EXITUS
Miért nem jöhet létre tartós politikai egység?
Nagy-Britanniából nézve a kontinens országai ismét tengerentúliak (oversees) lettek. Ezzel a tartós európai egység erősödéséről sző álmok szertefoszlani látszanak.Jó néhány uniós tagország sokkal inkább a széthúzást,és nem az összefogást munkálja. A politikailag és gazdaságilag egységes Európa monstruma egyre gyengébb lábakon áll.Hasonló ahhoz a szoborhoz, amelyet mintegy két és félezer évvel ezelőtt az Újbabiloni Birodalom hatalmas uralkodója,
Nabukodonozor látott álmában: A közel 30 méter magas,arany fejjel, ezüst karokkal, bronz mellkassal, valamint vasból való derékkal és lábakkal bíró szobor vas és agyag keverékéből
alkotott lábfejen állt. De vajon meddig? (A cikk az előző számunkban megjelent Brrr…exit c. írásunk folytatása.)
Az álombeli szobor az emberiség történelmét szimbolizálta, ami háborúk és szenvedések története. Ezt fejezete ki e szobor rettenetes ábrázata. Ugyanakkor felépítése a világ történetét szellemi értelemben alapvetően befolyásoló birodalmakat mutatta be. Az Újbabiloni Birodalomban meghonosított szoborkultusztól és papi körmenetektől, a Méd–perzsa Birodalom miszticizmusán és a Görög Birodalom demokráciaimportján át egészen a mindent magába olvasztó római birodalomig, amelynek jogrendszere a mai napig alapvetően határozza meg az emberek egymás közötti viszonyait. Az arany fejet kifejező vallásszabadságtól egészen addig, amíg az ember vasként állt Isten helyébe. A vas korszaka egészen napjainkig tart. Róma örök. Annak a felvetésnek a jelenkori valóságtartalmát, miszerint Európa a fenti szoborlátomásban is megjelenő sokféleség egységesülését mutatja, leginkább a volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger mára legendássá vált mondását szokták idézni: Tessék mondani, ha Európával akarok beszélni, akkor kit kell felhívnom? Ez az ironikus kérdés meglehetősen szkeptikus képet sugall az öreg kontinens állapotáról.
Arról az Európáról, amelyet a történelemsorán időről időre mindig valamiféle egységesülés felé hajtott a hatalomvágy szele. A politikai egység létrehozására irányuló, újra és újra megújuló elhatározások azonban sorra kudarcot vallottak, legyen szó a frank uralkodó, Nagy Károly, a német–római császárok vagy éppen Napóleon ez irányú törekvéseiről. A hatalomgyakorlásnak ugyanakkor sokáig volt egyetlen közös nevezője, ez pedig a szellemi háttér, amely a Római Birodalom bukása után már három évszázaddal eszmeileg egységessé tette Európát.
A vas és agyag elegye...