De térjünk vissza néhány gondolat erejéig a kezdetekhez!
„Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik” – fogalmazta meg az egzisztencialista regényíró, filozófus és feminista, Simone de Beauvoir az azóta szállóigévé vált mondatot A második nem című, 1949-ben megjelent társadalomelméleti művében, melyben – noha konkrétan nem használja ezt a szót – megalapozta
a „genderelméletet”. A kijelentés ugyanis nem a női mivoltra, hanem a társadalom által meghatározott „nőiességre” vonatkozik.
A genderelmélet alapfelfogása az, hogy nemünk nem határozza meg kötelező jelleggel a viselkedésünket. Tehát, ha valaki férfinak születik, attól még vlégezhet olyan munkákat, amelyek az elmúlt időszakban inkább a nőkre voltak jellemzőek. Így lehet szabó, vagy éppen óvosapedagógus....

A világ legtermészetesebb dolga, hogy férfi aknak és nőknek születünk. Vajon miért lett sértő, miért jár diszkriminációval ennek kifejezése vagy vállalása? Miért nem szereti minden asszony a „nőiességet”, és miért tiltakoznak az elvárt „férfi asság” ellen a férfiak, holott inkább ez utóbbi után sóvárognak a nők? Miért tud az egyik ember maximálisan kiteljesedni azáltal, hogy azonosul a biológiai nemével, míg másoknak ez nem egyéb, mint agyrém? Talán a túlzó elvárások elől való menekülés vadhajtása lett a gender. 

Nem minden nő tud vagy akar megfelelni a bájos nőideálnak, a melegszívű anyatigrisnek, és nem minden férfi képes harcos titánként őrizni az otthonát vagy a hazáját. Vagy kényelmesebb a döntések felelőssége
alól kivonni magunkat, mint konfrontálódni, és kockáztatni a kapcsolat biztonságát egy irányító természetű feleséggel?
Érdekes felismerése a pszichológiának, hogy agyunknak is van egy úgynevezett „neme”, egy csakis az egyénre jellemző gondolkodásmódja.
Vagyis mindannyian rendelkezünk nőies és férfi as jegyekkel – különféle mértékben –, s ettől függetlenül még heteroszexuális orientáltságúak
maradunk. Vannak lelkizősebb férfi ak és racionálisabb természetű nők, de ez még nem jelenti azt, hogy bármelyikük a saját neméhez vonzódna.

Szerző: Szász Ágnes

A tejles cikk lapunk 52. számában elolvasható.

A teljes írás lapunk 52. számában olvasható.
A lapszám megrendelhető elérhetőségeink valamelyikén.