Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Reformáció » Örök reformáció

Örök reformáció

Luther vívódásai kora vallásossága miatt (I. rész)

Az idén ünnepeljük a reformáció 500.évfordulóját, amikor is Luther Márton 1517. október 31-én kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Milyen vallási, erkölcsi állapotok jellemezték akkoriban a középkori „keresztény” Európát? A mélyen Isten-kereső ifjú Luthert milyen vallási „élmények” ingatták meg a politikai hatalomra törő, ugyanakkor feltétel nélküli engedelmességet követelő katolikus egyház tekintélyében? Mi volt korának általánosan elfogadott vallási gyakorlata, ami tömegeket tartott távol a tiszta Isten-ismerettől? Lehetséges, hogy a bűn- és Isten-kérdéssel viaskodó Luther Mártont épp ezek a körülmények „űzték” közelebb a Biblia alapos megismeréséhez…? Luther írásunkban olvasható, naplószerű feljegyzései is sejtetik már, mi tette elkerülhetetlené az 500 éve „kirobbant” reformációt.
Reformáció 2017. április 11., kedd 18:11
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Címkék
Hasonló cikkek

 Luther szülei, ifjúkora, iskolái
A Harz-hegység déli peremén elterülő Mansfeld grófságban, Eislebenben látta meg a napvilágot Luther Márton, 1483. november 10-én. Asztali beszélgetéseiben gyakran mondogatta: „Paraszt fia vagyok. Apám, nagyapám, dédapám igazi parasztok voltak.” Az elődök – kiterjedt nemzetség Türingiában, Möhra nevű ősi fészekkel – valóban szabad parasztok voltak. Nevük eredeti formája a Lothár keresztnév lehetett, amelyet később Ludernek, Lodernek írtak. A reformátor választotta a Luther alakot, amikor írásait nyilvánosságra hozta. Luther apja, miután a földet mint a legidősebb fiú nem örökölhette, feleségével, Cziegler Margittal Möhrából Eislebenbe, majd onnan pár hónap múlva Mansfeldbe költözött, és a mansfeldi grófok bányászati vállalatánál helyezkedett el. – Eislebenben született meg első fiuk, Márton, akit még hat gyermek követett. Luder János ötéves, igen értelmesnek mutatkozó elsőszülött Márton fiát a mansfeldi latin iskolába íratta be. Egy rokon a hátán hozta-vitte a kisfiút, mivel másképp nem bírta volna megtenni a hosszú utat. Márton az iskolában latinul tanult írni, olvasni, és tökéletesen elsajátította a latin nyelvet. Egyebet nem is tanultak. Luther később ördögistállónak és szamáristállónak nevezte első iskoláját, miután rájött az akkori képzés kétségbeejtő hiányosságaira. Élete végéig sajnálta, hogy sem históriával, sem földrajzzal, sem matematikával nem foglalkoztak. Számolni sohasem tanult meg.

Luther 1497-től 1501-ig Eisenachban tanult. Rokonainál kapott szállást, és kolduló diáktársaival együtt éneklésből tartotta fenn magát… 1501-ben Luther Erfurtba került. Apja jogásznak szánta – e szakma gyakorlója az akkori idők legbefolyásosabb emberének számított –, és beíratta fiát az erfurti egyetemre. Erfurt ekkor Németország legnevesebb egyetemi városa volt. Luther négy évig tanult az egyetemen. Először a művészeti fakultáson, amely általános műveltséget adott, majd szorosabban vett jogi tanulmányokat folytatott. 1502-ben Magister Philosophiae lett. Maga is tartott előadásokat az alsóbb fokozaton. Apja büszke volt rá, megvette számára a Corpus Jurist, amely egy vagyonba került. Az egyetemi diákélet vidám volt. Luther nagy baráti körrel rendelkezett, jókedvéről, lantjátékáról, énekhangjáról sokan ismerték, és sokan szerették.
Találkozás a Bibliával (1501–1505)
Luther valószínűleg az erfurti egyetemen, annak könyvtárában találkozott első alkalommal a Bibliával. Így emlékezik vissza erre: „Ifjúkoromban, az 1500-as évek elején senki sem olvasta a Szentírást, úgyhogy mindenki előtt ismeretlen volt. A prófétákat se nem ismerték, se nem értették. Például én húszesztendős voltam már, de Bibliát még nem is láttam. Abban a hitben éltem, hogy a vasárnapi prédikációs könyvekben megírt szentírási részeken kívül nem is létezik evangélium és epistola. Egyszer aztán a könyvtárban találtam egy Bibliát. Ezekben a sötét időkben a pápa uralkodott a legteljesebb babonában és képmutatásban, akinek az angyalokéhoz hasonló tekintélyét sohase mertem volna megtámadni, ha Pál apostol világos bizonyságtételekkel és érvekkel meg nem mutatta volna a pápaság jövendő elvakultságát, és ha Krisztus szent felsége oly hatalmas villámcsapásokkal
földre nem sújtotta volna a pápát: „Hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai.” (Mt 15,9; Ésa 29,13 sk.)...
 
 
Reformáció 2017. április 11., kedd 18:11
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
szeptember
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Örök reformáció

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2017 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés