Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Életmód » A csodálatos agy

A csodálatos agy

Hogyan hozhatjuk csúcsformába?

Az emberi agy a gondolkodás, a kommunikáció, a tanulás és az emlékezés képességével ruház fel bennünket, irányítja szervrendszerünket, cselekedeteinket. Emlékeink, vágyaink, a szilárd elhatározások képessége, a nevetés öröme, a mély bánat, a sírás szintén agyi funkciók. De a festészet, a költészet, a zene és a dráma – az emberi nem valamennyi művészi teljesítménye is e szabálytalan alakú kocsonyás anyag, az agy munkájából származik.
Életmód 2012. március 06., kedd 18:20
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

Az agy az ember testtömegének csupán 2 százalékát teszi ki, amely egy átlagos súlyú személy esetén mindössze 1,4 kg. Működéséhez a test oxigénjének 20 százalékát használja fel, a szervezet teljes anyagcseréjének pedig 15 százalékát hasznosítja. Legfontosabb tápanyaga a glükóz.
Agyunkban kb. százmilliárd idegsejt és legalább másfél millió kilométernyi idegrost található.
Minden egyes sejt mintegy ezer másik agysejttel létesít kölcsönös kapcsolatot, ami nagyjából százbillió idegkapcsolódási pontot jelent. Azonban életünk során évente mintegy 18 millió idegsejt hal el a hozzátartozó kapcsolatokkal együtt kihasználatlanság vagy éppen a velük való visszaélés következtében. Az emberi agyra is érvényes a megállapítás: akkor képes a fejlődésre, ha használjuk.
Az agy regenerációs képessége bámulatos. Károsodása esetén asztrocitákat állít csatasorba, amelyek készen állnak, hogy idegnövekedési faktorokat bocsássanak ki magukból, amint erre parancsot kapnak. Ha folyamatos és megfelelő erőfeszítéseket teszünk a testünk és elménk aktiválására, serkentésére, akkor az agy parancsot bocsát ki és új idegsejtek alakulnak ki, új kapcsolatok épülnek fel.

A létező legösszetettebb struktúra

A másodpercenként bejutó idegimpulzusok százmillióit válogatja szét, melyek közül csak a legfontosabbakat érzékeljük tudatosan. Ez teszi lehetővé, hogy tudjunk egy dologra koncentrálni és figyelmünket ne zavarják meg más tényezők. De honnan tudja az agy, hogy mit rostáljon ki? Hogyan képes egy kisgyerek megérteni a beszédet, holott a szülők nem tanítják meg számára részletesen a nyelvtant és nem magyarázzák el az elvont fogalmakat? Mégis, a gyerek egyszer csak elkezd beszélni, rohamosan kialakul a szókincse, és a legváltozatosabb módon képes kifejezni az érzelmeit, a gondolatait, a terveit, a vágyait.
Csodálatos az agy mozgáskoordináló képessége is. Hogyan képes az agy távolságokat felmérni, majd utasítást küldeni az izmoknak, hogy milyen erővel és milyen irányban fejtsenek ki erőt? S még nem beszéltünk a szívműködésről, a légzésről, az emésztésről, a méregtelenítésről, az immunrendszerről, szerveink hihetetlenül összetett és összehangolt működéséről, amit szintén az agy irányít!

Az emberi emlékezet rejtélye

A holografikus lemez egyetlen köbcentimétere tízmilliárd bit információt tárol. A hologramnál bonyolultabb információtároló rendszert csak egyet ismerünk, s ez éppen az emberi agy. Ha minden másodpercre jutna egy-egy új ismeret, amit be kellene fogadnia, sem telne be tízmillió év alatt sem. Az agy mindent véglegesen megőriz. Sokan haláluk előtt azt tapasztalják, hogy lepereg előttük az egész életük. Agyunk, ugyanígy, a reklámok pár másodpercre felvillanó képkockáit is tárolja. Bevásárláskor ösztönösen nyúlunk a reklámban látott árukért.

 

Hogyan kommunikálnak agysejtjeink?

A sejttestből erednek a dendritnek nevezett nyúlványok, amelyek ágai az idegsejtek legfontosabb kommunikációs felszínei. A neuron kimenetét általában egyetlen hosszú, a végén sokfelé ágazó nyúlvány testesíti meg, amit axonnak neveznek. Az agyi kommunikáció kicsiny specializált membrán-struktúrákon keresztül valósul meg, amelyeket szinapszisoknak neveznek. Az egyik sejt axonja és a másik sejt dendritje közötti résben helyezkedik el a szinapszis. E résen át továbbítódnak az idegimpulzusok. A tipikus agysejt ezer-tízezer szinapszist alkot, megannyi útkereszteződést az agy elektrokémiai forgalmában.
A kommunikáció általános formája, hogy az elektromos jelek végighaladnak az idegsejteken, majd a szinapszisokban kémiai vegyületek felszabadulását váltják ki (idegingerület-közvetítőket), amelyek azután átjutnak a szinapszison. Az átjutás után a dendriten keresztül ismét elektromos impulzust vált ki, és így haladnak neuronról neuronra.
Becslések szerint az agyban található szinapszisok száma 100 billió, de ez a szám akár ennek a tízszerese is lehet. Az információáramlás 400 km/óra sebességgel történik.
A szinapszisok elhelyezkedése nem véletlenszerű, hanem áramköröknek nevezett mintázatokat alkotnak. Ha az idegsebész valamelyik áramkört ingerli, akkor annak eredményeképpen emlékkép, gondolat, vagy a kar, esetleg a mutatóujj mozdulata jöhet létre, attól függően, melyik területet érinti. Az összetettséget az is fokozza, hogy egy neuron nem csak egyetlen áramkör része lehet. Az agy több mint száz különféle idegingerület-átvivőt tartalmaz.
A neurotranszmittereknek (idegingerület-átvivő anyagoknak) három típusa van:
1. Serkentő – a neuron elektromos gerjesztését váltja ki.
2. Gátló – amely ezt gátolja.
3. Moduláló – az elektromos jel összetett módosítását végzi.
A legtöbb idegingerület-átvivő ebbe a csoportba tartozik. Ilyen pl. a szerotonin, a dopamin és egyes fehérjeláncok. Ennek működését egy fuvolához lehetne hasonlítani. Ahhoz, hogy a fuvola megszólaljon, először is kell maga a hangszer, majd levegőt kell belefújni, végül a billentyűkkel módosíthatjuk a hangot. Az idegsejt a fuvola, a serkentő neurotranszmitter a befújt levegő, a moduláló idegingerület-átvivő pedig a billentyű, amely létrehozza a dallamot.

Jó hír: a szokások alakíthatók!

Döntéseinknek messzeható következményei vannak. Akaratunk segítségével, döntéseink erejével képesek vagyunk úgy irányítani elménket, hogy az engedelmeskedjen a legmélyebb kívánságainknak. Egy helytelen döntés megváltoztathatja az agyi struktúrát és a rossz szokások útját alakíthatja ki. Egy helyes döntés, szintén megváltoztatva az agyi struktúrát, a jó szokások útját alakíthatja ki. Dr. John Eccles elektronmikroszkóp alatt vizsgálta a szinaptikus kapcsolódásokat, és a vizsgálat során az axonok végén apró megvastagodásokat fedezett fel, amelyek miniatűr gombocskákra emlékeztettek, melyeket boutonoknak (ejtsd: buton) nevezett el. Ezek különféle kémiai anyagokat bocsátanak ki magukból, ezek egyike az acetilcolin és a gamma amino butyric acid (GABA). Az agykutatók arra jöttek rá, hogy minden gondolat vagy cselekedet ilyen kidudorodásokat hoz létre bizonyos idegsejtek nyúlványain, így a következő alkalommal már könnyebb lesz ugyanazt a gondolatot vagy cselekedetet megismételni. Minél többször hozok egy adott irányba ható döntést, annál erősebb a beidegződés. Ezért van az, hogy hiába látjuk valaminek a rossz voltát, a megváltozott agyi struktúra bilincsei rabságban tartanak. Csak egy ellentétes irányú, helyes döntés rendszeres ismétlése oldhatja fel ezt a hatást. Ilyenkor gamma amino butyric acid keletkezik, mely hatástalanítja az acetilcolint. Amíg kitartok a jó döntés mellett, a másik hatásmechanizmus nem tud működni.
„A legkisebb tett is kitörölhetetlen nyomot hagy az agyban, akár erényes, akár bűnös tettről van szó” (William James).

A választás képessége

A rossz szokásokkal küzdőknek meg kell érteniük az akarat igazi szerepét. Időskorra például a legyőzetlen rossz szokások fokozottabban jönnek elő, de ugyanígy a jó tulajdonságok is felerősödnek. Ez az emberi természetet szabályozó erő a döntés, a választás képessége. Minden az emberi akarat helyes működésén múlik. Nem tudjuk megváltoztatni szívünket. Nem tudjuk uralni gondolatainkat, indítékainkat, érzéseinket. Nem tudjuk önmagunkat megváltoztatni, de el tudjuk dönteni, hogy mit szeretnénk. „Elődbe adtam az életet és a halált; válaszd azért az életet, hogy élhess” – mondja Teremtőnk a Szentírás szerint. Ha jó döntést hoztunk, akkor Ő munkálja bennünk azt, hogy akarjuk és hogy képesek is legyünk véghezvinni a tervünket.
A hit is nagy erőket képes mozgósítani egészségünk érdekében. Köztudott, hogy ha egy betegnek hatóanyag nélküli kapszulát, placebót adnak, műszeresen kimutathatóan elkezd gyógyulni. Pusztán az orvosságba vetett hit, hogy az majd segít rajta, elindítja a gyógyulási folyamatot. Az Istenbe vetett hit még nagyobb dolgokra képes, a teljes gyógyulást is előidézheti. A remény vagy a reménytelenség pozitív vagy negatív életfolyamatokat indít el testünkben.

Agysorvasztó kemikáliák

Kevésbé ismert, hogy sokfajta gyógyszer gyakorol káros hatást az agyra. Ilyenek az asztma elleni szerek, a vérnyomáscsökkentők, az élénkítő szerek, az altatók, a fekély elleni szerek, a fájdalomcsillapítók, az antihisztaminok, egyes allergiára kapott gyógyszerek. Például a magas vérnyomásban szenvedőknél jelentős agysorvadást mutatott ki az MRI vizsgálat. A fehérállomány kóros elváltozásának mértéke tízszeres, az intelligenciatesztek pedig az összes agyi tevékenység alacsonyabb szintjét mutatták ki ezzel összefüggésben. A kóros elváltozások ott voltak kimutathatóak, ahol tartós gyógyszeres kezelést alkalmaztak.

A szenvedélybetegségek idővel benyújtják a számlát


Az alkohol az egyik legerőteljesebb homloklebeny-károsító anyag, melynek hatása a magyar lakosság körében sajnos nagyon jól ismert. A koffein is aláássa a homloklebeny működését. Ezért a serkentésért súlyos árat kell fizetni. A koffein szétzilálja az agy kémiai folyamatait azáltal, hogy megnöveli az acetilcolin szintjét és gátolja, megbénítja az adenozin átvitelét. Felborítja az agyban az idegközvetítés finom egyensúlyát, így téve lehetővé az agy mesterséges serkentését. Nem éreznénk jól magunkat abban az autóban, amelyben nincs fék és amit nem lehet megállítani. Ugyanígy az idegközvetítők: például az adenozin is igen fontos az agy egyensúlyi helyzete szempontjából, hiszen az az óriási szerepe, hogy nyomja a féket. A koffein összefüggésbe hozható a szorongással, a szorongásos neurózissal, pszichózissal és a skizofréniával. A dopaminnak nevezett harmadik idegközvetítő szintje is megemelkedik, ha koffeintartalmú italt fogyasztunk. A koffein megnehezíti az elalvást, csökkenti az alvásidőt és jelentősen rontja az alvás minőségét is. Főleg a legmélyebb, az alvás leginkább helyreállító jellegű hatásaitól foszt meg. Így még fáradtabb lesz a szervezetünk, mint akkor, amikor nem fogyasztunk belőle.
A nikotin szintén rongálja a homloklebenyt. Az alvás, a teljesítőképesség, a stresszkontroll mind kárát látja a cigarettázásnak. A dohányzók kevésbé képesek összetett mentális feladatok megoldására. Ha egy terhes nő cigarettázik, gyermekének agyműködését talán egész életére lerontja.

Miképpen javíthatjuk táplálékainkkal agyunk működését?

A táplálkozásunk, az életmódunk rendkívüli hatással van az agyműködésünkre és a viselkedésünkre.
Mint már említettük, az agy kizárólag glükózt használ energiaforrásként, egy egyszerű szénhidrátot. Ez valószínűleg az agy igen gyors anyagcseréjével magyarázható, hiszen percről percre ennek az egyszerű szénhidrátnak az ellátásától függ. Az agysejtek anyagcseréje hét és félszer gyorsabb, mint egy átlagos testszöveté. Az agysejtek számára egyszerre csak 2 percnyi időtartamra van elégséges hozzáférhető glükóz. A csúcsteljesítmény érdekében a homloklebeny olyan vért igényel, amelyben kiegyensúlyozott és megfelelő a glükózszint.
Éppen ezért az agy optimális működése érdekében a természetes, finomítatlan állapotban lévő élelmiszerek fogyasztása a legelőnyösebb, mint pl. a gyümölcsök és gabonafélék, melyek a vércukrot közel állandó értéken tartják. Jól megfigyelhető, hogy amikor finomított cukrot tartalmazó és rostszegény ételeket fogyasztunk, a vércukorszint drasztikusan felszökik, melynek ellensúlyozására a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulint termel. A rosthiány miatt hamar felszívódik, és a vércukorszint jóval a cukrozott étel elfogyasztása előtt mért érték alá süllyed. Ha valakinek a vércukorszintje ennyire leesik, a nem megfelelő üzemanyag-ellátás következtében a homloklebeny működése károsodik. Agyunknak ez a része felel erkölcsi döntéseinkért.
Az agynak a vércukornak normális mértékre való visszaállását követően 45-70 percre van szüksége ahhoz, hogy visszanyerje intellektuális funkcióját. Éppen ezért minden napot egy igen tartalmas reggelivel kellene kezdeni, aminek növényi táplálékból kell állnia: gyümölcsökből, teljes gabonafélékből, diófélékkel kiegészítve. Számos orvosi tanulmány rámutat, hogy a túlevés, a mértéktelenség az egész agyat gyengítheti. Akadályozza az ésszerű, nyugodt, higgadt, egészséges gondolkodást és cselekvést. A szükségesnél több kalória fogyasztása az öregedéssel arányosan felgyorsítja az értelmi működés hanyatlását, visszaesését.
Az optimális táplálék tehát életfontosságú a magasabb rendű agyi teljesítőképesség szempontjából. Kísérletek igazolják, hogy azoknak a gyermekeknek, akiket anyatejjel tápláltak, valószínűleg egész életükben élesebb az eszük. Bebizonyították, hogy az emlősök, így az ember agyának a fejlődéséhez nélkülözhetetlenek az omega-3 zsírsavak (amit pl. a lenmag vagy a dió tartalmaz). Izraeli kutatók is megállapították, hogy az elegendő mennyiségű növényi zsírokat – pl. alfa-linolén savat és linolén-savat – tartalmazó étrend javítja a memóriát és az agy fájdalomtűrő képességét. Ezek bőségesen megtalálhatók a diófélékben, a szójában, a mandulában, az avokádóban.

Életfogytig formálódik

Az agy mindent betetőző csodálatos tulajdonsága, hogy sem fizikailag, sem kémiailag nem statikus. Az agy mindig változik. Minden alkalommal, amikor valaki megtanul valami újat akár tudatosan, akár tudatalatti módon, az új tapasztalat változtat az agy felépítettségén.
Ha egy bizonyos feladat elvégzéséhez hiányoznak agysejtjeink vagy az idegi összeköttetéseink, akkor az agyunk képes ezt a hiányt pótolni. Ha sérül egy agyterület, akkor az agy képes arra, hogy egy másik része annak funkcióit átvegye, de csak akkor, ha ezért kitartó erőfeszítéseket teszünk.
Ha az ember csak jelentéktelen, mindennapos dolgokkal foglalatoskodik, sohasem tesz komoly erőfeszítést, hogy bonyolultabb összefüggéseket, nagy és örök igazságokat megértsen, akkor értelme eltörpül és elgyengül. Semmit nem találtak még, ami úgy növelné az értelmet és erősítené az intellektust, mint az emberi létezés értelmének, az élet céljának kutatása.

Bakó László
Életmód 2012. március 06., kedd 18:20
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
június
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
A csodálatos agy

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés