Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Létkérdések » Darwin alkonya avagy egy hipotézis utóélete

Darwin alkonya avagy egy hipotézis utóélete

Mi lehet az oka annak, hogy a darwini evolúcióelmélet az utóbbi időben egyre hevesebb vitákat, indulatoktól sem mentes reakciókat vált ki nemcsak vallásos, hanem tudományos körökben is? Az értelmes tervezettség (Intelligens Design) elméletét igazoló tudományos érvek és tények egyértelműen cáfolják az evolúció elméletét.
Létkérdések 2010. január 05., kedd 19:22
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

Egyre több evolúcióellenes tudományos és társadalmi megmozdulásról hallani, főként az Egyesült Államokban. Lehetséges, hogy mégsem volt igaza a kétszáz éve született Charles Darwinnak, aki a biológiai vakvéletlenre építette elméletét? A kérdés sokrétűségét jelzi, hogy az evolúcióelmélet nem állt meg a természettudomány határainál, hanem társadalmi-politikai kérdéssé nőtte ki magát. Darwin újszerű eszméje kezdetben a XX. századi fejlődéselmélet, haladáseszme, végül a fajelmélet társadalmi-politikai elfogadtatásához szolgáltatott ideológiát. Alábbi írásainkkal az evolúciós elmélet és gondolkodás természettudományos állításai mellé állítunk kérdőjeleket, a már-már vallásos hitként elfogadott hipotézis alapvető hiányosságaira rámutatva.


Részlet egy evolucionista és egy az értelmes tervezettséget képviselő tudós párbeszédéből

Az alábbi levelezés Michael A. Cremo (M. C. monogrammal jelöljük), a világhírű Tiltott régészet című könyv szerzője (rövidített kiadása magyarul többször is megjelent Az emberi faj rejtélyes eredete címmel), valamint egy holland evolúcióbiológus egyetemi tanár között zajlott (kérésére csak R. S. monogrammal jelöljük). Kettőjük párbeszéde nyilvánvalóvá teszi, hogy az evolúcióelmélet a biológia területein is súlyos hiányosságokkal küzd.

 

R. S.: Köszönöm szépen a levelét. Szívesen beszélgetek Önnel erről a témáról... Talán tudja, hogy evolúcióbiológus vagyok. Több mint tizenöt éve végzek kutatómunkát több egyetemen is, s mondhatni, mindent tudok az evolúcióról, amit tudni lehet. Levelében azt mondja, nem minden tudós ateista, és hogy vannak vallásos érzelmű PhD professzorok is. Nos, én éppen ilyen ember vagyok! Még a vallásos emberek is elfogadhatják az evolúció elméletét. De most térjünk vissza a beszélgetésünkre.

M. C.: Vegyük példának az emlősök szemének eredetét.

R. S.: A szem nem az emlősöknél jelent meg. Az emlősök őseinek is volt szemük, ezért amikor azok fokozatosan emlősökké evolválódtak (kifejlődtek), egyszerűen csak megtartották a szemüket.

M. C.: A kérdés valójában az: meg tudnak-e határozni a darwinista tudósok egy olyan állatot, amelynek nincs szeme? Ezentúl pedig pontosan le kellene írniuk ennek az állatnak a genetikai szerkezetét is.

R. S.: Vannak olyan egysejtű állatok, amelyeknek nincs szemük. Többségük azonban rendelkezik egy olyan fényérzékeny ponttal, amelynek segítségével érzékelhetik a fényváltozást. Vannak olyan férgek, mint a laposférgek, ahol már megfigyelhető egyfajta szemkezdemény. Például a különböző fényérzékeny sejtek összetömörülnek az állat feji részének hámszövetében. Néhány csoportnál előfordul, hogy ez a rész a hám alá süllyed, és így egy kezdetleges csészeszem alakul ki. Ennek segítségével az állat pontosabban meg tudja állapítani, hogy milyen irányból érkezik a fény.

M. C.: Egy dolog elmesélni egy történetet, amely szerint egy ősi állatnak volt egy fényérzékeny pontja, ami egyre beljebb süllyedt, és amin aztán kifejlődött egy membrán, abból végül szem lett. De más ugyanezt részletesen kifejteni, olyan szempontok alapján, amelyeket maga az evolúcióelmélet követel meg: azaz konkrét biomolekuláris és genetikai leírással, valamint a fejlődésbiológiai, a populációdinamikai és az adott környezetben mutatott rátermettség figyelembevételével. Mindezek szerint részletesen ki kellene fejteni a folyamatot.

