Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Aktuális számunk
Megjelenés
október
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Itt vagyok: Főoldal » Összes cikkünk
Összes cikkünk
Interjú a 100 éves Bálint gazdával
Lombos erdők, kertes házak közötti szűk utcácskákban kacskaringózunk a XVI. kerületben, mire megérkezünk a szépen gondozott kertes családi házhoz, az ország „Bálint gazdájához”. Az elmúlt hetek zsúfolt médiaszereplései ellenére is korát meghazudtoló „gyermeki” mosollyal fogad Gyuri bácsi az árnyékos teraszon, ahol felesége mindjárt hellyel, hűsítővel, süteménnyel kínál bennünket. A beszélgetést ösztönösen is az alkalomhoz illő „szokványos” kérdéssel indítom: „Személyes tapasztalata alapján mi lehet a száz év titka – ma is egészségben, derűsen –, miközben nem mondhatnánk, hogy a magyar történelem elmúlt száz éve ideális körülményeket biztosított volna ehhez? Genetika? Nevelés? Munkaszeretet? Vagy egyfajta gondolkodásmód?"
Interjú szeptember 27.
Költözzünk vidékre!
Az ember igazi élettere a természet. Vágyakozunk a nap melengető sugaraira, a friss zöldségekre, gyümölcsökre, ki a szabadba, a jó levegőre, vidékre. Egyesek megelégszenek a vidék varázsával egy hosszú hétvége erejéig, egy nyaralásnyi időszakra, mások életforma szerint vágyakoznak rá. Sokaknak örökre a vágyak szintjén marad a vidéki élet, s csak kevesek tudják elhatározni magukat erre a döntő életformaváltásra.
Létkérdések szeptember 27.
Már azt sem tudom, fiú vagyok-e, vagy lány?
Különös kifáradás, rengeteg tennivaló esetén szokás a címben szereplő kérdéssel felsóhajtani. Anynyira túlterheltek vagyunk, hogy az önmagunkkal kapcsolatos legalapvetőbb információ sem jut eszünkbe – fokozza a túlzásba átcsapó szállóige. Manapság azonban teljes a bizonytalanság: a szemmel is jól látható elsődleges nemi jelleg nem szolgáltat a szülőnek kellő bizonyosságot – tudniillik fiú vagy lány-e a gyermeke –, így a gyermekre marad, hogy majd a maga idejében ő döntse el, melyik nemhez kíván tartozni.
Létkérdések szeptember 25.
A házasság alkotmánya (II.)
Előző írásunkban a boldog házasság hét alapkövéből néggyel már megismerkedhettünk: I. Nem jó az embernek egyedül lenni; II. Isten szerzi a házasságot; III. a jó házastárs segítőtárs is; IV. az Istentől szerzett házasságban a házastársak összeillenek. Mi az, ami most egészen más, mondhatni szokatlan lépésnek tűnhet az eddigiekhez képest? Miután megtalálhattuk az „igazit” – életünk párját –, be kell lássuk, ennek érdekében eddig jószerével csak a „házasság szerzője”, Isten cselekedett. Nekünk legfeljebb az Ő vezetését, akaratát és cselekvését kellett felismerni és elfogadni. Aki viszont ezt megtette, annak életében most jött el a bátor cselekvés, a döntés ideje. És nem is akármilyen döntésé…
Egymásra hangolva szeptember 25.
A félelem anatómiája
Békés Pál egyik művében beszédesen Félőlénynek nevezi az embert. Találó elnevezés. Mindentől képesek vagyunk félni. Még a szeretettől is. És ha a jótól rettegünk, hogyan ne félnénk attól, ami valóban rossz? A haláltól, a létbizonytalanságtól, a természeti katasztrófáktól, a kilátástalanságtól… És az még a jobbik eset, ha konkrétan meg tudjuk határozni félelmeink okát. Létezik ugyanis egy „sokkal kísértetiesebb, tárgytalan félelem, ami bennünk van”.
Visszakapott szabadság szeptember 24.
Van-e emberi megoldás a klímaválságra? (I.)
„Már csak egy Isten menthet meg bennünket. Egyetlen lehetőségünk az marad, hogy a gondolkodás terén készenlétbe helyezzük magunkat Isten megjelenésére… nyitottságunkat [Sich-Off enhalten] Isten érkezésére…” – nyilatkozta a Der Spiegelnek 1966-ban a 20. század egyik legismertebb német filozófusa, Martin Heidegger. Annak ellenére, hogy a filozófus nem volt vallásos, hivatásos gondolkodóként közel fél évszázaddal ezelőtt már jó érzékkel tapintott rá a posztmodern emberi társadalom zsákutcájára, és az abból való kimenekedés utolsó reménysugarára.
24. óra június 22.
Táplálkozási szokásaink hatása az ÖKOSZISZTÉMÁRA
Amikor egy nemzet életszínvonala megnő, általában a húsfogyasztás mértéke is növekszik. A húsevés mindig is a gazdagság, a jólét mértékegységének számított. Egyre több fejlődő ország számára válik lehetségessé, hogy megengedje magának a húsevést, ezért a hústermelés az egész világon megháromszorozódott negyven év alatt, hogy kielégíthesse ezt az igényt. „De vajon földünk képes-e fenntartani egy húson alapuló étrendet a világ lakosai számára, ha ilyen gyorsan növekszik a húst fogyasztók száma? A globálisan gondolkodó ember megérti, hogy ha húst eszik, az egész emberiséget fosztja meg a legfontosabb táplálék-erőforrásoktól.”
Ökológia június 11.
A házasság "alkotmánya" (I.)
A boldog házasság hét "törvénye" „Kár, hogy nem hallottam erről tíz (húsz, harminc, negyven) évvel ezelőtt! Elkerülhettem volna néhány válást, illetve boldogabb házasságban élhetnék…” – panaszkodtak sokan azok közül, akiknek csak elmondhattam, továbbadhattam a Biblia első lapjain olvasható, Isten által adott „házassági alapító okiratot”. Mert a legtöbben együtt szeretnének megöregedni, egy egész életet boldogan, szeretetben, békességben leélni párjukkal. De minek alapján is kötünk házasságot?
Egymásra hangolva június 10.
A Gondviselés mindig vigyázott rám!
De miért? Számtalan esetben és megszámlálhatatlan helyzetben tesszük fel ezt az egyszerűnek tűnő kérdést az életünk során. Dühösen kiáltjuk, vagy kétségbeesetten suttogjuk, ha bajban vagyunk, és csak nagyon ritkán kérdezzük, ha jól megy sorunk. Vajon miért? Feszegetjük a miérteket, ha nem találunk magyarázatot a velünk történtekre, igazságtalanságot kell átélnünk, vagy becsapva érezzük magunkat. Gyakran csak később kapjuk meg a választ, amikor végiggondoljuk addigi életünk történéseit. Ez alól én sem vagyok kivétel. Én is rendszeresen fel szoktam tenni a kétségbeesett kérdést, amikor elkeseredem: „De miért?”
Különös sorsok június 09.
A szavak hatalma:
Sokkal nagyobb hatalma van szavainknak, mint gondolnánk. Nem túlzás azt állítani, hogy ölhetünk és életet is adhatunk velük. Bölcs Salamon kb. háromezer évvel ezelőtt már megfogalmazta ezt, s e gondolat mit sem veszített igazságtartalmából azóta: „Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van.” (Péld 18,21/a) De min múlik, hogyan használjuk? Mitől válik egyesek nyelve halálos fegyverré, míg mások beszéde gyógyírré?
Felemelő látvány, léleküdítő gondolatok egész évre
Távlatok 2019 falinaptár Takács Gábor fotóművész természetfotóival. Praktikus naptárrész, A/3-as méret.
Megrendelhető: Nyitott Szemmel magazin szerkesztőség:
szerkesztoseg@nyitottszemmel.hu
Tel.: 20/379-6171
Ára: 1500 Ft
Napi egy gondolat
„Az igazán erkölcsös ember szemében minden élet szent, még az is, amely emberi szempontból alacsonyabb rendűnek tűnik.”
A.Schweitzer
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy hamarabb értesüljön az újsággal kapcsolatos aktualitásokról, akcióinkról és más cégek akcióiról.
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés