Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Aktuális számunk
Megjelenés
szeptember
18-én.
A tartalomból:
Újra eljöhet a "háborúk kora"?
Emberi létünk alapja: az önbecsülés
A szeretet iskolája
Orvoslátogatóból a szeméttelep "plébánosa"
Baranyi Ferenccel
Testközelben a halállal
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Itt vagyok: Főoldal » Összes cikkünk
Összes cikkünk
A szeretet iskolája (1)
Szeretetünket általában a szimpátia lobbantja fel valaki iránt. Megszeretünk valakit, mert szellemes, jóképű vagy gazdag, vonzódunk hozzá, mert kedves, figyelmes, és mi is pozitív visszajelzéseket kapunk tőle. Rokonszenvet táplálunk iránta, nagyvonalúsága, vonzó megjelenése és személyisége miatt. A számunkra szimpatikus embereket nem nehéz szeretni: szeretetünk pusztán válaszreakcó a belőlük áradó szeretetre. De vajon kimerülhet-e ennyiben az igaz szeretet? Hogyan lehet megszeretni a csúnya, kevesebb tehetséggel megáldott embereket? Azokat, akik nem tudnak viccesek lenni, szórakoztatóak, vagy gazdagok? Akikről nehezebben derül ki, hogy vannak értékes tulajdonságaik... netán bűnt követtek el, kitaszíttattak a társadalomból? Vajon szeretetünk csupán érzelmek kérdése, vagy az értelem területére is tartozik? Mit nevezhetünk valódi szeretetnek?
A Biblia rejtélyei szeptember 18.
Kozmosz a testünkben?
Talán csak a szédítő számok hallatán állunk meg egy pillanatra az emberi testben rejlő egyik csoda, a valóságos mikrokozmoszt rejtő érrendszer előtt. Titokzatosságának oka nemcsak gigászi méretében keresendő, hanem az élet feltételeinek hordozásában is. Az ereinkben mozgásba lendülő vér jelenti egy új élet kezdetét, s pulzálásának megszűnte a végét. Ereink szállítják szédületes gyorsasággal és pontossággal minden egyes sejtünk számára a nélkülözhetetlen oxigént és tápanyagot, és pár másodperc múlva már össze is gyűjtik mindazt, ami elhasználódott, ami már nem jó. Az érrendszer teljes hossza elérheti akár a százezer kilométert is, ami az egyenlítő hosszúságának két és félszerese. Hogyan lehetséges ez? Gondoljunk bele: a vörösvértestek által szállított oxigénnek egészen a szöveteket felépítő sejtek szintjéig kell jutnia. A szívből kilépő, mintegy ujjnyi vastag ereknek szinte mikroszkopikus átmérőjűvé kell oszlódniuk ahhoz, hogy funkciójukat betölthessék. Ahhoz, hogy ilyen kicsi egységekhez el juthasson a vér, nagyon pici vérerekre, a kapilláris erekre van szükség.
„Akit az én lelkem szeret”
Salamon király és az egyszerű pásztorlány, Sulamit között szövődő szerelmi kapcsolat „énekei” ma kevesek előtt ismert bibliai könyv. Indirekt módon, a maga költői eszközeivel számos tanítást rejt magában. Tanulnunk kellene a szerelemről? – kérdezhetnénk, hiszen a szerelem vonzalma és annak kifejezése az egyik legelemibb ösztönünk. Valóban. Azonban önzésünk miatt ösztöneink is eltorzultak. A szerelem magatartását ma legtöbben filmekből tanulják, ami sokszor köszönő viszonyban sincs a tiszta, hamisítatlan, nem pusztán az ösztönökre, érzelmekre épülő szerelemmel. Mit tanulhatunk a közel háromezer éves szerelmi énekéből?
Egymásra hangolva május 17.
Mire jó a költészet?
A magyar költészet napja, amely Magyarországon József Attila, és újabban társítva Márai Sándor születésnapja, minden évben arra késztet bennünket, hogy újragondoljuk a költészet létét, mibenlétét, jelenlétét. Tettük ezt az idei alkalommal is, nem holmi felesleges dolgokról beszélve, hanem három alapvető kérdést körüljárva, választ keresve arra, hogy tulajdonképpen mi is a költészet, honnan tör fel és mi nevezhető igazán költészetnek.
Kultúra május 17.
A belső szobában… …Hegyi Bélával
Hegyi Béla író, újságíró, szerkesztő,orvos, rendező, forgatókönyvíró Született Budapesten, 1937-ben
A belső szobában május 17.
Anna-Sofia, aki „a lelkével zenél”
Anna-Sofia Boninót jól ismerik a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsor nézői. Törékeny alkatát, bájos lényét a szívekbe zárni nem nehéz, szerénysége, hálás személyisége és alázata a művészethez elgondolkodtató. Néhány éve egy súlyos betegség próbálta legyőzni őt, derékba törni formálódó zenei pályáját, de személyes hite és erős elhatározása gyógyító gondolatokkal és testi jóléttel ajándékozta meg. Fiatal kora ellenére sokan erőt meríthetünk életfelfogásából, bölcsességéből.
A legszebb vonások május 17.
„Ej, ráérünk arra még?” Miért halogatunk? (2.)
Írásunk első részében feltártuk a halogatás lehetséges okait. Beszéltünk a perfekcionizmus szerepéről, érintettük a félelmet és a gyávaságot, amely mindenfajta halogatás hátterében fellelhető, végül a lustaság szerepéről. Innen vesszük fel az előző számunkban megkezdett vizsgálódásunk fonalát.
Emilian Niculescu: A lelki egyensúlyról
Mikor az építőiparban dolgoztam, megtörtént egyszer, hogy valaki észrevett egy vonalat egy magas épület alapjában. Nem ceruzával vagy krétával rajzolt vonal volt ez, sem nem szeggel karcolt. Nem egyenes, és nem kör alakú volt, hanem cikcakkos. A ház alapjában repedés mutatkozott. Össze is csődült erre mindenki, az egyszerű munkástól a mérnökig és az építésvezetőig, kihívták az építészmérnököt. Mert ha a tetőzeten egy cserép eltörik, azt le lehet venni, ki lehet cserélni. Ha valahol a vakolat reped meg, vagy mállani kezd, azt le lehet verni, s ki lehet javítani. De ha az alapban mutatkozik repedés? Ha „a fundamentumok is elrontatnak…”? Még súlyosabb ez az eset a lelki életben. Mert életünk kisebb-nagyobb hibáit helyre lehet hozni, akár viszonylag gyorsan is, még nagyobb bajokat is belátható időn belül ki lehet küszöbölni. De ha olyasvalami történik velünk, mely a létünk alapjait érinti? Amikor szinte ránk omlik minden, de nem a tető vagy a falak hibájából, hanem azért, mert az alapok rendültek meg? Amikor a tartóelemek mozdulnak ki helyükből? Mi ekkor a megoldás, és van-e egyáltalán? Amikor az alapok is elrontatnak, létezik-e segítség?
A Biblia rejtélyei május 16.
„A halált kivettük Isten kezéből?”
Hangosan vagy lelke mélyén, meggyőződése szerint, avagy annak ellenében mégis mindenki halálosan kíváncsi rá [a halálra], mi lesz, miként lesz. Végül is rólam van szó, rólam, rólam…” – írja Nádas Péter Az utolsó mérföld (Jelenkor Kiadó, Pécs, 2007) című könyv bevezetőjében, melyben Bitó László és Polcz Alaine a haldoklás etikájáról és esztétikájáról folytatnak eszmecserét. E könyv alcímét – „Beszélgetés életről, halálról – testről és lélekről”– kölcsönöztük cikkünkhöz is. Bitó László fiziológus, kutatóorvos az Egyesült Államokból települt haza. „Nevéhez fűződik a zöld hályog új kezelési módjának felfedezése, ami már több millió ember látását védte meg. Íróként eddig már számos könyve jelent meg” – olvashatjuk a könyv fülszövegében. Polcz Alaine író, pszichológus, tanatológus. Tanatológiai, pszichológiai munkái kézikönyveknek számítanak. A magyar hospice-mozgalom megalapítója. 2007-ben, 85 éves korában érte a halál. Hogyan lehet megbékélve, méltóságteljesen távozni az élők sorából? Mi a különbség az eutanázia (fájdalom nélküli halál) és az eutélia (jó halál) között? Van-e a szenvedésnek olyan foka, amikor a haláltól visszafordíthatatlan beteget egy nagyobb adag morfiummal „átsegíthetjük” a másvilágra – ahogy Bitó László fogalmaz: „a halált már rég kivettük Isten kezéből”? Létezik-e a „jó halál” fogalma, vagy minden halál egyfajta kudarc, az emberi élet tragédiája? Természetes-e, hogy meghalunk – ahogy mondani szokás: az élethez szervesen hozzátartozik a halál –, vagy a halál „betolakodó ellenség”, amelyet nem szabad véglegesnek elfogadni? A beszélgetésbe mintegy „bekapcsolódva” bemutatjuk a Biblia halállal kapcsolatos álláspontját is.
Létkérdések május 16.
„Ej, ráérünk arra még?”
„Ábrándozás az élet megrontója, /Mely, kancsalul, festett egekbe néz” – Vörösmarty Mihály „A merengőhöz” c. versében akár így is fogalmazhatott volna: Halogatás az élet megrontója… Ábrándozás és halogatás közel állnak egymáshoz. Ugyanis amikor halogatunk, akkor általában ábrándozással töltjük az időnket. Például azzal, hogy milyen szép tisztaság lesz a szobánkban. Ez önmagában jó, csak nem biztos, hogy épp akkor kellene nekikezdeni a takarításnak, amikor már csak két nap van hátra egy vizsgáig vagy bármilyen egyéb feladatunk határidejéig.
Felemelő látvány, léleküdítő gondolatok egész évre
Távlatok 2019 falinaptár Takács Gábor fotóművész természetfotóival. Praktikus naptárrész, A/3-as méret.
Megrendelhető: Nyitott Szemmel magazin szerkesztőség:
szerkesztoseg@nyitottszemmel.hu
Tel.: 20/379-6171
Ára: 1500 Ft
Napi egy gondolat
„Az időkben semmi nagyság,
Az ember mind csak pénzes zsák
szólni hozzá hasztalan:
Szíve nincs, csak szíjja van”
Arany János
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy hamarabb értesüljön az újsággal kapcsolatos aktualitásokról, akcióinkról és más cégek akcióiról.
 
 
Copyright © 2008-2018 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés