Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Életmód » A csíra mint az életerő forrása

A csíra mint az életerő forrása

Az emberek sokáig nem ismerték a csíráztatás során végbemenő anyagcsere-folyamatokat, de mindig is mélyen átérezték az élet e titokzatos csodáját. A történelmi írásokból kitűnik, hogy minden jeles korszak meghatározó jelentőségű civilizációja rendszeresen foglalkozott csíráztatással.
Életmód 2011. január 25., kedd 14:47
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

Nem csak a kínaiak ismerték a csíráztatás csínját-bínját, hanem a föníciaiak is fogyasztottak csírákat hosszú hajóútjaik során, így teremtve meg a friss, nyers táplálékot. Úgy tartják, hogy az aztékok is felismerték a csíráztatás jelentőségét és a navaho indiánok is ismerték annak fortélyait.
A kicsírázott mag rendkívül tápláló élelem. Előállítása egyszerű, 4-5 nap alatt elkészül, az év bármely szakában hozzáférhető és fillérekbe kerül. A csíráztatáshoz se föld, se napfény nem kell, és a kicsírázott magokból finomabbnál finomabb, a szervezet által könnyen feldolgozható formává alakított, vitaminokban, ásványi sókban és fehérjében gazdag ételek készíthetők.
Különösen télen tölt be jelentős szerepet a csírazöldség, amikor kevés a friss, C-vitaminban gazdag zöldségféle. Nem kell hozzá más, mint egy csíráztató edény, levegő és víz.
A mag csírázásakor az előzetes beáztatás hatására aktiválódnak a benne található enzimek, segítségükkel pedig az összetett szénhidrátok egyszerű szénhidrátokra, a fehérjék aminosavakra, a zsírok nagyrészt zsírsavakra bomlanak. Az ásványi anyagok a szervezet által jobban hasznosítható, nagyrészt vízben oldható ásványi sókká alakulnak. A többszörösen telítetlen zsírsavak (linolsav, linolénsav) is megtalálhatók bennük. Ezeket a zsírsavakat nevezik nélkülözhetetlen (esszenciális) zsírsavaknak. Hiányuk bőrgyulladást, bőrkiütéseket okoz.
Az átalakulás során többféle vitamin keletkezik, például nagy mennyiségű B- és C-vitamin, továbbá A-, E-, K- stb. vitaminok. A növényi eredetű élelmiszerek közül a csíráztatott mag egyike azon B12-vitamin-forrásoknak, amelyek, amilyen csekély számban állnak rendelkezésre, annyira létfontosságúak az emberi szervezet számára.
Az otthon kicsíráztatott magvak nem veszítenek tápértékükből: mindig frissek, gondozásuk pedig minimális odafigyelést igényel. Nem kell hozzá se föld, se kert, csupán egy csíráztató edény, víz, levegő és egy kis gondoskodás, annyi, amennyit a szobanövények is igényelnek nap mint nap.
A csíráztatás rendszeres gyakorlata és a csíraételek bevezetése az étrendbe jelentősen emelné táplálkozásunk egészségmegőrző szerepét. Egyre kell csupán ügyelni: csak táplálkozás céljára árusított magvakat szabad csíráztatásra felhasználni. Szigorúan tilos csávázott (vegyszerrel kezelt) vetőmagot csíráztatni! (A csávázott magvak kizárólag vetésre alkalmasak.)

A csírák táplálkozástani értéke

Már a kis mennyiségben elfogyasztott csíra is – magas ásványianyag- és vitamintartalma folytán – kiemelten fontos eleme lehetne napi étkezésünknek. Rendkívül kalóriaszegény, e tulajdonsága a fogyókúrás diéta értékes építőkövévé teszi. A csírákat „előre feldolgozott táplálék”-nak tekinthetjük, amely tehermentesíti és könnyen emészthető táplálékkal látja el szervezetünket.
A következőkben a csírákban megtalálható vitaminok és ásványi anyagok jelentőségét ismertetjük.

 

 

 

A csíráztatás módszerei

A nagyáruházak kínálatából ma már könnyen beszerezhetők a különféle csírakészítmények, mégis ajánljuk kipróbálni az otthoni csíráztatást is. Igazi örömöt szerez a családnak a magocska gyors és látványos felnövekedése, és e gazdag vitamin- és ásványianyag-forrás fillérekbe kerül.
Csíráztatni egyszerűbb segédeszközökkel is lehet, például tányérban, befőttesüvegben, sőt még gyúródeszkán is, ahogy ezt nagyanyáink tették nem is olyan rég, azonban sokkal könnyebb csíráztató edényben végezni, hiszen funkcionális formájából adódóan öntözéskor csak annyi víz marad a tálkában, amennyi éppen elegendő a magvak nedvesen tartásához. A csíráztató edény bioboltokban kapható.
A sikeres csíráztatás titka a következőkben rejlik:
Jó minőségű mag, megfelelő mennyiségű víz, gyakori öntözés, megfelelő hőmérséklet – magfajtától függően, az edény szellős helyen tartása, a csírák közvetlen napfénytől való távol tartása.
Nagyon fontos a csíráztatásra szánt mag minősége. A törött és idegen szemeket ajánlatos eltávolítani. Kizárólag teljes magvakat használjunk: a feles borsó, a csiszolt rizs és a búzatöret természetesen nem csírázik ki. A magvakat először alaposan meg kell mosni hideg vízben.
A csíráztatás meggyorsítására érdemes a magvakat néhány órára vagy akár egy éjszakára beáztatni, amíg kellőképpen meg nem duzzadnak. Ha ez megtörtént, öntsük le róla az áztatóvizet és öblítsük le hideg vízzel, majd helyezzük a magvakat a csíráztató edénybe. Tegyük az edényt szellős, megfelelő hőmérsékletű helyre. A hőmérsékletigény – a mag fajtájától függően – egy bizonyos határig változó. Általában minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabb a csírázás. A legtöbb esetben elegendő a napi kétszeri leöblítés és öntözés, de a kényesebb, több figyelmet igénylő fajtáknál, például a szójababnál, ajánlatos a többszöri leöblítés és öntözés. Előfordulhat, hogy a csírák megpenészednek, ezeket dobjuk ki. A következő csíráztatás előtt viszont a tálkákat ecetes vízzel mossuk át, majd forró vízzel öblítsük ki és csak ezután tegyük bele a beáztatott magokat.
Sokan úgy tartják, hogy sötétben is lehet csíráztatni. A sötétben kicsírázott magvak több B2-vitamint tartalmaznak, színük azonban fehér marad. A világosban kicsírázott magvak zöld színűek és magasabb a C-vitamin- és klorofilltartalmuk. A világosban történő csíráztatás előnye, hogy a csíráztató edény mindig szem előtt van a konyhában, így nem felejtjük el a gondozását.
A magvak kicsírázásának ideje fajtától függően eltérő. A felhasználás céljától is függ, hogy az egyes magok csíráztatását milyen stádiumban fejezzük be. A salátákhoz általában a kevésbé rostos, fiatal csírákat használjuk fel, főtt ételekhez viszont a fejlettebb csírák használata terjedt el. Végül is az egyéni ízlés dönti el, hogy a csírákat milyen stádiumban fogyasztja el az ember.

Hogyan fogyasszuk?

Sokan azért nem vásárolnak csírakészítményeket, mert nem tudják, hogyan és mihez is fogyasszák.
Keverhetjük nyers salátákhoz, szórhatjuk pástétomos kenyérre, de szinte bármilyen főtt étel mellé tálalhatjuk. Meglepően feldobja a főzelékféléket is, ha a tetejét megszórjuk apró csírákkal.
Ha többet csíráztattunk, mint amennyi egyszeri alkalomra elegendő, akkor a fennmaradó részt vagy hűtőszekrényben letakarva tároljuk a következő felhasználásig, vagy sütőben illetve aszaló-szárító gépben nagyon alacsony hőmérsékleten kiszárítjuk őket. Az így nyert csírákat zárható befőttesüvegbe vagy zsákocskába rakva hűvös és száraz helyen tároljuk. A kiszárított csírákat meg is őrölhetjük (kávédarálóval) és liszt alakjában használhatjuk kenyerek, sütemények tápértékének növelésére. A hüvelyesekből nyert szárított csírát és azok lisztjét ajánlatos egy legalább 15 perces hőkezelésnek alávetni (főzni, sütni vagy párolni). Az így tárolt csíra azonban veszít értékéből és frissességéből.
A beszerzett, csíráztatásra szánt magokat hűvös, sötét és száraz helyen tároljuk (lehetőleg vászonzacskóban: a műanyag zacskó nem felel meg erre a célra). Kívánatosabb azonban mindig friss, csíraképes magokat beszerezni. A kertészkedők felhasználhatják a maguk termelte, előző évi magokat is.

Csíráztatásra alkalmas magvak

Csíráztatásra alkalmasak a gabonafélék (búza, árpa, rozs stb.), a hüvelyesek (lencse, bab, borsó, lucerna stb.), a natúr olajos magvak (lenmag, tökmag, napraforgómag, mandula stb.) és a különféle zöldségfélék, füvek, fűszernövények (hajdina, retek, zsázsa, mustár stb.) magvai.
A következőkben ismertetett csíráztatható magfélék felsorolása korántsem teljes, hiszen ezeken kívül sokféle mag alkalmas még csíráztatásra. Botanikai ismeretek nélkül azonban ne kísérletezzünk, mert léteznek olyan zöldségnövények, vadnövények, amelyek magja mérgező lehet.

 

A csírák vitamin- és ásványianyag-tartalma


Búza (Triticum aestivum)
Több ezer éves tapasztalat alapján egyes keleti orvostudományi hagyományok szerint a búza a maga nemében egyedülálló hatást gyakorol a szervezetre, segíti megerősödését, ebből kifolyólag igen alkalmasnak tekintik gyermekek táplálására. Lábadozóknak is előszeretettel ajánlják.
A csíráztatásban jártas „műkedvelők” szerint a gabonaneműek közül az egyik legfinomabb csíráztatott mag. Gyorsan kicsírázik és még hűtőszekrénybe rakva sem lassul le számottevően a növekedése. A csíráztatáskor kialakult fehér színű szőröcskék a kicsírázott búzaszemek gyökérszőrei.

Árpa (Hordeum vulgare)
A néphagyomány szerint testhőmérséklet-csökkentő hatása van és sok helyütt előszeretettel adják lázas betegeknek, árpanyák formájában pedig érzékeny belű betegeknél tartották gyógyító hatásúnak. Az árpa évszázadok óta a sörkészítés alapanyaga.

Zab (A vena sati va)
Egyike a legnagyobb fehérje- és zsírtartalmú gabonáknak és igen sok jód is található benne. A népi megfigyelések azt tartják, hogy hideg, fagyos időben kellemesen melegítő hatással van a szervezetre.

Rozs (Secale cereale)
Csiráját salátaként, levesekhez adva és köretként fogyaszthatjuk.

Rizs (Oryza sati va)
Tápértékekben kiegyensúlyozott gabonának tartják. A néphagyomány szerint az emésztési zavarokban szenvedők természetes gyógyírt találhatnak rendszeres fogyasztásában. Csíráztatása egyszerű, bár lassúbb, mint a többi gabonáé. Csírájának íze kellemes.
Kitűnő adalék saláták, levesek és köretek készítéséhez.

Köles (Panicum miliaceum)
A csírázóképessége jó, a kész csírák friss valamint szárított, porított alakban fogyaszthatók. Kiemelkedő értéke továbbá a jelentős fluortartalma, amelynek szerepe van a fogzománc épen tartásában. A néphagyományok szerint vese- és hólyaggyulladás esetén a köles jótékony hatású, természetes gyógyír. A kölescsírát levesekhez, köretekhez adva, megszárított és őrölt formájában pedig kenyértésztához használhatjuk fel.

Csíráztatható hüvelyesek

Lencse (Lens culinaris)
Fogyasztása főleg azokban az országokban terjedt el, ahol a húsfogyasztás vallási okokból tiltva vagy korlátozva volt. Érthető, hiszen a lencse – a szója után – a legtöbb fehérjét tartalmazó hüvelyes. Laktató tulajdonsága miatt a harmadik világban a „szegények húsétele” néven említik.
A lencse könnyen kicsírázik. A csírákat ajánlatos hőkezelést követően fogyasztani, bár sokan frissen szeretik. A csírákat későbbi felhasználás céljából sütőben, alacsony hőmérsékleten megszáríthatjuk és igény szerint lisztté őrölhetjük.

Zöldborsó (Pisum sativum)
Csírája a borsókrémleves kiváló alapanyaga, továbbá főzelékek, töltelékek is készülhetnek belőle. Hüvelyes növény lévén, kívánatos hőkezelésnek alávetni.

Bab (Phaseolus vulgaris)
Fogyasztása kezdetben kiváltságnak számított, főképp a gazdagok körében.
A bab és a babcsíra igen nagy tápértékű élelem, elkészítési módjuk megszámlálhatatlan. Főzve kell fogyasztani, köretek, főzelékek formájában.

Csicseriborsó (Cicer arientinum)
Nagy fehérje- és keményítőtartalma miatt értékes hüvelyesnek számít. Közismerten laktató tulajdonsága miatt gyakorta fogyasztott élelem. A csicseriborsó egyike azoknak a hüvelyeseknek (a zöldborsó és a sárga szójabab is idetartozik), amelyek nyersen enyhén mérgező fehérjeanyagot, phasint tartalmaznak, ezért 10-15 perces hőkezelést (párolást, sütést, főzést) igényelnek.

Szója (Glycine soja)
A szójababot évezredek óta „a föld adta húsnak” nevezik a távol-keleti emberek. A kelet-ázsiai ember szemében a szójabab és a belőle készült számtalan élelmiszer legalább olyan értékes élelem, mint a mi kultúrkörünkben a sajt, a tojás vagy a hús. Korunk vizsgálatai is ezt támasztják alá. Egyike azon kevés növényi fehérjeforrásnak, amelyek az emberi szervezet által elő nem állítható aminosavakat tartalmazzák.
A természetgyógyászok hatásos természetes gyógyszernek tekintik és fogyasztását (alacsony keményítőtartalmánál fogva) különösképpen a cukorbetegeknek, a magas vérnyomásban és érelmeszesedésben szenvedőknek (gazdag lecitin- és linolsav-tartalma miatt) és vérszegényeknek ajánlják előszeretettel. Úgy tartják, hogy erősíti az emésztőrendszert és lúgosítja a vért.
A szójabab csíráztatása sokkal több öblítést és öntözést igényel, mint a többi hüvelyesé.
Figyelmeztetés: A szójabab nyersen tripszin inhibitort, emésztésgátló anyagot tartalmaz, emiatt hőkezelést kell vele alkalmazni! Ez az anyag gyakorlatilag minden hüvelyesben fellelhető változó mennyiségben, ezért a szakemberek azt ajánlják, hogy minden hüvelyes csíráját legalább 10-15 percig főzzük. Csak ép, csiszolatlan magot csíráztassunk! A szójababcsírát köretként, töltelékként, levesbetétként vagy szárítva, majd megőrölve liszt formájában, tésztákhoz hozzáadva használhatjuk fel.

Csíráztatható olajos magvak

Len (Linum usitatissinum)
Mai ismereteink szerint a lenmag csökkenti a bélhurutos bántalmakat és a bélfalak izgalmi állapotát. Székrekedés ellen, gyulladások csillapítására is jónak bizonyult. Igen jóízű csírákat kapunk, ha a csíráztatás ideje alatt képződött zselészerű, nyákos anyagot rendszeres öblítéssel eltávolítjuk a szemekről. Levesekbe, salátákba és főzelékekbe, gabonaételekbe keverhetjük.

Szezám (Sesamum indicum)
Igen értékes magfajta, sok vitamint, ásványi anyagot (kalciumot, vasat) és fehérjét tartalmaz. Török- és Görögországban és az arab államokban finom krém, az úgynevezett „tahini” készül belőle. A magból kisajtolt szezámolaj minőségileg felülmúlhatatlan, mert nem avasodik, sokáig eltartható. A szezámmag-csírát levesbetétként, kenyérbe sütve vagy salátákhoz fogyaszthatjuk.

Tök (Cucurbita spp.)
Vasban és foszforban igen gazdag növény. A népi hagyomány szerint fogyasztásával eredményesen lehet gyógyítani a prosztata-megbetegedéseket. A tökmagot évszázadokon át sikeres gilisztahajtóként ajánlották. Vérszegénység ellen csodagyógyszerként említették. Könnyen emészthető magnak tartják, fogyasztását bélérzékenyeknek is ajánlják.
A tökcsíra rendkívüli módon gazdagítja a salátákat, az egytálételeket, a kenyeret és a leveseket.

Napraforgó (Helianthus annuus)
Manapság a megtermelt napraforgóból olajat sajtolnak ki, leveleivel pedig a maláriásokat kezelik. Vízhajtó hatásúnak tartják. A napraforgómag igen gazdag B-vitaminokban és igen sok foszfort, kalciumot, fehérjét és E-vitamint tartalmaz.
A napraforgót héjastul kell csíráztatni. Megtisztított csíráját saláták, levesek, főzelékek, töltelékek gazdagítására használhatjuk.

Csíráztatható zöldségfélék, fű- és fűszerfélék magjai

Hajdina (Fagopyrum esculentum)
Rutinsav-tartalma az érfal rugalmasságát növeli, emiatt természetes gyógyszernek tekintik.
Jellegzetesen erős íze jól ismert a hajdinakását, hajdinamézet fogyasztók körében. A néphagyomány úgy tartja, hogy melegítő hatású étel készíthető belőle, fogyasztása emésztési gondokkal küzdő betegek számára erősítően hat a szervezetre.

Lucerna (Medicago)
Ez a mélyen gyökeresedő növény igen gazdag táplálék, sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, továbbá egyike a csekély számú növényi B12-vitamin-forrásnak. (A két ismert szárazföldi növényen: a lucernán és a fekete nadálytőn [Symphytumon] kívül még a tengeri algák tartalmaznak B12-vitamint.) A lucerna magas fehérjetartalmára való tekintettel például az amerikai mezőgazdasági minisztérium lucernaport küldetett az afrikai országokba az éhezőknek. A lucerna könnyen kicsírázik. Csíráit nemcsak frissen fogyaszthatjuk – bár így a legelterjedtebb –, hanem kiszárítva, megőrölve is. Fél csészényi lucernacsíra ugyanannyi C-vitamint tartalmaz, mint hat csésze frissen préselt narancslé!

Görögszéna (TrigonelIa foenum-graecum)
A görögszéna keleti fűszernövény, gyógyhatása évezredek óta ismert. Főzete bélgörcsöt szüntető, szélhajtó és húgykőoldó hatású. Őrleményéből lágy, pépes borogatót is készítenek. Könnyen csírázik, íze jellegzetesen erős. Elkészítésekor ügyeljünk arra, hogy 3-4 percnél tovább ne főzzük vagy pároljuk, mert megkeseredhet.

Fehér mustár (Sinapis alba)
Őrleményéből pépes borogatót állítanak elő reumás bántalmak enyhítésére. A fehérmustár-magot mint modern háziszert sokféle betegség ellen alkalmazzák, különösen a nyugati államokban. Használják érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési panaszok, székrekedés, felfúvódás, isiász és bőrkiütések ellen, valamint vértisztító gyanánt is.

Retek (Raphanus sativus)
Hurutoldó, valamint a húgyutak gyógyításában hasznos természetes gyógyító hatása miatt, továbbá epekő kialakulásának megakadályozására ajánlják a természetgyógyászok. A retekcsírák kellemes csípős ízt kölcsönöznek a leveseknek, a salátáknak és a köreteknek.

Orvosi vízitorma (zsázsa) (Nasturtium officinale)
A téli fűszerek közé sorolhatjuk, jó lehetőség a hiányzó nyári fűszerek helyett. Tisztító, lázcsillapító hatású, fogyasztását bronchitis, skorbut, cukorbetegség, neuralgia, fogfájás és kopaszodás mérséklésére ajánlják.

 

Életmód 2011. január 25., kedd 14:47
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
október
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
A csíra mint az életerő forrása

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés