Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Zöldsarok » Költözzünk vidékre!

Költözzünk vidékre!

Nosztalgia vagy életformaváltás?

Az ember igazi élettere a természet. Így tavasz közeledtével még inkább érezzük ennek igazságát. Vágyakozunk a melengető napsugarakra, a friss zöldségekre, gyümölcsökre, ki a szabadba, a jó levegőre. A természet újraéled és bennünk is új elhatározások, tervek, életcélok születhetnek egy új életmód elkezdésére.
Zöldsarok 2011. május 19., csütörtök 06:49
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

Itt az ideje, hogy az év eleji nagy fogadkozásokat, hogy másként fogunk élni, valóra váltsuk.
Civilizációnknak az élet minden területére kiterjedő válságáról cikkek, tanulmányok sokasága jelenik meg, amelyek a jövő kilátásai felől is egyre borúlátóbbak. A civil társadalom, a kisközösségek, az egyének felelőssége egyre nagyobb hangsúlyt kap a megoldások keresésében. Egyre többet hallunk a környezettudatos, energiatudatos, egészségtudatos szemléletmód kialakításának szükségességéről, nem csak a társadalom, de az egyének szintjén, a lakosság körében is.
Lakóhelyünk gondos, tudatos megválasztásával sokat tehetünk ezek megvalósításáért. Nincs általános érvényű recept, mindenkinek a saját életvitele, anyagi lehetőségei és igényei számbavételével kell megtalálnia a számára és családja számára legjobb megoldást. A környezet és az életmódunk meghatározó az életminőségünk szempontjából. Visszahat ránk, alakítja életmódunkat, világnézetünket, jellemünket. Nem mindegy tehát, hogy milyen befolyásnak tesszük ki magunkat és gyermekeinket.

Igazi otthon, meleg fészek

Milyen az a lakókörnyezet, amely igazi otthon-érzéssel ajándékoz meg? Ezek átgondolásához szeretnénk segítséget nyújtani, szempontokat adni, áttekintve a lehetőségeket. Ne az érzelmek, hanem a realitások alapján döntsünk. Tűzzünk ki szempontokat, melyeknek meg kell, hogy feleljen a választás – ilyen lehet pl. a stresszmentes, egészségesebb élet.

Falu vagy város?

Hazánkban az 1900-as évek elején csak az emberek 20%-a élt városokban, 80%-uk falulakó volt. Ez az arány a 2000-es évek elejére az ellentétére fordult. Ma a lakosság 80%-a a mintegy kétszáz városban, míg a maradék 20% a nagyjából háromezer községben lakik.
Az ipari forradalom és vele a polgárosodás megindulásával kezdődött a városi életforma felértékelődése. A város fogalmához kapcsolódott a jólét, a vagyoni gyarapodás, a kultúra, a biztonságos élet. A falusi életformához a szegénység, az egyszerűség, a napszámos munka, a robot. A nagyobb község vagy város nem csak kereseti lehetőséget, de társadalmi szintű emelkedést is jelentett. Mai napig érezhető ennek a gondolkodásnak a hatása. Az ipar, a kereskedelem, a kultúra centralizálása sok embert vonzott vidékről a városokba. A gazdasági válság nyomán, a munkahelyek megszűnésével azonban tömegek süllyedtek le, sokszor a hajléktalanságig. A város nem tudja megvédeni az egyént, és a kiszolgáltatottság, az infrastruktúráktól való függés egyre inkább a hétköznapok részévé válik, a kifizetetlen számlákkal együtt. Növekszik a holnaptól való félelem, a jövő kiszámíthatatlanná vált, a depresszió egyre inkább terjed.
A városi lét egyik legveszélyesebb hatása a tömeghatás. Az emberek egymásra gyakorolt befolyása nagyon erős, a tömegek viselkedését, ízlését, gondolkodását a reklámok, a média irányítja és mindezt észrevétlenül teszi. Célja a fogyasztás növelése, az újabb és újabb igények felkeltése és kielégítése. Amit sokan követnek, az jónak tűnik, pedig nem biztos iránytű.

Mérlegeljünk!

A városi élet előnyeiként legtöbbet emlegetett érvek:

  • a kényelem: minden közel van, a bevásárlás egyszerűbb, nagyobb az áruválaszték
  • megbízhatóbb egészségügyi szolgáltatások, kórházi ellátás
  • a kultúra, a szórakozási lehetőségek bőséges választéka
  • könnyebb munkavállalás
  • magasabb jövedelem (bár az árak is magasabbak!)
  • a középfokú és felsőoktatás lehetőségei

 

Hátrányai:

  • szennyezett levegő, piszkos környezet
  • közlekedési dugók, tömeg, stressz
  • zaj, bűnözés
  • magas ingatlanárak
  • magány, az emberi kapcsolatok felszínessége

 

Még folytathatnánk a felsorolást, de mindenki maga dönti el, hogy számára merre billen a mérleg.
Mit nyerhetünk tehát, ha a vidéket választjuk lakóhelyünkül? Mindenekelőtt új látásmódot. Kitárul számunkra egy új, eddig ismeretlen világ. A természet közelsége, a szemlélődés, a csend, a nyugalom a testi-lelki egészségünk forrásai. A szabad levegőn végzett munka, a kertészkedés, a magunk termelte egészséges táplálékok az egészséges életmódot szolgálják. A környezetbarát szemlélet (pl. a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás, az esővíz újrahasznosítása) elsajátítása takarékosságra nevel.
Új emberi kapcsolatok lehetősége, jó szomszédság, bekapcsolódás a helyi kisközösségek életébe.
„A jót választanod kell!” – írja György Lajos egy, a zöld gondolkodás szellemi hátterét kutató írásának címeként. A jó választást azonban a megismerés, gondolkodás, kiértékelés, döntés folyamata érlelheti ki.

Milyen lehetőségek közül választhatunk, ha szabadulni akarunk a városi lét fogságából?

Több megoldás is kínálkozik erre a laza kötődéstől a teljes elszakadásig, attól függően, kinek mire van igénye vagy lehetősége.

  • Nyaraló övezet: kétlakiság. Egy városi lakás hétközben és egy nyaraló hétvégi kikapcsolódásra.
  • Kertvárosi, külvárosi övezet, városok peremkerületei: kis társasházak közös kerttel vagy családi ház önálló telekkel.
  • Városok melletti lakóparkok: új és népszerű településforma. Védett környezetben városi komfort.
  • Városokhoz közeli települések: alvófalvak, a városi munkahely és a falusi otthon között megosztott élet.
  • Távolabbi falvak: lehetőség a valóban vidéki életmódra, önellátó gazdálkodásra.
  • Ökofalvak, baráti lakóközösségek: önszerveződő, egymást segítő, munkamegosztással élő csoportok, új utak keresése egy élhetőbb világért.

 

Az itt felsorolt településformákkal a következő számunkban szeretnénk bővebben foglalkozni, bemutatva jellemző sajátosságaikat, lehetőségeiket. Most az ökofalvak hazai példáit vizsgálnánk meg közelebbről, mint a jövő falujának egyik lehetséges és ígéretes alternatíváját.

Ökofalvak – kísérleti műhelyek a fenntarthatóbb életmód kialakítására, tanítására

Hazánkban kilenc ökofalut tartanak számon: Galgahévíz, Somogyvámos – Krisna-völgy, Gyűrűfű, Visnyeszéplak, Máriahalom stb. A Magyar Élőfalu Hálózat fogja össze őket. Internetes honlapjaikon részletes információt adnak életükről, gondjaikról, céljaikról és szívesen megosztják személyesen is tapasztalataikat az érdeklődőkkel.
Közös bennük, hogy azonos értékrenden alapuló önszerveződéssel jöttek létre az ország különböző részein. A faluközösségeket környezettudatos, egészséges életmódot élő és ökogazdálkodást folytató családok alkotják. Önellátóak az élelmiszerek előállításában, házaikat – környezetbarát anyagokkal – maguk építik, majd energiatakarékosan üzemeltetik. Törekszenek az egészséges életmódra, a betegségek megelőzésére, ismerik és használják a gyógynövényeket, a természetes gyógymódokat. Tapasztalataikat megosztják egymással, közösen terveznek, tanulnak, segítenek egymásnak a munkában, a gyereknevelésben. Működésük, fennmaradásuk sarokköve az igazi közösség kialakulása. Ez a legnagyobb nehézségük is egyben, hiszen a mai emberek nem tanultak meg közösségben élni.

Összehasonlításul néhány jellemzőjük

Előnyök: környezetvédelem, jó minőségű táplálékok helyi termesztéssel, természetközeli életmód, egészséges környezet; hasonló gondolkodású, összetartó, egymást segítő közösség, teljesebb élet; több idő jut az igazán fontos dolgokra.
Hátrányok: az infrastruktúra, a társadalmi szolgáltatások hiánya, kevés munkahely, ingázás, bizonyos fokú elszigeteltség, kevésbé „kényelmes” élet.
Bár az ökofalvak többsége már a 90-es években elindult és ma is működnek, mégsem váltak ismertté a nagyobb nyilvánosság számára. Talán majd akkor, ha tudatosul bennünk, hogy milyen globális kihívások elé nézünk, az ökofalvak iránt is megnő az érdeklődés. Hiszen az egész társadalomnak példát mutatnak egy fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb életre. A fogyasztói társadalom egy működő alternatíváját jelentik.
A tudásukból, a tapasztalataikból mindenki meríthet és a saját környezetében alkalmazva ki-ki hozzájárulhat a természet, az élet és ezzel az egész bolygónk védelméhez.

 A teljes cikk elolvasható a magazin nyomtatott 2011. márciusi-április számában, vagy letölthető a digitális magazinok között.

Pintér Klára építész
Zöldsarok 2011. május 19., csütörtök 06:49
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
június
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Költözzünk vidékre!

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés