Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Kultúra » A király beszéde

A király beszéde

Kilépés a „komfort zónából”

A 2011-es év legtöbb és legfontosabb Oscar-jelölését és díját (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb férfi főszereplő) elnyerő A király beszéde című film (mint ahogy A királynő című alkotás is) az angol királyi család egyik tagjáról, a dadogó VI. Györgyről (1895-1952) szól. Lassú menetű, főképp dialógusokra épülő, effektektől mentes, kosztümös történelmi film. Mi biztosítja mégis a sikerét? És miért ajánljuk megnézését?
Kultúra 2011. július 04., hétfő 12:49    |   
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Hasonló cikkek

„– Még a karácsonyi beszédet sem tudom elmondani.
– Ahogyan az apja tette annak idején?
– Pontosan.
– Ő már nincs itt többé.
– Dehogynem, ott van a shillingen, amit adtam magának.”

A 2011-es év legtöbb és legfontosabb Oscar-jelölését és díját (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb férfi főszereplő) elnyerő A király beszéde című film (mint ahogy A királynő című alkotás is) az angol királyi család egyik tagjáról, a dadogó VI. Györgyről (1895-1952) szól. Lassú menetű, főképp dialógusokra épülő, effektektől mentes, kosztümös történelmi film. Mi biztosítja mégis a sikerét? És miért ajánljuk megnézését?

Mi a film sikerének titka?

Más, pontosabban lassabb, mint a mai filmek, és ugyan „lassúsága” mellett hosszú is (majdnem két óra), de hála a jól megírt forgatókönyvnek és a remek rendezésnek (a pezsgő, szellemes párbeszédeknek, frappáns fordulatoknak), az akciódúsabb filmeken szocializálódott néző sem fárad el vagy unatkozik, és ezért kétség kívül üde színfolt a most futó filmek palettáján. De sikerében még inkább közrejátszhat az, hogy hőse a mai bulvár igénye szerint lett megformázva: az emberek ma nem a hibátlan sztárokra, uralkodókra kíváncsiak, hanem épp az ellenkezőjére. Ma, az irigység társadalmában az a menő, ha a híres embereknek éppolyan nehézségeik, szorongásaik, pszichés zavaraik, megaláztatásaik vannak, mint bármelyikünknek. A már idézett, 2007-ben bemutatott A királynő című film sikerét is az adta, hogy nem a királynőt, hanem az embert mutatta be, néhol hálóingben, papucsban. A király beszédében is tulajdonképpen egy dadogó, frusztrációkkal teli, mélyen sebzett és sebezhető apukával találkozhatunk, aki mindezek mellett király is lesz. Könnyű és megnyugtató azzal a hőssel azonosulnunk, akinek fogyatékossága van, aki ugyan bizonyos szempontból több és jobb nálunk, de ezzel együtt úgy tűnik, hogy kevesebb, de legalább annyira gyarló, mint amennyire mi. Királynak érezzük magunkat, miközben látjuk, hogy a király is ember. Azonban láthatjuk, hogy a király problémája mindnyájunké. És tulajdonképpen a film igazi sikere abban rejlik, hogy rólunk is szól.

Komfort zónában élünk mindannyian?

Miért vonatkozik mindannyiunkra a dadogó király életútja? Hiszen mi nem is dadogunk. És egyikünknek sincs gyermekét lenéző, erős személyiségű, hirtelen haragú királyapja. Az nyilván nincs – de lehetnek ilyen szüleink. Nincsen bennünket irányítani akaró, jobb képességű, lehetőségekkel jobban élni tudó, népszerűbb királybátyánk sem, de lehet ilyen testvérünk, munkatársunk, barátunk. Nincs királyi felelősség a vállunkon, de lehetnek erőnket meghaladó feladataink. Sőt, előfordulhat, hogy alkoholbeteg szüleink, házastársunk van, szüleink elváltak, szeretteink meghaltak. Megeshet, hogy mi, vagy közeli hozzátartozónk halálos betegségben szenvedünk és nem tudjuk, miért. Netán éjszakánként álmatlanul forgolódunk a munkahelyi problémáink miatt, vagy ki tudja, miért, depressziósak vagyunk. Önértékelési problémákkal vívódhatunk, mert nincsen társunk, nincsen munkánk, nem értjük a világot, Istent. Lutherrel együtt ki kell mondanunk: „Koldusok vagyunk, ez az igazság”. Azaz sajnos mindnyájan sebzett, beteg lelkek vagyunk. Sérüléseket hozunk magunkkal, és ezeket ápoljuk nap mint nap. Ugyanúgy, mint VI. György, aki a film jelentős részében megpróbálja másnak mutatni magát, vagy legalábbis hallgatni arról, hogy ki és milyen is ő valójában. Éveink előrehaladtával mi is megpróbáljuk elérni, hogy mi irányítsuk életünket, és véletlenül se más, hiszen félünk a kiszolgáltatottságtól, a megaláztatástól. Hogy megtudják az emberek, milyenek vagyunk igazából. A film legmegrendítőbb jelenete az, amikor György végre a változás útjára léphetne, de inkább beletapos az őt segíteni akaró logopédusa lelkébe, hogy ő legyen az erősebb. Itt is magunkra ismerünk: ahogy ő is, úgy mi is szándékosan kerüljük azokat a helyzeteket, ahol tudjuk, hogy kudarcot fogunk vallani. Azaz komfort zónában vágyunk élni. A komfort zóna olyan gondolkodási terület, viselkedés, tapasztalat, ahova bezárkózunk, mert nem akarjuk kellemetlenül érezni magunkat. Azok az életterek, munka- és szociális környezetek, amiket megszoktunk. Az úszómedence sekély része ez, ahol azok vagyunk, akik félünk a kudarctól, és megnyugtat bennünket az a tudat, hogy leér a lábunk. Közben irigykedve figyeljük a távolban úszókat. Félelmetes az a jelenet, amikor György Hitlert nézi a tévében, és nem a diktátort, az ellenséget látja benne, hanem azt, hogy amaz mennyivel jobb szónok.

Kilépés a komfort zónából

A komfort zóna kiszámíthatóságot, kipróbáltságot, megszokást jelent. A legtöbbünk olyan „zónában élünk”, ami „jónak” tűnik. Kényelmesekké válunk. A kényelem azonban soha sincs ingyen. Bizonyos határon túl egyikünk sem úszhatja meg a változás kényelmetlenségét, fájdalmát. Amikor elkerüljük a rövid távú kényelmetlenséget, azzal hosszú távú hátrányokat alapozhatunk meg. De a film és az élet tanulsága, hogy a megaláztatás kockázatát nem lehet elkülöníteni a változás kockázatától. Minden lépésnél vagy kudarcot vallunk vagy győzünk. Nem az a vesztes, aki kudarcot vall, hanem az, aki sohasem lép előre. Egy dadogó ember számára sokkal egyszerűbb kitérni bizonyos élethelyzetek, kellemetlen jelenségek elől. VI. György ilyen szempontból válhat hőssé számunkra, hiszen kilép a kényelmi zónájából, engedi, hogy sebezhetővé váljon. És ez által új ember születik.
A filmben talán ezért nem jelenik meg egyetlen, jól elhatárolható logopédiai módszer, ami örökérvényű és mindenkinek segítene, mert ez egyrészt szembenézés – saját magával (magunkkal), a belső feszültségekkel, motivációkkal, vágyakkal, érzésekkel és megválaszolatlan kérdésekkel. Az ezekre való reagálásunk határozza meg nagymértékben, hogy kivé válunk. Tanulságos, hogy a filmbeli logopédusról, az ausztrál Lionel Logue-ról is kiderül, hogy kudarcok tűzdelik az útját: önjelölt színészként próbál színtársulatokhoz elhelyezkedni, azonban folyamatosan visszautasítással találkozik. Győzelmének (és ezért sikeres logopédusi munkájának is) titka abban rejlik, hogy a megalázások, csalódások nyomán újra fel tud állni. Szembenéz magával, elfogadja és elfoglalja helyzetét. Másrészt félelmeink (melyeket olykor nehéz meghatároznunk) ellenszere az elrejtettség. Erre vágyunk leginkább. Theodor Bovet svájci pszichológus szerint „a világ ezt elveszítette: kinőtt a védelmező szeretetből, ezért fél”. Logue megkülönböztető kezelése hangsúlyozza a türelmet, az „emberfeletti szimpátiát és empátiát”. Így a király és logopédusa lassan barátokká válnak. A barátság az egyik legnagyszerűbb „elrejtettség” számunkra. György azért is változik – amellett, hogy szembenéz magával, félelmével –, mert megtapasztalja a feltétlen elfogadást, bizalmat (amit szüleinél, testvérénél szinte soha nem érzett) és ez dadogását tekintve gyógyító számára. Az elrejtettséget tehát nem a külső védelem jelenti, hanem az embert körülvevő szeretet. (György ugyan ezt felesége kapcsán is megtapasztalta, de úgy tűnik, ez nem volt elég ahhoz, hogy kigyógyuljon betegségéből.)
Harmadrészt gyógyulásánál fontos szerepet játszott, hogy apja halála után ugyan a nála „jobb”, „erősebb”, az őt lenéző bátyja lépett trónra, de később erkölcstelen nőügyei és életvitele miatt lemondott. György nem kerülhette el tehát a felelősségvállalást, ráadásul a történelem egyik legnehezebb korszakában, a második világháború előtti években történt ez. Felelősségteljes uralkodása bizonyos szinten elvette tőle a bátyjával szemben táplált irigységét, bátyjától pedig az iránta érzett megvetést, így az ő kapcsolatuk is helyreállt. Logue módszere pedig – amely a tanár és tanítványa közötti egyenlőségre épült – közelebb segítette őt a közemberek világához is. Ez az egyenlőség nyitotta fel György szemét a kisemberek félelmeivel kapcsolatosan is. A lelki gyógyuláshoz tehát, halljuk ki a film egyik üzenetét, a kapcsolatok helyreállítása (akár a bennünket lenézőkkel, akár az általunk lenézettekkel) elengedhetetlenül fontos.

Ami a filmből kimaradt…

VI. György életének egy mozzanatát emeli ki a film, és annak megértéséhez feleleveníti gyermekkorát is, megtudunk róla egyet s mást. Azt azonban csak a történelemkönyvekből tudjuk meg, hogy gégerákban halt meg. Tehát dadogását legyőzte, de szorongását nem (hiszen ezért dohányzott tovább, ami később az életébe is került). Egy területen kilépett komfort zónájából, de ez sajnos nem jelentette azt, hogy megváltozott, vagy hogy a többi területen is őszintén szembenézett volna félelmeivel.
Jó hír, hogy a mi életünk lehet más. Viszont megfontolandó, hogy „az elrejtettség, amelyet a világ keres, nem tanítható és nem tanulható – csak olyan emberekből sugárzik, akik maguk is el vannak rejtve. Olyanokból, akik a nagy félelmen keresztül a szeretet forrásához hatoltak.”
A Király beszéde (The King's Speech), 2010.
Rendező: Tom Hooper

Dankóné R. Magdolna
Kultúra 2011. július 04., hétfő 12:49    |   
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
június
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
A király beszéde

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés