Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » 24. óra » Megbetegített és megbetegítő állatok

Megbetegített és megbetegítő állatok

Tudnak-e sírni az állatok?

A nagyüzemi gazdaságok növekedésének globális hatása különösen érzékelhető az élelmiszerek által hordozott betegségek terjedése kapcsán. India és Kína baromfi ipari termelése az 1980- as évek óta 5–13 százalékkal növekszik évente. Ha ezek az országok is elkezdenének ugyanolyan mennyiségben baromfit fogyasztani, mint az amerikaiak (évente fejenként 27-28 szárnyast), az megegyezne az egész világ mostani szárnyas fogyasztásával. Ha a világ követné Amerika példáját – és attól tarthatunk, hogy ma már követi is –, évente több mint 165 milliárd csirkét fogyasztana el, és akkor a világ népességének növekedésével nem is számolnánk. És mi lesz utána? Kétszázmilliárd? Ötszáz…? És mindezt a nagyüzemi gazdaságok hogyan képesek „megtermelni”? Ezeknek a kérdéseknek járt utána a húsipar kulisszái mögé pillantva Jonathan Safran Foer, aki ismereteit az Állatok a tányéromon című, 2012-ben magyarul is megjelent könyvében összegezte. Elgondolkodtunk-e már „két finom falat” közben, hogy e szinte mindennap fogyasztott „termékek” hogyan is kerülnek a tányérunkra, s mi mindent fogyasztunk el velük? A könyv elsősorban az amerikai nagyüzemi húsiparról szól, de meglehet, nemcsak ott alkalmaznak hasonló bánásmódot az állattenyésztés során.
24. óra 2019. április 09., kedd 22:44
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Címkék
Hasonló cikkek

 Most nézzünk meg mindenekelőtt közelebbről egy átlagos amerikai csirkefarmot…

A csirkefarm, amelyet C-vel meglátogattam, húsz pajtából állt, mindegyik 13,71 széles volt, és 140 m hoszszú, s mindegyikben 33 000 szárnyast tartottak.
Egyik-másik tenyésztő ma már nagyobb ólakat épít: egészen 18,28x153,61 méteresekig, helyet adva bennük még több szárnyasnak. Egy olyan helyiségben, amelyben 33 000 szárnyas zsúfolódik össze, még körülnéznünk nehéz. Még csak látnunk sem kell saját szemünkkel, sőt kell számolnunk ahhoz, milyen körülmények között szorongnak. Állatjóltartási útmutatójában a The National Chicken Council javasol egy alkalmas elhelyezési sűrűséget, egy négyzetláb nyolctizedét szárnyasonként. Érdemes kicsit elgondolkodni ezen. Noha számos állat él sokkal kisebb helyen, mi tételezzük fel a nem egészen
egy négyzetméter teljes nyolctizedét. Képzeljük magunk elé. Tegyünk magunk elé egy írógéplapot, és képzeljük el, hogy egy futball-labda alakú, kétlábú, azaz egy teljesen kifejlett szárnyas áll rajta. Ezután gondoljunk el 33 000 négyszöget egy hálózatban. Most vegyük körbe a hálót ablaktalan falakkal, és tegyünk a tetejére mennyezetet. Vezessük be az automatizált (gyógyszerrel kevert) takarmányadagolást, vizet, fűtést és szellőzőrendszert. Kész is van a csirkefarm.
Pár szó a „tenyésztésről”
Először is találjunk olyan csirkét, amely kevés takarmányon a lehető leggyorsabban megnő. Az újonnan „megtervezett” broilerek izmai és zsírszövetei mindig jelentősen gyorsabban fejlődnek, mint a csontjaik, ami deformitásokhoz és betegséghez vezet. A szárnyasok úgy 1–4 %-a fulladásos görcsök között pusztul el hirtelenhalál-szindrómában, olyan betegségben, amely a nagyüzemi gazdaságokon kívül gyakorlatilag nem fordul elő. A nagyüzemi
gazdaság által kitermelt másik betegség során a felgyűlt folyadék megtölti a testüregeket, hasvízkórt hozva létre – ezáltal még több szárnyas pusztul el (globálisan a szárnyasok 5%-a.) Négyből háromnak járási betegsége lesz, és a józan ész is azt mondatja velünk, hogy krónikus fájdalomtól szenvednek. Az bizonyos, hogy háromból egynek gyötrelmes járási nehézségei lesznek.
A broilereknek az első héten körülbelül huszonnégy órán át égve kell hagyni a világítást. Ez több takarmány elfogyasztására bátorítja őket. Majd lekapcsolják kicsit a világítást, naponta négy órán át sötétben tartva őket – és csak annyi alvást engednek nekik, hogy életben maradjanak. A túlzottan természetellenes környezetben kell élniük – a világítás, a zsúfoltság, groteszk testük terhe mind hozzájárul ehhez. A broiler csirkéket jellemzően életük negyvenkettedik (vagy mind jellemzőbben a harminckilencedik) napján levágják, így még nem alakították ki azt a „társadalmi hierarchiát”, amelyen fel kell küzdeniük magukat.
Felesleges mondanunk, hogy mennyire nem egészséges agyonstresszelt, deformált, gyógyszerezett takarmányon etetett szárnyasokat összezsúfolni egy koszos, ürülékkel borított helyiségben. A deformitásokon kívül a szemkárosodás, a vakság, a csontok bakteriális fertőzése, az összecsúszott
csigolya, a paralízis, a belső vérzés, a vérszegénység, az ínszakadás, a kifi camodott alsó lábszár, a kitekeredett nyak, a légzési betegségek és a legyengült idegrendszer gyakori és tartós problémák a nagyüzemi gazdaságokban.
A tudományos tanulmányok és kormányzati feljegyzések szerint lényegében az összes csirke megfertőződik kólibaktériummal (amely a fekáliafertőzöttség jelölője), a kiskereskedelmi forgalmazású csirkék 39–75%-a szintén fertőzött ezzel a kórokozóval. Korábban a szárnyasok kb. 8%-a szalmonellával fertőződött meg, s ez még mindig előfordul bizonyos gazdaságokban. 70–90%-uk fertőződött a másik potenciálisan halálos patogénnel, a Campylobacterrel. Rendszerint klórfürdőket használnak a szenny, a szag és a baktériumok eltávolítására.
A fogyasztóknak természetesen feltűnhet, hogy a csirkék nem igazán jó ízűek – hogyan is lehetne jó íze egy gyógyszerrel megtömött, betegségek által sújtott, ürülékkel fertőzött állatnak? A szárnyasokat beoltják (telepumpálják) „baktérium-táptalajjal” és sós oldatokkal, hogy a fogyasztó valahogy csirkeszerűnek lássa és ízlelje a „végeredményt”. (A Consumer Reports [„Fogyasztói tájékoztató”] egy nem régi tanulmánya úgy találta, hogy a természetes
címkével ellátott csirke- és pulykatermékeket „súlyuk 10, illetve 30%-ában baktérium-táptalajjal, ízesítővel és vízzel puffasztották fel”.)...
 
24. óra 2019. április 09., kedd 22:44
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
október
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Megbetegített és megbetegítő állatok

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés