Mikor tüsszentünk?
Az orrunkban számos baktérium, allergén, illetve por gyűlik össze. A tüsszentés megtisztítja a légutakat az irritációt okozó anyagoktól, éppen ezért ne tartsuk vissza! A tüsszentés emellett egyfajta hőmérőként is funkcionál, ugyanis nagyon gyakran tüsszentünk akkor is, ha szélsőséges hőmérsékletváltozást észlel a szervezetünk.

Az ásítás mint természetes ventilláció
Néha az agyunkat is hűteni kell. Bizonyos értelemben az emberi test olyan, mint egy számítógép, azaz nem szabad, hogy túlmelegedjen, mert akkor nem fog  rendesen működni. Ventillálnunk kell. Ezenkívül, amikor ásítunk, a fáradtságot vagy a pszichés stresszt enyhítjük. Az ásítás során természetesen a tüdő is felfrissül.

Libabőr – libaszőr?
A tudományos leírás szerint, amikor libabőrösek leszünk, akkor az agy adrenalin termelésére utasítja a mellékvesét, amelynek egyik hatása az, hogy a bőrben a szőrtüszőkhöz kapcsolódó apró izmok megfeszülnek, ezáltal a testre simuló szőrszálak felállnak (piloerekciók), a bőrön pedig sok kis libabőr keletkezik. Funkciója, hogy a sok kis felálló szőrszál csökkenti a hőveszteséget, így a test meleg marad a hideg időben.

Mi váltja ki a csuklást?
A csuklás kiváltója lehet többek között a hipotermia, illetve okozhatja a túl gyors étkezés is. Ezek a jelenségek ingerlik az úgynevezett bolygóideget, amely impulzust bocsát az agyba, valamint a gerincvelőbe is. A központi idegrendszer jelére a rekeszizom, illetve a belső bordaközi izmok önkéntelenül összerándulnak. Csuklás során a gégefedő lezárul, és a hangszalagrés is zárállásban van, így a levegő nem juthat be a tüdőbe, hanem „visszaverődik” a hangszalagokról, létrehozva a jellegzetes csukló hangot.

Miért ráncosodik a bőrünk a víz hatására?
Agyunk a vizet úgy érzékeli, mint lehetséges veszélyforrást, ami például csúszós lehet, és megüthetjük magunkat. Ezért az ujjbegyeinken egyfajta tapadásnövelésként jelennek meg a ráncok, amelyek megakadályozzák, hogy például elessünk.

Savtalanítás nyújtózkodással?
Ha hosszú ideig egy helyben ülünk, alszunk, vagy csak pihenünk, a nyugvó szervezetben tejsav képződik. A nyújtózkodással gyakorlatilag kiszorítjuk a szervezetből a tejsavat. Ez a cselekedet segíti az izmokat abban, hogy elkezdjenek dolgozni, valamint a nyújtózkodás felkészíti a testet az előtte álló fizikai erőfeszítésekre, azaz egyfajta bemelegítés szerepe van. A nyújtózkodás során a vér gyorsabban áramlik az erekben, ezáltal javul a szervezet vérkeringése.

Emlékezetkiesés – a javunkra
A különféle fizikai sérülésektől eltekintve ez a folyamat akkor következik be, amikor az agy negatív információkkal vagy emlékekkel telítődik. Ezeknek káros hatásuk van a
pszichére, ezért az agy védekezésképpen törli az ilyen „vírusos” információkat. Eltávolítja a szörnyű emlékeket, és
mintegy „újraindítja” a testünket. 

Ki ne ismerné az érzést, amikor alvás vagy pihenés közben kissé megrándul a végtag, mintha apró elektromos áramütés érné? A végtagok ilyenkor pár milliméterrel elemelkednek a meleg ágytól, és felriadnuk. Mi zajlik ilyenkor a háttérben? Elalvás után a test légzése lelassul. Lelassul a pulzus is, az izmok is ellazulnak. Az agy ezt a helyzetet „haldokló” állapotként érzékeli, így azonnal beavatkozik, és természetesen megpróbálja „újraéleszteni” a testet.

Könnyek a fájdalom ellen
A könnyezés elsősorban a szem nyálkahártyáját védi a belekerült portól és más szennyeződéstől, irritáló anyagtól. Másfelől egyfajta érzelmi védelmi eszközként szolgál. A könnyek olyan ingerek is egyben, amelyek a fájdalomtól, a fizikai vagy szellemi bántalmazástól elvonják az adott személy figyelmét.