Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Tallózó » Megoldják-e a GM-növények az élelmezési világválságot?

Megoldják-e a GM-növények az élelmezési világválságot?

Jelenleg körülbelül egymilliárd ember nem jut elegendő élelemhez, holott a világ élelmiszertermelése ma még mindenki számára biztosíthatná a megfelelő élelmiszerellátást. Segíthetnek-e az éhezés problémáján a GM-növények?
Tallózó 2010. október 20., szerda 18:23
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

A világ népessége 2050-re 9,1 milliárdosra nő majd a mai 6,8 milliárdos lélekszámról. Bár a növekedés lassuló százalékos üteme mellett az éves népességnövekedés is csökkenésnek indulhat, az éhezők száma ennek ellenére is emelkedni fog. Jelenleg körülbelül egymilliárd ember nem jut elegendő élelemhez, holott a világ élelmiszertermelése ma még mindenki számára biztosíthatná a megfelelő élelmiszerellátást. Segíthetnek-e az éhezés problémáján a GM-növények?

 Hogyan lehetne megoldani, hogy minden éhező a megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez jusson? Képes-e erre a tudomány, és főként, a genetikailag módosított (GM) növények? A válasz nem is egyértelmű igen, és nem is egyértelmű nem. A probléma valódi gyökere ugyanis a szegénység, és erre önmagában sajnos sem a technológia, sem pedig a tudomány nem kínál csodaszert - írja a Nature világélelmezéssel foglalkozó különszámának vezércikke.

A szerkesztőségi cikk az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik tisztségviselőjét is idézi, aki szerint "könnyedén megvalósíthatónak tűnik, hogy 2050-ben már mindenki elegendő élelemhez jusson." A kijelentés azonban csak akkor lenne igaz, ha a jövő mezőgazdaságában a mainál sokkal több területet vonnának be a termelésbe (több százmillió hektárnyi természetes élőhely elpusztításával), emellett fokozódna a növényvédőszerek és műtrágyák használata. Az öntözési szükségletek növekedése miatt ezen kívül tovább csökkenne a már jelenleg is szűkös felszín alatti vízkészlet.

A cikk szerint ez lenne az egyik legrosszabb választás. A következő évtizedek igazi kihívása emiatt abban áll, hogy miként növelhető a mezőgazdasági hatékonyság anélkül, hogy ezzel párhuzamosan a szükséges termőföldek méretét is jelentősen meg kellene emelni - írja a Nature. Segíthetnének-e ebben a GM-növények?

Nem az USA-ban vagy Magyarországon kell növelni a terméshozamot

Először is fontos, hogy megkülönböztessük az első, második és harmadik generációs GM-növényeket - a köztermesztésbe egyelőre szinte kizárólag az első generációs GM-növények kerültek be.

Az első generációs GM-növények létrehozásának alapvető célja az volt, hogy növekedjen a hozam, vagy kialakuljon a gyomirtókkal és a kártevőkkel szembeni ellenálló-képesség, ma már viszont nemcsak erről van szó. A második és harmadik generációs növények alkalmazási lehetőségei ennél jóval szélesebbek - mondta az [origo]-nak dr. Duda Ernő genetikus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének egyetemi oktatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

"A második generációs GM-növényeket például abból a célból termeszthetnék, hogy a növény a hagyományosnál értékesebb, táplálóbb fehérjéket tartalmazzon. Könnyű belátni, hogy húsból a jövőben nem fogunk tudni annyit előállítani, hogy mindenki jóllakjon vele. Emiatt olyan növényekre is szükség lenne, amelyeknek a hússal közel megegyező tápértéke van. Ha sikerülne olyan GM-növényeket a termesztésbe vonni, amelyek az átlagosnál sokkal több létfontosságú aminosavat - például lizint, triptofánt - építenének be a saját fehérjéikbe, akkor akár egy kiló kukoricával is annyi aminosavat juttathatnánk a szervezetünkbe, amennyit csak többször ennyi hússal tudnánk elfogyasztani" - mondta Duda.

A másik dolog, ami már jelenleg is nagyon sokat segítene a minőségi éhezés egyik súlyos következményén, az a szakember szerint az úgynevezett aranyrizs elterjesztése. "A Földön jelenleg körülbelül negyedmilliárd gyermek szenved súlyos A-vitamin-hiányban, aminek következtében sokan korán meghalnak, megvakulnak, vagy nyomorékká válnak. Délkelet-Ázsiában - ahol az emberek amúgy is szinte kizárólag rizst esznek - a többféle elővitamint is tartalmazó GM-rizs tehetné lehetővé a vitaminhiányos gyermekek megfelelő vitaminpótlását" - mondta Duda.

Duda szerint a GM-növények létrehozásának egyáltalán nem célja, hogy az Egyesült Államokban vagy Magyarországon több búza vagy kukorica teremjen. A második és harmadik generációs növényeket ehelyett olyan helyeken lehetne elültetni, ahol jelenleg semmi sem terem meg, például a csapadékhiány vagy a túlzottan sós talaj miatt. A megfelelő gének kukoricába vagy búzába történő bejuttatásával ezeket a növényeket is képessé lehetne tenni arra, hogy jól bírják a szárazságot, vagy kellően sótűrővé váljanak.

Enyhítenék-e a GM-növények a világéhezés problémáját?

A fentebb említett, ígéretesnek tűnő alkalmazási lehetőségek ellenére sem véli úgy mindenki, hogy a GM-növények elterjesztése jelentené az ideális megoldást az éhezés problémájának megoldására. Dr. Takács-Sánta András egyetemi adjunktus, az ELTE TTK Környezettudományi Centrumának oktatója az [origo] kérdésére elmondta, hogy bár a géntechnológiai ipar rendszerint igennel válaszol arra a kérdésre, hogy a GM-növények megoldást jelenthetnek-e az éhezés problémájára, a valóság ennél sokkal árnyaltabb.

"Az éhezést valószínűleg semmilyen, a GM-növényekkel véghezvitt hozamnövelés nem csökkentené, maga a probléma ugyanis nem a hozammennyiséggel kapcsolatos. A világon ma előállított élelmiszermennyiség ugyanis elegendő volna a Földön ma élő, közel hétmilliárd ember számára. Az éhezés fő oka tehát nem a megtermelt élelmiszerek túl alacsony mennyisége, hanem a szegénység, a termőföld és a vásárlóerő hiánya. Ez a probléma aligha enyhül pusztán a nagyobb hozamoknak köszönhetően. A földreform, a munkahelyteremtés, a szociális háló erősítése, a luxusélelmiszerek fogyasztásának visszafogása - miáltal földek szabadulnának föl a nincstelenek számára - minden bizonnyal sokkal nagyobb segítség volna e téren" - mondta az ökológus szakember.

Az aranyrizzsel kapcsolatos kezdeményezést abból a szempontból Takács-Sánta is a pozitív példák között említi, hogy ebben az esetben nemcsak a nagy cégek, hanem államok és emberbarát alapítványok is nagyobb összegeket szántak a mezőgazdasági géntechnológiára. Itt tehát nem csak a profitszerzésről van szó, ami miatt sokan már alapból is ellenzik a GM-növények elterjesztését. Az A-vitamin előanyagát (A-provitamin) nagy mennyiségben tartalmazó rizsfajta valóban az éhezők megsegítésére használná a géntechnológiát, az általa biztosított hozamnövekedés révén. "Bár az aranyrizs kifejlesztőinek jó szándéka elvitathatatlan, itt is van egy komoly probléma, mégpedig a szemléletmód: létezne ugyanis egy sokkal egyszerűbb megoldás, nevezetesen az, ha a termesztésbe vont növényfajok és -fajták sokféleségét növelnék meg. Ez lényegesen olcsóbb, egyszerűbb és biztonságosabb módja lenne a vitaminhiány orvoslásának" - mondta Takács-Sánta.

A környezetre rótt terhelés sem közömbös

A bolygó lélekszámának további növekedése miatt a rendelkezésre álló élelmiszer-mennyiségnek is nőnie kellene. "Nagy környezeti árat kell azonban fizetnünk érte, ha az élelmiszermennyiség növelését a hozamok növelésének segítségével akarjuk megoldani. Ez akkor is igaz, ha mindezt a géntechnológia segítségével próbálnánk a jövőben elérni, és akkor is, ha máshogyan. A hozamok növelésének egyetlen, környezeti szempontból is elfogadható módja az lenne, ha javítanánk például az öntözés és a trágyázás hatásfokát" - mondta a szakember.

Takács-Sánta szerint legalább két olyan módja lenne az élelmiszermennyiség növelésének, amely nem igényli a hozamok fokozását. Az egyik az aratás utáni veszteségek mérséklése (a gabona egy része tönkremegy például a tárolás során, máskor megromlanak az élelmiszerek). A másik lehetőség, ha mi magunk kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztanánk. "Megdöbbentő adat, hogy ma a világon megtermelt gabona mintegy 45%-át háziállataink fogyasztják el - a nyugati országokban ez az arány a 60%-ot is meghaladja. Az állati élelmiszerek fogyasztásának mérséklése pénztárcakímélő, ráadásul igen könnyen kivitelezhető lehetőség" - mondta az ökológus.

Forrás: Origo.hu
Tallózó 2010. október 20., szerda 18:23
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
április
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Megoldják-e a GM-növények az élelmezési világválságot?

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés