Fuldoklik a Balti-tenger

A nagy tengerjáró hajók zöme jelenleg tisztítatlanul zúdítja az út folyamán keletkező összes szennyvizet a tengerekbe. A Balti-tenger szennyeződése olyan kritikussá vált, hogy a WWF nemzetközi természetvédő szervezet fölkérte az ott közlekedő hajókat működtető társaságokat, hagyjanak föl ezzel a káros gyakorlattal.

A Balti-tenger egyike a világ legszennyezettebb vizeinek. Ezt belátták a tenger észak-európai partján fekvő országok kormányai is, és a közelmúltban létrehoztak egy akciótervet a további pusztulás megállítására. A WWF kapcsolatba lépett a Balti-tengeren kompokat és személyszállító hajókat üzemeltető társaságokkal, és arra kérte őket, találjanak más megoldást a szennyvíz elhelyezésére. A komphajókat működtető cégek többsége pozitívan reagált a kérésre, de a nagy nemzetközi személyszállító hajótársaságok közül kevesen csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Mats Abrahamsson, a WWF Balti Ökorégió Programjának vezetője értetlenül fogadta a társaságok elutasító hozzáállását. Szerinte minden, a térségben hajót közlekedtető cégnek föl kéne végre fognia, hogy felelősséggel tartozik a tenger tisztaságáért, és be kellene szüntetnie a víz szennyezését.

Eutrofizálódó tenger

Az utasszállítók által termelt szennyvíz, illetve a benne lévő nitrogén- és foszfortartalmú vegyületek nagymértékben hozzájárulnak a tenger eutrofizálódásához. Az eutrofizáció sokak szerint a Balti-tenger legfőbb környezeti problémája, amely egyaránt okoz biológiai és gazdasági károkat a tengeri környezetnek és a parti területeknek.
A jelenség számos gondot okoz, többek között a kékeszöld algák (más néven cianobaktériumok) mérhetetlen elszaporodását, ami a jelentős mértékű és gyakori "vízvirágzásban" mutatkozik meg. Az algák némely faja az emberre és az állatokra egyaránt káros anyagokat termel, ezért a Balti-tenger bizonyos partjain nem ajánlják a fürdést. Amikor az algák elpusztulnak, lesüllyednek az aljzatra, és bomlásukkal sok oxigént vonnak ki a vízből. Emiatt úgynevezett halálzónák alakulnak ki. A világ legnagyobb halálzónái közül hét a Balti-tengerben található. (A WWF adatai szerint a Balti-tengeren kívül nagyobb kiterjedésű halálzónák húzódnak a japán partoknál, a Mexikói-öbölben, a Fekete-tengeren és az Adrián is.) Az oxigén és a napfény hiánya - ez utóbbinak vízbe hatolását az algák akadályozzák- káros hatással van a növényi életre és a halak szaporodására is.

 
Fitoplankton-virágzás a Balti-tengeren a NASA 2001. július 3-i felvételén

A Mexikói-öbölben rekordot döntött a halálzóna nagysága

A Mexikói-öbölben Texas és Louisiana állam partjainál évente visszatérően kialakuló tengeri halálzóna idén elérheti eddigi legnagyobb kiterjedését, a 22 800 négyzetkilométert - figyelmeztetett a közelmúltban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA). Ez a terület 2006-ban még "csak" 17 300 négyzetkilométer volt, az idei kiterjedés majdnem a duplája az 1990-es 12 400 négyzetkilométeres értéknek.

A Mexikói-öbölben is az eutrofizálódás okozza a bajt, csak itt nem a szennyvízzel jut be túl sok tápanyag a vízbe, hanem a farmerek által használt nitrogéntartalmú műtrágyát mossa a vízbe az eső, és szállítja a tengerbe a hatalmas szárazföldi területeken áthaladó Mississippi. A folyó vidékén manapság intenzív szójabab- és kukoricatermesztés folyik, ezek a termények jelentős részéből üzemanyagként használt etanolt gyártanak.

A hajókról a vízbe ürített szennyvíz sok baktériumot, vírust és más kórokozót is tartalmaz. Abrahamsson szerint a legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha elég nagy tárolótartályokat szerelnének a hajókra, amelyekben a következő kikötőig szállíthatnák a hulladékot. "A hajók kikötnek, így ez nem jelentene nagy gondot. A társaságok azzal védekeznek, hogy a kikötői létesítmények nem hatékonyak, illetve nem elég nagyok, de ez gyenge kifogás" - mondja Abrahamsson. "Fölajánlottuk, hogy segítünk a társaságoknak, és nyomást gyakorolunk a hatóságokra a hulladéktároló kapacitás megnövelése érdekében, de már a mostani körülmények között is tökéletesen megoldható lenne ez a probléma."

Néhány nagy hajón kezelik ugyan a szennyvizet, mielőtt a tengerbe öntenék, de csak a baktériumokat és a szerves anyagokat vonják ki belőle, tápanyagtartalmuk jó része bennmarad.