Máskülönben csak a hitünkre bízzák, higgyük el, tényleg így történt. Elképzelhető, a tudósok közül néhányan feltételezik, hogy egy-egy részlet bizonyos elemeit már megtalálták, de sehol nem látjuk a teljes, részletesen elmagyarázott folyamatot.

Ha egy mérnököt megkérdeznek, hogyan épül fel egy számítógép, akkor talán csak ennyit mond: vegyél egy alaplapot, egy processzort, egy tápegységet és egy monitort, és ha ezeket összeszereled, kapsz egy kész számítógépet?

Egy ilyen homályos leírás alapján sosem lehetne egy gyárban működőképes számítógépet előállítani. Részletesen, egészen a legkisebb csavarig el kell magyarázni, hogyan készítsük el és szereljük össze az alkatrészeket. Meg kell mutatni, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes csavarok, a processzorhoz szükséges chip és a többi elem. Máskülönben csak egy lehetséges történetet mondunk el, nem pedig egy pontos, tudományos, műszaki leírást adunk.

 

Az egyszerűsíthetetlen bonyolultság

R. S.: Valószínűnek tartom, hogy meg lehet állapítani a szem nélküli egysejtűek genetikai szerkezetét – de nem tudom biztosan, meghatározta-e már valaki...

M. C.: A "valószínűleg" nem elég. A konkrét genetikai szerkezet kell. Végtére is azt állítják, hogy így történt: volt egy szem nélküli lény, amelyen aztán később kifejlődött a szem, olyan genetikai változások hatására, amelyek fenotipikus változásokat eredményeztek, vagy esetleg más tényezők hatására (ez esetben ezek meghatározása is szükséges). Azaz képesnek kellene lenniük a genetikai szerkezetben bekövetkezett azon változás meghatározására, amely az első lépést jelentette a szem létrejötte felé.

R. S.: Kezdhetnénk a fényérzékeny ponttal rendelkező egysejtű állatokkal. Valószínűnek tartom, azt találnánk, hogy a különbséget egy vagy néhány olyan gén jelenti, amely egy pigmenthez hasonló fehérjét kódol, és ez képes reagálni a fény fotonjaira.

M. C.: Ott kezdhetik, ahol csak szeretnék. Ha azonban azt állítják, hogy a szem először egy bizonyos egysejtű élőlénynél egy fényérzékeny pont formájában jelent meg, a genetikai és a fenotipikus változások sorozata következtében, akkor ezen változások egyértelmű meghatározása elengedhetetlen. Ennek hiányában csak így szabadna fogalmazniuk: "Azt gondoljuk, a mai emlősszem visszavezethető az egysejtűek szemfoltjára. Olyan összerendezett genotipikus és fenotipikus változások bonyolult sorozatai révén alakulhatott ki, amit jelenleg nem tudunk részletesen kimutatni, bár úgy gondoljuk, egy-egy folyamat néhány elemének egy-egy részletét már feltártuk." Ez lenne az őszinte beszéd. A teljes igazság kedvéért Ön még ezt is hozzátehetné: "Azt gondoljuk, hogy így történt. De történhetett másként is, úgy, ahogy azt más tudósok állítják, beleértve az intelligens tervezés elméletének támogatóit. Ami engem illet, én inkább az evolucionista magyarázatnál maradok, és kollégáimmal ez alapján végzünk kutatásokat, noha mindenki szabadon eldöntheti, mit fogad el." Ez lenne a korrekt megközelítés.

Most Ön érvelhetne azzal, hogy első lépésben ez a fényérzékeny pont nem feltétlenül a szem funkcióját töltötte be.

R. S.: Nem érvelnék ezzel.

M. C.: Ezt az érvet a következő gondolatok miatt vetettem fel.

Az evolúciós szemlélet szerint a komplex élőlények és az összetett tulajdonságok lépésről lépésre alakultak ki. Ezzel szemben az intelligens tervezettség elméletének támogatói az "egyszerűsíthetetlen bonyolultság" jelenségére mutatnak rá. Ennek lényege, hogy a komplex tulajdonságok valamiképpen gépekre emlékeztetnek. Ahhoz, hogy egy gép elláthasson egy adott funkciót, minden alkatrészével rendelkeznie kell. A gép egyik különálló alkatrésze önmagában semmilyen célt nem szolgál, ezért a természetes kiválasztódás nem tarthatná fenn. Az evolucionisták általában azt a választ adják erre, hogy az a bizonyos rész korábban valószínűleg más célt szolgált, és amikor később beépült a szervezetbe, új funkciót kapott.

R. S.: A "szem" a definíciója szerint egy olyan szerv/szövet, ami a fényre reagál. Ha más lenne a funkciója, már nem nevezném szemnek.

M. C.: Abban az esetben viszont még az is tisztázandó lenne, hogy mi volt a korábbi funkciója. Nem szabad elfelejtenünk, egy gén csak annyit mond meg a sejtnek, hogyan, miként építsen fel egy fehérjét a megfelelő aminosavak meghatározott sorrendbe kapcsolásával. Vagyis mondják meg, milyen fehérjét termelt a sejt.

R. S.: Mint már mondtam, ez talán egy pigment, vagy egy olyan enzim lehetett, ami pigmentet hozott létre.

M. C.: Ez kevés. Pontos megnevezésre lenne szükség. És nemcsak ennél, hanem az összes többi fehérje esetén is, amelyek a különféle genetikai mutációk vagy más folyamatok következtében termelődtek az emlősszemig bezárólag. Nem szabad elfelejtenünk, hogy minden állat egyetlen sejtként kezdi az életét. Ez a sejt kettéosztódik, majd négyfelé, és így tovább, több millió sejtosztódáson keresztül. Ezért az is meghatározásra vár, hogy a sejtosztódási folyamat melyik fázisában jön létre ez az új fehérje, és miért csak abban a fázisban.

R. S.: Valóban nagyon sok kutatás foglalkozik avval, hogy kimutassák, melyik fázisban keletkeznek azok a fehérjék, amelyek szerepet játszanak az egyes szervek kialakulásában. Erre a célra főleg az ecetmuslicát és a Coenorhabdis elegans nevű fonálférget használják, de halaknál és egereknél is végeztek ilyen vizsgálatokat.

M. C.: Igen, azt mondják, némely folyamat egy-egy részletének néhány eleme már kitisztázódott. Azonban szeretnék rámutatni, jelenleg nincs részletes elképzelés arra vonatkozólag, hogy miként alakult ki az ecetmuslica, a hal, az egér szeme, vagy akár az emberi szem.

R. S.: Ahhoz, hogy megérthessük, miért csak egy bizonyos fázisban termelődik egy fehérje, figyelembe kell vennünk a kaszkádmechanizmust. A kaszkádreakciók során különböző fehérjék küszöbkoncentrációi határozzák meg, hogy gátolt vagy segített lesz-e azoknak a géneknek a "leolvasása", amelyek a többi fehérje termelődéséért felelnek. Egyes folyamatok esetében ez a soklépcsős reakciósorozat nagyon jól ismert.

 

"...valószínűleg így lehetett"

M. C.: Jó, akkor magyarázzák meg azt, hogy milyen reakciósorozatok beindulása következtében kezd el az első lépéssel kialakulni a szem fizikai szerkezete. Ez után pedig határozzák meg, hogyan indítja be ennek a fehérjének a kiválasztása azt a talán több tízezer vagy több százezer sejtosztódáshoz vezető biokémiai reakciósort, amely során később valamiféle változás mutatkozik az élőlény szervezetének felépítésében, ami végül egy lépéssel közelebb vezet a szem kialakulásához.

R. S.: Pontosan erről beszéltem. A gének csak a megfelelő fázisban "fejeződnek ki", mert egy bonyolult láncreakció során a fehérjéknek a megfelelő koncentrációban kell jelen lenniük ahhoz, hogy a reakció lejátszódjék.

M. C.: De ez így csak általánosság. Vázolják fel a teljes folyamat biomolekuláris eseményeinek pontos menetét. Ahogy korábban említettem, semmi kifogásolnivalót nem látok abban, ha addig akarják folytatni a kutatómunkát, amíg minden részletet ki nem dolgoznak. A problémát abban látom, hogy csupán elnagyolt feltételezésekről beszélnek, és egyszerűen csak elhiszik, hogy így történtek a dolgok. Helytelen kész tényként beállítani azt, amiről csak azt hiszik, hogy úgy volt. Mert lehet, hogy úgy történt, de lehet, hogy nem. Ezenfelül nem elég csak annak megállapítása, hogy miként történt ez a változás az adott egyeden belül, hanem az is magyarázatra szorul, hogyan terjedt el ez a tulajdonság, és miként fixálódott (rögzült) az adott populációban.

R. S.: Ez már könnyű lesz. Ahogyan már említettem, ha egy bizonyos tulajdonság előnyös, akkor annak az egyednek, amely ezzel a tulajdonsággal rendelkezik, a társainál nagyobb esélye van még elpusztulása előtt több utód létrehozására. Mivel pedig utódai öröklik a gént, és ezért a jelleget is, így ők is több utódot hoznak majd létre.

M. C.: Azt is tisztázni kell, hogyan járul hozzá ez a változás az adott populáció rátermettségéhez az adott környezetben!

R. S.: Ezzel aztán tényleg több ezer publikációban foglalkoznak. Ha épp nem is a szemmel, de sok más tulajdonsággal. Például a színnel, a szexuális jelzésekkel, a ragadozó elkerülési reakcióval, vagy bizonyos rovaroknál a szemkocsányhosszúsággal stb. Nem tudnám megnevezni valamennyi példát, mivel ténylegesen több ezernyi publikációról van szó. Az olyan tudományos folyóiratokban, mint például az Evolution, az Animal Behavior vagy a Behavioral Ecology megtalálhatja ezeket.

M. C.: Igen, ahogy korábban említettem, állítólag egy-egy részlet néhány elemét már feltárták. Való igaz, bizonyos komplex tulajdonságok megléte növeli a rátermettséget és a túlélő képességet. De hogyan jelentek meg először ezek a komplex tulajdonságok? Erre nem lehet választ találni a felsorolt szaklapokban. Egyikben sem található meg, hogy miként fejlődtek ki az élőlények komplex tulajdonságai véletlenszerű genetikai változások eredményeképpen. Nem határozzák meg pontosan, lépésenként ezeket a biomolekuláris változásokat. Egy adott környezethez tartozó rátermettség összes következménye éppúgy beleillik az intelligens tervezettség elméletébe, mint a kreacionista vagy az evolúciós hipotézisbe. Mindegyik feltételezi az egyed és a környezete közötti együttműködést, a rátermettséget.

A kérdés lényege az: miként alakultak ki a rátermettséget növelő tulajdonságok? Erre pedig nem található részletes, konkrét válasz egyetlen cikkben sem a sok ezer, rátermettséggel foglalkozó publikáció között. Kizárólag csak feltételezés, és egyáltalán nem bizonyított tény, hogy az olyan komplex szervek, mint amilyen a szem is, a genetikai elemek véletlen mutációjának sorozataként jöttek létre.


 "Soha nem érhetünk kutatásaink végére"

R. S.: Mi azokkal a szervekkel kezdtünk, amelyeket a legérdekesebbnek találtunk, de mint mondtam, sok olyan tanulmány készült már, ami hasonló eseménysorok részleteit írja le.

M. C.: De nem a teljes eseménysort.

R. S.: Nem vitatom, ilyen részletességgel még korántsem tudunk magyarázatot adni az állatok és a növények szerveiről, felépítéséről vagy tulajdonságairól.

M. C.: Pontosan erről beszélek.

R. S.: De ez nem azért van, mert nem tudjuk megmagyarázni őket, hanem azért, mert pillanatnyilag nincs elég időnk és emberünk arra, hogy elvégezzük ezt a munkát.

M. C.: Tehát mindez hit, meggyőződés kérdése, nem pedig bizonyított tudományos tény.

R. S.: Soha nem is érhetünk a kutatás végére, mert nyilvánvaló, hogy több millió olyan tulajdonság van, amit szeretnénk megmagyarázni.

M. C.: De vegyünk például csak egyet. Biztosan van egy olyan emberi szerv, vagy akármilyen más, ma élő komplex létforma, amire teljes magyarázatot tud adni azon szempontok figyelembevételével, amit az elméletük megkövetel...

R. S.: Csakhogy nekünk nincs szükségünk arra, hogy minden egyes jelenség kialakulásának minden egyes részletét ismerjük! Megelégszünk azzal, ha a kutatásaink során kapott eredmények összeegyeztethetőek az evolúcióról alkotott jelenlegi felfogásunkkal. Ez természetesen nem teljesen igaz így, hiszen az evolúcióelmélet részleteit folyamatosan módosítják a kutatások újabb eredményei.

M. C.: Ahogy korábban említettem, semmi kifogásolnivalót nem látok abban, ha egy evolucionista tudós abban hisz, hogy volt evolúció, és azt mondja, hogy a folyamat valamekkora részének néhány elemét megtalálta, és folytatni kívánja kutatómunkáját. De azon bizony csodálkozom, hogy egyetlen mai élőlény egyetlen komplex tulajdonságára sem tudnak teljes körű magyarázatot adni a saját elméletük által meghatározott szempontok szerint. És ne feledjük el azt sem, hogy önmagában a szem szerkezete még nem is elég. Azt is el kell magyarázniuk a fentebb felsorolt lépések követésével, hogy miként keletkezett a látóideg, ami összekapcsolja az agyat és a szemet. És még így sem lenne teljes a kép.

R. S.: Természetesen ezek nem egymástól függetlenül alakultak ki. Azoknál a primitív ősöknél, ahol megjelent a szemkezdemény és az idegrendszer egy kezdetleges formája, e két folyamat párhuzamosan zajlott. Az idegrendszer nyilván csak akkor fejlődik ki, amikor már van valami, ami képes jelzéseket küldeni és fogadni.

M. C.: Hogyan alakult ki a látóidegből érkező jelzések fogadására alkalmas agyi neuronszerkezet? Nem egy hitbéli meggyőződést szeretnénk hallani, hanem egy tényleges tudományos magyarázatot, biomolekuláris szinten, valós adatokkal alátámasztottat, és az alábbi szempontok szerint részletesen kifejtettet: a genetika, a fehérjeszintézis, a fejlődésbiológia, a fenotipikus változások, a populációdinamika, az adott környezetben mutatott rátermettség és a többi felsorolt szempont szerint...

R. S.: Ahogy már mondtam, én sok ilyet olvastam – igaz, nem a szemről –, s ezért azt javaslom Önnek, olvassa el azokat a folyóiratokat, amelyeket említettem, és még sok másikat. De azt ne várja, hogy olyan publikációt talál, amelyik a történet egészét elmondja. Általában húsz-harminc, vagy akár száz publikációt is el kell olvasni egy témáról ahhoz, hogy összeálljon a kép.

M. C.: Akkor mondjon csak egy konkrét cikket, ami elmagyaráz egy teljes eseménysort.

R. S.: A teljes eseménysor leírása még egyetlen példánál is több ezer évnyi kutatómunkát igényelne, és több millió oldalt töltene meg.

M. C.: Pontosan erről beszélek. Az evolucionisták nem képesek elmagyarázni az élőlények összetett tulajdonságainak kialakulását azoknak a szempontoknak a figyelembevételével, amelyeket a saját elméletük megkövetel. Éppen ezért az elméletüket nem tudják alátámasztani, ezért az bizonyítatlan marad. Ennek ellenére el lehet fogadni, mint egy elképzelést. A világ összes néphagyományában találhatók olyan történetek, amelyekben alakváltoztató állatok vagy varázsfőzetből születő élőlények vannak. A darwinizmus elméletének alapjai tehát a népi hagyományokra emlékeztetnek. Azonban a darwinizmus követői néhány specifikus mechanizmust feltételeznek arra vonatkozóan, hogy miként változtatták meg a formájukat ezek az állatok az évmilliók során. És mivel ezeket a mechanizmusokat tényként kezelik, ezért elvárható, hogy el is tudják magyarázni, pontosan mely folyamatok során jöttek létre ezek a változások.

Nem tudják igazolni, hogy a múltban végbement-e evolúció, pedig az evolúció egy olyan elmélet, amely arról szól, mi történt a múltban. Azt gondolják, így volt, de saját bevallásuk szerint sem lehet bebizonyítani, hogy valóban megtörtént. Ez annak a beismerése, hogy az evolúcióelmélet, mint a ma élő létformák kialakulására vonatkozó magyarázat, nem kezelhető tényként.

R. S.: Nekünk az nem feladatunk, hogy bebizonyítsuk, hogy valami így vagy úgy történt.

M. C.: Eddig azt hittem, az evolucionisták szerint minden a véletlenszerű genetikai változások stb. révén történt. Jó lenne, ha a tankönyvekbe is betennék az olyan kijelentéseket, hogy ez a feltételezés nincs bizonyítva.

R. S.: A mi feladatunk minél több olyan jelenséget találni, ami megerősíti azt, hogy NINCS OK azt feltételezni, hogy NEM történhetett így, és ezért nagy a VALÓSZÍNŰSÉGE annak, hogy így történt.

M. C.: Jó lenne, ha ezt is beleírnák a tankönyvekbe.

R. S.: Igen, ilyen kijelentéseknek valóban szerepelniük kéne azokban a tankönyvekben, amelyek a tudományról és a tudomány módszereiről szólnak.

 

Az értelmes tervezettség (Intelligent Design) mozgalom hazai képviselőinek honlapja: www.ertem.hu. Egy későbbi számunkban a szociáldarwinizmus napjainkig ható káros társadalmi-politikai hatásait tesszük vizsgálat tárgyává.

Szerkesztette: Soós Attila
Folytatás a magazinban. Keresse a nagyobb újságárus boltokban!

Létkérdések 2010. január 05., kedd 19:22
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
október
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Darwin alkonya avagy egy hipotézis utóélete

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés