Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Zöldsarok » Miért kiváltságos bolygó a Föld?

Miért kiváltságos bolygó a Föld?

A Földön található élet keletkezésének, létezésének titka ősidők óta foglalkoztatja a gondolkodókat. E kérdésekre sokféle elképzelés, magyarázat született. A tudományok fejlődésével a parányok világába és a világmindenség végtelenébe egyaránt betekinthetünk. Várjuk a választ az örök kérdésre: Kiváltságos bolygó-e a Föld?
Zöldsarok 2011. október 14., péntek 20:41
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

A Naprendszerhez hasonlóan, más csillagok körül is keringnek égitestek. Ezeket a csillagászat exobolygóknak nevezi. Galaxisunkban, a tejútrendszerben több százmilliárd csillag található, melyek körül a legfrissebb becslések szerint mintegy 50 milliárd bolygó keringhet. Műszereinkkel eddig több mint ezer exobolygót fedeztünk fel. Ezek között azonban még nincs olyan, amelyről azt feltételezhetnénk, hogy a Földünkhöz teljesen hasonló lehet, bár vannak már olyanok, melyek mérete és tömege igen közel áll a Föld megfelelő paramétereihez. A kutatások jelenlegi eredményei azt sejtetik, hogy rendkívül sok olyan égitest létezhet csak a mi csillagvárosunkban is, amely életet hordozhat.
A földihez hasonló élet létezéséhez mintegy húsz feltétel együttes teljesülésére van szükség. A Biblia a következőképpen fogalmaz ezzel kapcsolatban:
„Így szól az Úr, aki az egeket teremtette: Ő az Isten, aki a Földet megalkotta és fenn is tartja, nem a zűrzavarnak teremtette, hanem lakóhelyül alkotta azt.” (Ézsaiás próféta könyve 45. fej. 18. v.)
A tényezők együttes létezése csodálatos összhangot mutat. A földi élet maga a csoda. Pillantsunk bele ebbe a káprázatos rendszerbe! Gondoljunk át néhányat az egymást kiegészítő, egymásra épülő feltételek közül!
A Nap átmérője 1 391 980 km! Ez a Föld átmérőjének 109-szerese! Tömege 333 ezerszerese bolygónk tömegének! Ez a hatalmas égitest azonban a csillagok között viszonylag kicsinek számít. A legnagyobb ismert csillag, a VY Canis Majoris átmérője elérheti a Napénak 2100-szorosát. A Nap optimális tömege teszi lehetővé, hogy Földünket szinte tökéletes körpályán tartva, ideális távolságban keringtesse maga körül. A Johannes Kepler által felfedezett bolygómozgási törvényeknek megfelelően a Nap ennek az ellipszis alakú pályának az egyik gyújtópontjában helyezkedik el. Nyáron távolabb, télen közelebb vagyunk hozzá. A két égitest átlagos távolsága mintegy 150 millió kilométer! Ez a távolság a csillagászat által lakható zónának nevezett sávban van, amely lehetővé teszi, hogy a víz cseppfolyós állapotban legyen megtalálható. A földi élet számára döntő fontosságú, hogy a Nap sugárzása nagyjából állandó, hiszen viszonylag kis változásai is beláthatatlan következményekkel járnának. A napsugárzás nem a légkört melegíti fel, hanem a talajt, amely visszasugározza a hőt. Bolygónkon szinte kivétel nélkül mindent a Nap sugárzása éltet!
Hiába lenne azonban ilyen tökéletes a Nap mérete, a Nap és a Föld távolsága, a tökéletes körpálya, ha Földünk tengelye és tengely körüli forgása nem egészítené ki ezt a rendszert oly kifogástalanul!

Tökéletes feltételek az élethez

Bár számunkra a lehető legtermészetesebb, hogy Földünk mintegy 24 óra alatt fordul meg a saját tengelye körül, ez is egy csodálatosan szabályozott jelenség. Naprendszerünk legbelső bolygója a Merkúr. Ez az égitest 58,6 földi nap alatt fordul meg a tengelye körül. Hozzánk képest egyharmadnyi távolságra van a Naptól, így azt gondolhatnánk, hogy teljes felszínén rendkívüli a forróság. Azonban az említett rendkívül lassú forgás miatt napsütötte oldalán akár plusz 450 °C, míg a Naptól elfordult felén mínusz 180 °C is lehet. Gondoljunk bele mi lenne a következménye egy ilyen lassú forgási sebességnek a Föld esetében! A napi időjárás-jelentést hallgatva megfigyelhetjük, hogy a nappali és az éjszakai hőmérsékletek között 10-15 °C különbség van, ami nagyon kis különbség a fent említett több száz fokhoz képest!
Ha bolygónk tengelye függőleges volna, az egyenlítői területektől távolodva egyre hűvösebb lenne. A mi élőhelyünkön állandóan kellemes tavaszi hőmérséklet uralkodna. S bár önző természetünk szívesen elfogadná, hogy mindig indián nyár legyen, ez azt eredményezné, hogy semmilyen növény nem lenne képes megérlelni termését, így egyszerűen éhen halnánk. Megállapítást nyert, hogy az egész felszín életfeltételei szempontjából egy 23 és 25 fokos dőlésszögű forgástengely lenne a legideálisabb. A Föld tengelye 23,5 fokos dőlésszögben áll a pályasíkra bocsátott merőlegeshez viszonyítva!

 


Égitestek az élet szolgálatában


Földünk viszonylag nagy méretű Holdja nem csupán megnyugtató éjszakai fényével járul hozzá életünkhöz. Ezt a 23,5 fokos szöget a Földre gyakorolt tömegvonzásával égi kísérőnk, a Hold biztosítja! Az évszakok ennek köszönhetők.
Hiába teljesülnének azonban a fenti feltételek, ha Földünk nem olyan tökéletes tempóban kerülné meg a Napot! Hihetetlen sebességgel száguldjuk körbe csillagunkat! Ez az átlagos sebesség: 107 218km/óra! Egy év alatt 924 375 700 km-t teszünk meg a Nap körüli pályán. Ha a Föld körútja nem ezzel a sebességgel menne végbe, az évszakok nem ebben az ütemben követnék egymást. Vajon milyen hatással lenne ez a növények és az állatok fejlődésére, életciklusára?

A légkör védőpajzsa

A földi légkör összetételének pontos aránya döntő fontosságú! Bár számunkra az oxigén a legfontosabb eleme, mégsem ez teszi ki a legnagyobb részét. A korábban élenynek [Éleny: korábban a kémiai szaknyelv élenynek nevezte az oxigént, ezzel utalva az élet feltételei között betöltött fontos szerepére] nevezett gáz mindössze 21%-át alkotja az általunk beszippantott levegőnek. Ha ennél nagyobb arányban lenne jelen, bolygónk rendkívül gyúlékony volna. Élettani szempontból is rendkívül károsan hatna az élő szervezetekre. Az oxigén megfelelő koncentrációját egy átlagos földi hőmérsékleten semleges gáz, a nitrogén biztosítja. Ennek aránya 78%. A szén-dioxid is fontos alkotóelem, melynek aránya a levegőben jelenleg 2-3 %. Ez a gáz nehezebb, mint a két másik említett anyag. Miért fontos ez? A növényi szervezetek ebből építik fel magukat a fotoszintézisnek nevezett folyamat segítségével, s mivel ezek az élőlények talajközelben találhatók, hol máshol lenne megfelelő helyen a szén-dioxid! Sajnálatos, hogy az ipari termeléssel, a mezőgazdasági tevékenységgel, a gépesített közlekedéssel egyre növeljük a széndioxid arányát, súlyos károkat okozva ezzel az élővilágban. A légkörben egyéb gázok is jelen vannak, noha elenyésző mennyiségben.
A légkör megfelelő vastagságát is ez az elegy biztosítja, amely több szempontból is elengedhetetlen. Különösen nyári éjszakákon csodaszép a hullócsillagok látványa. Ha légkörünk nem volna olyan vastag, ezek a kisebb-nagyobb kövecskék zavartalanul becsapódhatnának, azonban a légkör gázaival érintkezve felizzanak és legtöbbször megsemmisülnek. Ugyancsak a légkör teszi lehetővé az időjárási jelenségeket. A napsugárzás elpárologtatja az óceánokból, a tengerekből a vizet, amelyeket a szelek eljuttatnak a szárazföldek belsejébe. Így öntözi a földeket, lehetővé téve az életet a szárazföldek belsejében is. Csodálatos jelenség, hogy a felszínről felemelkedő pára nem tudja elhagyni a Földet, mivel felemelkedve lehűl, így cseppekké alakul, elnehezedik, majd visszahull a felszínre.

Célszerűség és gyönyörködtetés

Naprendszerünkben a többi égitest felszínén nem találunk folyékony vizet. Említettük már a Naphoz közelebb eső Merkúron uralkodó hőmérsékleti viszonyokat. Az Esthajnalcsillagnak is nevezett Vénusz felhői alatt mintegy 430 °C -os a hőség. A Földhöz képest is kijjebb található Marson fagyott jégsapkákat láthatunk. Ennél távolabb pedig még nagyobb hideg van. A folyékony víz fontosságáról mindnyájan tudunk. A víz szinte valamennyi anyagot képes feloldani, az élőlények számára fontos tápanyagokat is, így ezek szállításában döntő szerepe van. A legtöbb élőlény, így a mi testünk legnagyobb részét is víz alkotja. A víz kapaszkodó folyadék, a növények testében a hajszálcsövesség jelensége [Hajszálcsövesség: A fizikában a folyadékok és gázok egyensúlyával összefüggő jelenség, amely a természetben a légköri nyomás (aerosztatikai nyomás) által várhatónál magasabbra juttatja a folyadékot. Részben ennek köszönhető a növényi szervezetek nedvszívó képessége.] révén eljut a legkisebb és legmagasabban lévő levélkéig is. Az emberi testben áramló vért nagyrészt víz alkotja.

A víz halmazállapotai fantasztikusak! Emlékezzünk a haragos viharfelhőkre vagy a csodaszép bárányfelhőkre! Nézzük meg milyen szépek a hópelyhek, amelyek közül nem találtak még két teljesen egyformát! Idézzük fel a ködös reggeleket, a zúzmarás fákat vagy a jégvirágos ablakra írt betűket! Milyen csodálatos a tengeri hullámverés, milyen lenyűgöző a magasból alázúduló vízesések moraja! A víztükörben megnézhetjük arcunkat vagy gyönyörködhetünk a lenyugvó Nap aranyhídjában! Mind megannyi különleges szépség és változatosság!
A Földön nem csupán célszerűen működik minden, hanem szemet gyönyörködtetően is. Otthonunk szívet melengetően csodaszép! Bolygónk, a naprendszer, a Tejút, a világmindenség legparányibb alkotóelemétől a legnagyobb méretű objektumig minden, játékos alkotó jókedvről tanúskodik! Ahogy a Nap is dédelgeti ezt a parányi bolygócskát, a Földet, fukarkodás nélkül, bőkezűen ontva melegét, az Alkotó is két kézzel áld minket, minden szeretetét és jóságát ránk árasztva!
„Legyetek mennyei Atyátok fiai, aki felhozza Napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.” (Máté evangéliuma 5. fej. 45. v.)

A teljes cikket elolvashatja a magazin 15. számában.

ifj. Csókási Pál
Zöldsarok 2011. október 14., péntek 20:41
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
június
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Miért kiváltságos bolygó a Föld?

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés