Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » A Biblia rejtélyei » Mit tesz most JÉZUS?

Mit tesz most JÉZUS?

Jézus kereszthalála, feltámadása és ezt követő mennybemenetele olyan bibliai kijelentések, amelyekről szinte mindenki hallott már. Azonban még a hívő keresztények között is csak kevesen vannak, akik ismerik a Biblia válaszát erre az egyszerű kérdésre: Mit tesz most Jézus? Pedig, ha csupán mákszemnyi esélyt is adunk annak, hogy a bibliai megváltás igaz, akkor ez életbevágó kérdéssé lép elő. Olyanná, amely által egyaránt feltárul Jézus személye, megváltói művének lényege és a kereszténység – azaz Jézus követésének – alapja és summája.
A Biblia rejtélyei 2018. február 19., hétfő 16:26
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Címkék
Hasonló cikkek

Az evangéliumok leírása szerint Jézus utalt arra a tanítványainak, hogy elválásukkal nem szakad meg az értük végzett szolgálata. Tanításainak akkori fő iránya viszont nem ez volt, így nem közölt erről az időszakról részletes ismereteket, csupán bátorító bepillantásokat nyújtott: „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van, ha pedig nem volna, megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. És ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” (Jn 14,2–3) „Mondom pedig nektek, hogy mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.” (Mt 26,29)

Mindazonáltal a Biblia – több ó - és újszövetségi iratában – világos, rendszerszerű tanítást ad arról, mit tesz most Jézus. Ennek feltárásánál azok a kijelentések vezethetnek nyomra, amelyek Jézus pap és főpap voltát említik. A Zsidókhoz írt levélben például a következőket olvassuk: „De [Jézus] esküvéssel [lett pappá], az által, aki azt mondta neki: Megesküdöttaz Úr, és nem bánja meg, te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint: Annyiban jobb szövetségnek lett kezesévé Jézus. És amazok [az ószövetségi szentély papjai] jóllehet többen lettek papokká, mert a halál miatt meg nem maradhattak: De őneki, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága. Ennek okáért ő mindenképen üdvözítheti is azokat, akik őáltala járulnak Istenhez, mert mindenkor él, hogy esedezzék értük. Mert ilyen főpap illett minket, szent, ártatlan, szeplőtlen, a bűnösöktől elválasztott, és aki az egeknél magasságosabb lett.” (Zsid 7,21–26; lásd egészében: 6,20–8,6)
A fent idézett – és a többi hasonló –, Jézus papi és főpapi szolgálatát említő újszövetségi szakasz az Ószövetséghez, elsősorban a mózesi iratokhoz, a papi és főpapi szolgálat leírásához irányít bennünket. Ezek a leírások világítják meg Jézus jelenlegi szolgálatát, illetve tárják fel, mi a bibliai tartalma annak, hogy Jézus pap és főpap.
Alapelv: az ó- és újszövetségi iratok egysége
Mielőtt azonban a részletekre térnénk, tisztáznunk kell egy alapvető elvet: az Újszövetségi Szentírás az ószövetségi iratok ismerete nélkül nem, vagy legfeljebb csak töredékesen érthető. Elterjedt tévedés még hívő keresztények között is, hogy az Újszövetség idején az Ószövetség már meghaladottá vált, így akár mellőzhető is, de semmiképpen sincs abban a státuszban, mint az Újszövetség. Röviden az felelhető erre, hogy az ó szövetséget, mint Isten és ember közötti szövetséget valóban felváltotta az új szövetség, de semmiképpen sem áll ez az Ószövetségre és az Újszövetségre mint iratgyűjteményekre. Az ószövetségi iratgyűjtemény a Biblia szerint éppúgy Isten kinyilatkoztatása, mint az újszövetségi, ilyen módon az Ó- és az Újszövetség könyvei teljesen egyenértékűek, és alaptalan bármiféle rangsort állítani közöttük. Mi sem tanúsítja ezt jobban, mint hogy az Újszövetség számos olyan kifejezést, utalást tartalmaz, amely az Ószövetség nélkül egyszerűen érthetetlen. Ezzel vissza is térünk az kiinduló kérdésünkhöz, hiszen ahhoz, hogy megértsük akár csak a Zsidókhoz írt levél fentebb idézett részletének Jézus papságára és főpapságára vonatkozó utalásait, fel kell elevenítenünk a hivatkozott ószövetségi igeszakaszokat. Ha ezt elmulasztjuk, akkor az apostol által közölni kívánt mély tanítás helyett legfeljebb csak felszínes vallási frázisokhoz juthatunk.
Az ószövetségi szertartások mint „a következendő dolgok árnyékai” Jézus jelenlegi szolgálatának, avagy papságának és főpapságának megértéséhez az ószövetségi szertartások és az Újszövetség viszonyának megértése ad kulcsot.
Az ószövetségi ceremoniális rendszer magában foglalta
 a szent sátrat, illetve a későbbi jeruzsálemi templomot,
 annak tartozékait (mindenekelőtt az égőáldozati oltárt, a réz mosdómedencét, a hétágú gyertyatartót, a szent kenyerek asztalát, az illattételi
oltárt, a szentély két részét elválasztó kárpitot és a frigyládát),
 a különböző áldozatokat,
 az évenkénti ünnepeket,
 a papok és a főpap szolgálatát.
Mindezekről Pál apostol azt mondja, hogy „csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság Krisztusé” (Kol 2,17). Hasonló kijelentést találunk a Zsid 8,5 igeversben is, az ószövetségi papságra vonatkozóan, „akik a mennyei dolgok ábrázolatának és árnyékának szolgálnak”. Az ószövetségi ceremoniális rendszer tehát nem önmagában hordozta a jelentőségét – mintha a bakok és tulkok vérének puszta kiontása bármit is használhatna az Istentől távolra került embernek –, hanem jelképek, előképek rendszere volt, amelynek minden részlete, mozzanata, illetve teljes dramaturgiája az eljövendő Megváltó személyére, szolgálatára és váltságáldozatára mutatott előre.
A pap és a főpap bibliai fogalma
A Szentírás visszatérő kijelentése szerint Isten a bűnesettől az újjáteremtésig nem érintkezik közvetlenül az emberrel: nem jelenhet meg Őelőtte bűnös (lásd pl. „…nem láthat engem ember élve.” (2Móz 33,20) „…a királyoknak Királya és az uraknak Ura. Kié egyedül a halhatatlanság, aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik; akit az emberek közül senki nem látott, sem nem láthat, akinek tisztesség és örökkévaló hatalom.” (1Tim 6,15–16)
„Bizony Te elrejtőzködő Isten vagy, Izráelnek Istene, szabadító!” (Ésa 45,15)
Az ember a saját képességeivel nem képes áthidalni a közte és Isten között keletkezett erkölcsi szakadékot. Az áthidalás azáltal valósulhat meg, hogy Isten váltságáldozatról, valamint önmaga és az ember közötti közvetítőről gondoskodott. A közvetítés a papi és a főpapi szolgálat által teljesül. A Biblia
pap- és főpapfogalmának lényege tehát az Isten és az ember közötti közvetítői szolgálat, más szóval a bűn elrendezése, az Isten és az ember között megszakadt kapcsolat újbóli biztosítása. A köznapi vallási nyelvhasználatban a pap gyakran mint egyházi tisztségviselő, tanító vagy lel kigondozó
jelenik meg. Hasonlóképpen a főpap is: mint az egyházi hierarchia csúcsán álló személy, a papok „főnöke”. Fontos azonban világosan látnunk – hangsúlyozzuk ismét –, hogy a pap és a főpap bibliai fogalma – noha nem nélkülöz minden átfedést az előzőek kel – az ember és az Isten közötti
közvetítői szolgálatot takarja: a pap e szolgálata alapján pap, és a főpap e szolgálata alapján főpap.
Mindemellett a közvetítés közös funkcióján túlmenően a papi és a főpapi szolgálatnak is megvannak azok a fontos sajátosságai
– mind céljukat, mind tevékenységeiket illetően –, amelyek megkülönböztetik őket egymástól.
Ezekkel részletesebben a későbbiekben foglalkozunk. Fontos leszögeznünk, hogy a Szentírás szerint valójában csak egyetlen pap és főpap létezik,
aki közvetíthet Isten és ember között: Jézus Krisztus. „Amazok jóllehet többen lettek papokká, mert a halál miatt meg nem maradhattak”
– írja ennek kapcsán Pál apostol az ószövetségi (ároni) papságról (Zsid 7,23). Az ószövetségi papok és főpapok, tisztségük révén, jelképes
személyek voltak, és jelképes szolgálatot végeztek. Személyük és szolgálatuk egyaránt Jézus személyét és szolgálatát előképezte (illetve kellett volna, hogy előképezze – tehetjük hozzá, némelyek erkölcsi bukásának ismeretében).
Az alábbiakban áttekintjük a papi és a főpapi szolgálatot, elsősorban ószövetségi leírásaikra összpontosítva. Ezt követően foglalkozunk e leírások Jézusra mutató üzenetével.
Az ószövetségi papi szolgálat s alapeszméje a bűnrendezésben
Az ószövetségi áldozati rendszer, ezen belül a papi szolgálat leírása sokrétű, szerteágazó rendelkezéseket tartalmaz. A Biblia ihletettségét vallva semmiképpen sem mondhatjuk, hogy ezekkel ma már nem szükségesek foglalkozni, vagy kevésbé időszerűek. A bűnrendező áldozatoknál közreműködő papok szolgálatának alapeszméje a bűn áthárítása, avagy átvállalása volt, illetve annak kifejezése, hogy bűnbocsánat kizárólag ilyen módon lehetséges. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a bűnbocsánat a pap közbenjárói szolgálata révén valósult meg. A bűnrendező áldozatok bemutatása, benne a pap szerepe szigorúan meghatározott, drámai hatású cselekménysort foglalt magába. Ennek minden egyes mozzanata mély üzenetet hordozott a bűn tragédiája és annak egyedüli megoldása, a megváltás tekintetében. Noha az áldozati ceremóniák kapcsán többnyire az áldozati állat halála kerül előtérbe a Bibliamagyarázatokban és prédikációkban – mint Jézus halálának előképe –, látnunk kell, hogy a pap személyében és cselekvéseiben nem kevésbé fontos tanítás összpontosul.
A bűnrendező áldozatot bemutató ember jelképesen ráhelyezte bűnét az áldozati állatra, annak megölése előtt, ezáltal mintegy áthárította arra a bűnt. Ám ugyanez az áthárítás, avagy átvállalás – más szóval a bűnös helyettesítése – tükröződik a pap cselekvéseiben is: Közelebbről abban, hogy a pap vagy bevitte az áldozat vérét a Szentély első részébe (ilyenkhogy bűne bocsánatot nyert, de teherként megmaradt valaki máson (majd végül a szentélyen).
Az ószövetségi főpapi szolgálat és alapeszméje a bűnrendezésben
A főpapi szolgálatot mindenekelőtt a célja és cselekményei, emellett a főpap felkenetési módja és ruházata különböztette meg a papi szolgálattól. A főpap szolgálata egyfelől az éves ószövetségi ünnepkör utolsó előtti ünnepéhez, a nagy engesztelési naphoz kapcsolódott. Másfelől a szentély hátsó részéhez, a szentek szentjéhez kötődött, amelybe ilyenkor – évente egyszer és egyedüli személyként – lépett be a főpap. A szentek szentjében helyezték el a Tízparancsolatot tartal mazó frigyládát, s fölötte jelent meg a sekina, az Isten jelenlétének megnyilvánulása. A nagy engesztelési napon tehát a főpap úgyszólván testközelbe került Istennel. A nagy engesztelési nap a papok szolgálata révén bocsánatot nyert és az év során a szentélyre hárult bűnök végleges elrendezésének ünnepe volt. A főpapi szolgálat alapeszméje tehát a bűnök végső rendezése, azaz eltörlése – vagyis az ítélet. Erre mutatott a hangsúlyos figyelemfelhívás is: „Ünnepek ünnepe ez nektek, sanyargassátok meg azért magatokat”; „ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az ő népe közül.” (3Móz 23,32.29)
A főpap jelképekben, illetve jelképes cselekményekben bővelkedő szolgálata során mintegy levette az év közben szentélyre hárított bűnöket, és ráhelyezte azokat egy erre a célra elkülönített kecskebakra, amelyet Azázel bakjának neveztek. Az állatot azután kivitték a pusztába, ahol pusztulás várt rá. Izrael népe – amely az isteni felhívás szerint mindeközben önmagát megalázva, feszülten várakozott – ilyen módon szabadult meg véglegesen a bűn terhétől (jelképesen, az adott ceremoniális év viszonylatában...
 
A Biblia rejtélyei 2018. február 19., hétfő 16:26
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
szeptember
18-én.
A tartalomból:
Újra eljöhet a "háborúk kora"?
Emberi létünk alapja: az önbecsülés
A szeretet iskolája
Orvoslátogatóból a szeméttelep "plébánosa"
Baranyi Ferenccel
Testközelben a halállal
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Mit tesz most JÉZUS?

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2018 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés