Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Különös sorsok » A Gondviselés mindig vigyázott rám!

A Gondviselés mindig vigyázott rám!

De miért? Számtalan esetben és megszámlálhatatlan helyzetben tesszük fel ezt az egyszerűnek tűnő kérdést az életünk során. Dühösen kiáltjuk, vagy kétségbeesetten suttogjuk, ha bajban vagyunk, és csak nagyon ritkán kérdezzük, ha jól megy sorunk. Vajon miért? Feszegetjük a miérteket, ha nem találunk magyarázatot a velünk történtekre, igazságtalanságot kell átélnünk, vagy becsapva érezzük magunkat. Gyakran csak később kapjuk meg a választ, amikor végiggondoljuk addigi életünk történéseit. Ez alól én sem vagyok kivétel. Én is rendszeresen fel szoktam tenni a kétségbeesett kérdést, amikor elkeseredem: „De miért?”
Különös sorsok 2019. június 09., vasárnap 22:28
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Címkék
Hasonló cikkek

 „Ha van Isten, akkor miért engedi meg a betegségeket, szenvedéseket, nyomorúságokat…?” – kérdezték többen is a sorsomat ismerők közül. Oka mindig van, csak a választ nem mindig vagyunk képesek felfogni. A mögöttem hagyott ötven év során nekem is kijutott a gondokból. Számos esetben kártyavárként dőlt össze minden, ami körülvett. Egyik pillanatról a másikra omlott össze az addigi életem, semmisültek meg a céljaim, veszítette értelmét a jelen, és vált kilátástalanná a jövő. Az átlagosnál jóval gyakrabban kerültem életveszélybe, és én szüntelen kerestem az okát: miért? És miért menekültem meg mindeddig csodával határos módon? Tréfásan szoktam megjegyezni: ha kódolva írnám le az életemet, fényévek távolságán keresztül, hosszú sorokban csak kérdőjelek lennének, és legfeljebb néhány pont vagy felkiáltójel lenne elszórtan. Mire jutottam eddigi kérdésfelvetéseimmel?Lassan kezdem észrevenni a rossz dolgok mögött is megbújó gondoskodást és óriási szeretetet, ami körülvesz. Gyakran történnek velem bajok és szerencsétlenségek, de sohasem fordulnak a körülmények annyira rosszra, mint lehetne! A látszólag negatív hatásokról pedig előbb vagy utóbb kiderül, valójában ajándékok, mert előnyömre válnak. Az életem nem kezdődött egyszerűen, ahogy nem is folytatódott simán, még sincs okom panaszra, mert vannak nálam sokkal nehezebb élethelyzetben is emberek. Azt tartom, reklamálni annál kell és szabad, aki könynyű, egyszerű életet ígért. Nekem senki nem ígért ilyet. Amit eddig sikerült megértenem: a Gondviselés mindig vigyázott rám!

Születésemkor magára hagyták anyámat az orvosok, hadd vajúdjon! Aztán nagyanyám érdeklődött utánunk, és az egyik szülésznőnek adott 300 Ft-ot – csak ekkor derült ki, hogy kihagy a szívhangom, és nem repedt meg a magzatburok. Miközben kapkodva világra segítettek, a köldökzsinór is kétszeresen a nyakam köré tekeredett. Megnyomhatták az egyik szemem – legalábbis nagymamám ezt mesélte - , mert úgy látta, a jobb szemem körül véraláfutás volt. Amit biztosan tudok, a jobb szememre sohasem láttam. Mint később kiderült, a bal szememmel sem láttam tökéletesen. Az életemet rögtön fél szemmel kezdtem.
Korai kísérletek A körülöttem lévő világ megismerése mindig is foglalkoztatott. Nem elfogadni, hanem megérteni akartam a környezetemet. Azt elfogadtam, hogy a fű zöld, és nem kék. Én az okára – tudniillik miért zöld? – szerettem volna választ kapni. Tanulni nem szerettem. Szenvedtem, ha valamit be kellett magolni, vagy valamiben nem találtam logikát. Ezzel most is így vagyok. Valaki, aki elég jól ismert, felnőttkoromban megállapította: a képességek osztásakor többször is a reál sorba álltam be, és a humán részt messze elkerültem. Az biztos, a biológia, a kémia, a matematika és a fizika
egyes kérdéseit természetes egyszerűséggel közelítettem meg, és nem értettem, másoknak mi okozhat problémát a megértésükben. A szervetlen kémia, ami a legtöbb ember számára igazi mumus, a világ legegyszerűbb dolgának tűnt számomra, mert csak nyolcig kell tudni számolni a megértéséhez. Kísérletezési kedvem hamar jelentkezett. Egy fizikai jelenség felettébb foglalkoztatott kétéves koromban. Próbáltam megérteni, hová tűnik a hó, amikor beleöntöm a meleg pancsolóvizembe? Miért lesz látszólag semmivé az a hideg, fehér valami egy szempillantás alatt? Ráadásul a kellemesen meleg víz sokkal hidegebbre változik.
Folyamatosan életveszélyben – a csodák kezdete...
 
 
Különös sorsok 2019. június 09., vasárnap 22:28
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
június
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
A Gondviselés mindig vigyázott rám!

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés