Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Kultúra » ZICHY MIHÁLY: KÁIN ÉS ÁBEL (1846)

ZICHY MIHÁLY: KÁIN ÉS ÁBEL (1846)

Zichynek ez az olajfestménye több mint 110 évig lappangott.
Kultúra 2012. április 20., péntek 16:19
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

1958-ban tűnt fel egy budapesti aukción, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum is csak 1974-ben vásárolta meg 25 ezer forintért (ez mai áron mintegy 2 milliót jelent). A Somogy megyei Zala községben megnyitott Zichy Mihály Emlékmúzeumban láthatjuk most a festményt, a tárlat legelején.

Zichy fiatalkorában három bibliai témájú festményt készített: a Káin és Ábelen (1846) kívül a Krisztus a keresztfán-t (1846) és a Keresztlevételt (1847). Később, az 1860–70-es évekből való ún. „eszmefestészeté”-nek nagy alkotásaiban – Krisztus a pápa előtt (1871), A Démon fegyverei (későbbi címén A Rombolás Géniuszának diadala, 1878) – szintén feltűnnek biblikus, sőt, profetikus motívumok, melyek a Biblia szellemiségével való mély azonosulásról árulkodnak.

A Káin és Ábel keletkezésének pontos hátterét nem ismerjük. Zichy Waldmüller osztrák festő bécsi iskolájában tanult 1847 tavaszáig, Szentpétervárra való távozásáig. Közben, még 1846-ban, mesterével négy hónapos itáliai tanulmányutat tett. Annyi bizonyos, hogy valamikor ebben az időben festhette a képet, s valószínűbb, hogy Bécsben. A kép hátoldalán mindenesetre az 1846-os évszám szerepel. Nem kizárt azonban, hogy az itáliai út után, az ott nyert múzeumi benyomások hatására született.

Így senki sem ábrázolta, se Zichy előtt, se utána, e témát: Káin elutasítóan maga elé lendülő két kezét, mellyel mintegy elhárítja a bűnbánatra való isteni felszólítást, mely egyúttal a külső szemlélő – a néző – mindenfajta elutasítását is magában foglalja. Öccse megölése után most önmagát is megöli lelki értelemben: hallani sem akar felelősségről, megbánásról, beismerésről.

A jelenet megkomponálását a lehető legegyszerűbben oldotta meg Zichy. A háttérben hegyek elmosódó, kopár sziluettjei látszanak. A kép jobb oldalán Káin lép előre, mögötte balra, kissé felemeltetett helyen – talán áldozati oltárán – a megölt Ábel teteme, fejjel felénk. Káin visszatekint öccsére, arca így csak félprofilban mutatja kemény vonásait. Káin arányos, szép aktját egy áloélevél takarja szeméremteste előtt. A két kézfej ránk mered, mintegy összefoglalva és megerősítve a Genezisben adott bibliai leírás (4:1–16) igazságát.
A Biblia ugyanis lépésről lépésre leírja Istennek Káinért való fáradozását.

Még mielőtt Ábelre támadt volna, az isteni szózat megkereste Káint: „És mondta az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra, és miért csüggeszted le fejedet? Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása: de te uralkodjál rajta” (1Móz 4:6–7). Az Úr előre óvta Káint attól, hogy indulatossága izzó parazsát a körülmények szelének kiszolgáltassa. Káin azonban nem tanúsított elővigyázatosságot, bár maga is tudta, hogy nincs igaza („ha jól cselekszel,… ha pedig nem…”), természetét nem győzte le, így adandó alkalommal „szól s beszél Kain Ábellel, az ő atyjafiával, és történt, mikor a mezőn voltak, támadt Kain Ábelre az ő atyjafiára és megölte őt” (1Móz 4:8).

A szörnyű gyilkosság után sem vádolja azonban az Isten. Újabb kérdése újabb szeretetteljes kérlelést tartalmaz: „És mondta az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia?” (1Móz 4:9/a). Az isteni szándék nyilvánvaló: ha már a bűn megtörtént, azon változtatni nem lehet, van azonban lehetőség a vele való azonosulásra vagy a tőle való elhatárolódásra. Ez utóbbi útját szeretné kikövezni ez a kérés és kérlelés: „Hol van Ábel, a te atyádfia?”, amire Káin megtörhetett volna, beismerő vallomást tehetett volna. Helyette pökhendi választ adott: „Ő pedig mondta: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-e az én atyámfiának?” (1Móz 4:9/b). Isten ezután sem vádol, kárhoztat, de a tett minősítésére az „égbekiáltó” szókapcsolatot választja – a Bibliában egyébként az ölés, a gyilkosság mellett a munkabérek ki nem fizetése az „égbekiáltó” bűn még –, majd szembesíti a bűnöst bűne következményeivel, viszont biztosítja is arról, hogy őt senki sem ölheti meg, – noha ő maga testvérgyilkosságot követett el. Erre sem bűnét, csupán büntetését fájlalva jajdul fel: „Nagyobb az én büntetésem, hogysem elhordozhatnám” (1Móz 4:13/b).

Sehol a beismerés, a megbánás, a megrendülés. Inkább az önigazolás, bibliai nyelven: a Szentlélek elleni bűn, a megkeményedés, a „nem találja meg a megbánás helyét” (Zsid 12:17) állapota. Ábel megölése után következik a másik gyilkosság: tulajdon lelkének vérbefojtása.

Ezt ábrázolja Zichy Mihály fiatalkori képe, határozottan és jelentőségteljesen. Így senki sem festette meg ezt a témát. Ez a magyar művész hozzájárulása a bibliai történet európai feldolgozásaihoz.

A teljes cikk elolvasható a magazin februári-márciusi számában.

Reisinger János
Kultúra 2012. április 20., péntek 16:19
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
október
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
ZICHY MIHÁLY: KÁIN ÉS ÁBEL (1846)

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés