Létkérdések

Költözzünk vidékre!

2019. november 21.
Az ember igazi élettere a természet. Vágyakozunk a nap melengető sugaraira, a friss zöldségekre, gyümölcsökre, ki a szabadba, a jó levegőre, vidékre. Egyesek megelégszenek a vidék varázsával egy hosszú hétvége erejéig, egy nyaralásnyi időszakra, mások életforma szerint vágyakoznak rá. Sokaknak örökre a vágyak szintjén marad a vidéki élet, s csak kevesek tudják elhatározni magukat erre a döntő életformaváltásra.
Költözzünk vidékre!

Civilizációnk az élet minden területére kiterjedő válságáról cikkek, tanulmányoksokasága jelenik meg, amelyek a jövő kilátásai felől is egyre borúlátóbbak. A civil társadalom, a kisközösségek, az egyének felelőssége egyre nagyobb hangsúlyt kap a megoldások keresésében. Egyre többet hallunk a környezettudatos, energiatudatos, egészségtudatos szemléletmód kialakításának szükségességéről, nemcsak a társadalom, de az egyének szintjén, a lakosság körében is. Lakóhelyünk gondos, tudatos megválasztásával sokat tehetünk ezek megvalósításáért. Nincs általános érvényű recept, mindenkinek a saját életvitele, anyagi lehetőségei és igényei számbavételével kell meghatároznia a számára és családja számára a legjobb megoldást.

A környezet és életmódunk meghatározó az életminőségünk szempontjából. Visszahat ránk, alakítja életformánkat, világnézetünket, jellemünket. Nem mindegy tehát, milyen befolyásnak tesszük ki magunkat és gyermekeinket.Igazi otthon, meleg fészek Milyen az a lakókörnyezet, amely „igazi otthon” érzéssel ajándékoz meg minket? Ennek átgondoláshoz szeretnénk segítséget nyújtani, szempontokat adni, áttekintve a lehetőségeket. Fontos, ne az érzelmek, hanem a realitások alapján döntsünk! Első lépés anyagi lehetőségeink reális számbavétele. Nem könnyű feladat az „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” mondás bölcsességével élni – a kölcsönök veszélyeiről talán ma nem szükséges írni. Igényeink megfogalmazását józan megfontolás vezesse – ne vágyaink, álmaink, a valóságshow-k világa befolyásoljanak minket. Legyen a célunk egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb élet elérése. 

Falu vagy város?

Hazánkban az 1900-as évek elején csak az emberek 20%-a élt városokban, 80%-a falulakó volt. Ez az arány a 2000-es évek elejére megfordult. Ma a lakosság 80%-a a mintegy kétszáz városban, míg a maradék 20% a nagyjából háromezer kisebb településen lakik. Az ipari forradalom és vele a polgárosodás megindulásával kezdődött a városi életforma felértékelődése. A város fogalmához kapcsolódott a jólét, a vagyoni gyarapodás, a kultúra, a

biztonságos élet. A falusi életformához a szegénység, az egyszerűség, a napszámosmunka, a robot. A nagyobb község vagy város nemcsak kereseti lehetőséget, de társadalmi szintű felemelkedést is jelentett. A mai napig érezhető ennek a gondolkodásnak a hatása. Az ipar, a kereskedelem, a kultúra centralizálása sok embert vonzott vidékről a városokba. A gazdasági válság nyomán, a munkahelyek megszűnésével azonban tömegek süllyedtek le sokszor a hajléktalanságig. A város nem tudja megvédeni az egyént, és a kiszolgáltatottság, az infrastruktúráktól való függés egyre inkább a hétköznapok részévé válik, a kifizetetlen számlákkal együtt. Növekszik a holnaptól való félelem, a jövő kiszámíthatatlanná vált, a depresszió egyre inkább terjed.

A városi lét egyik legveszélyesebb hatása a tömeghatás. Az emberek egymásra gyakorolt befolyása nagyon erős, a tömegek viselkedését, ízlését, gondolkodását a reklámok, a média irányítja, és mindezt számunkra észrevétlenül teszi. Célja a fogyasztás növelése, az újabb és újabb igények felkeltése és kielégítése. Amit sokan követnek, az jónak tűnik, pedig nem biztos iránytű.

Mérlegeljünk!

 

Folytatás lapunk 52.számában

Szerző: Pintér Klára építész


Magazin

Megjelent június 26-án.

Ízelítő a tartalomból

Fizessen elő magazinunkra!

12 hónapra

4000 Ft

(postaköltséggel együtt)

Szeretnék előfizetni
Kiadványaink
Soós Attila: Reménység a veszteségben
A szeretet himnusza
A belső szobában
Barátom, Jézus
Barangolások a szív országában
Előzd meg a hátfájást DVD