nevezik egyértelműen leértékelésnek, hanem azt mondják: értékromlás, csökkentek a kamatlábak. Amikor a semmiből teremtünk pénzt, nincsenek megtakarításaink, mégis „tőkénk” keletkezik. Létezik-e valós megoldás az infláció problémájára? Nem. Csak a pénzforgalom növelhető, még több inflációval. A pénzkibocsátás növelése áru- és terméknövekedés nélkül mindig leértékeli a pénzt. Vessünk egy gyors pillantást az amerikai dollár vásárlóerejére: 1913-ban 1 dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben. Ez 96 százalékos leértékelés a FED létezése óta, 94 éve. Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdaságilag öngólnak látszik, az abszurditás kifejezés nem elégséges.
A pénzügyi rendszerben a pénz adósság, és az adósság pénz. Ahol több pénz van, ott több adósság is van. Ahol több adósság van, ott több pénz van. Másképpen fogalmazva: minden egyes dollár a zsebünkben valakinek a tartozása. Ha mindenki vissza tudná fizetni az adósságát, beleértve az amerikai kormányt is, egyetlen cent sem lenne forgalomban.

Jackson elnök rendezte utoljára az Egyesül Államok nemzeti adósságát

Amerika történelmében 1835-ben fizették ki utoljára a nemzeti adósságot, miután Andrew Jackson elnök bezáratta a FED elődjének tekinthető központi bankot. Valójában Jackson teljes politikai programja a központi bank bezárására épült. Egyszer kijelentette: „Arcpirító az az erőfeszítés, mellyel a bank a kormányt irányítani próbálja. Minden amerikai állampolgár számára legyen ez figyelmeztetés, hogy ne dőljenek be a csalásnak, amit ezen intézmény állandósítása jelent, vagy egy másik alapítása.” Sajnos az üzenet hamar elhalkult. 1913-ben újabb központi bankot hozott létre nemzetközi bankárok csoportja, a FED-et. Amíg ez az intézmény létezik, az állandó adósság garantált.

A pénzügyi struktúra további fontos eleme: a kamat

Amikor a kormány pénzt kölcsönöz a FED-től, vagy valaki pénzt kölcsönöz a banktól, azt mindig magas kamattal kell visszafizetnie. Ha a központi banktól származó pénz a kereskedelmi bankoknál többszöröződik, csak az úgynevezett „tőke” keletkezik a pénzügyi ellátórendszerben.
A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban lévő pénz, ezért állandó az infláció a gazdaságban. Újabb és újabb pénz előállítására van szükség, hogy a rendszerből fakadó hiányt fedezze, aminek oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd szó szerint a rendszer része.
Mindig lesznek a rendszernek kárvallottjai. Ahhoz a helyfoglaló gyerekjátékhoz hasonlíthatnánk, amikor mindig eggyel kevesebb szék van a játékban, mint ahány résztvevő. Ha minden fordulóban kiveszünk a játszmából egy újabb széket, törvényszerű, hogy kiesnek a játékosok, és a játszmának csak egyetlen győztese lehet.

 Forrás: Zeitgeist – Addendum (Korszellem)

24. óra 2009. július 14., kedd 15:00
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
április
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Hogyan születik a pénz?

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés