24. óra

Mi szükséges egy világjárványhoz?

2020. március 21.

A madárinfluenza, az ember influenza és a koronavírusok

 

Mi szükséges egy világjárványhoz?

Az influenzavírusok egy része (pl. a madárinfluen za) csak az állatokat támadja, mások az emberre is veszélyt jelentenek. Az emberre veszélyes újabb mutációk kialakulása sajnos csak idő kérdése. Az új koronavírus megjelenése ennek szemléletes példája, azaz egy olyan újabb járványról van szó, amely emberről emberre terjed, és – a madárinfluenzához hasonlóan – nagy eséllyel köze van az állatvilághoz, illetve Délkelet-Ázsiához. Az egyik feltevés szerint a koronavírus évekkel ezelőtt már jelen volt az Egyesült Államokban, ahol sertések tömeges kényszervágását rendelték el emiatt . A vírus az elmúlt időszakban számos változáson átmehetett, majd Kínában ütött e fel a fejét, ahol denevérek hordozták, később emberre veszélyes válfaja is megjelent. Ez utóbbival találkozhatunk jelenleg a híradásokban, és ez az új vírus immár veszélyt jelent az emberiségre is.

Újra letelt a tizenöt év


Az egész világra kiterjedő emberi járványok (pandémiák)  egyfajta periodicitást mutatnak bolygónkon, különösen az utóbbi másfél évszázadban. Ebből adódóan – egyes szakemberek szerint – a járványmentes időszak hosszából némileg becsülni lehet a következő nagyobb megbetegedési hullám várható idejét. Az elmúlt évszázadot nézve a leghosszabb járványmentes időszak 1918 és 1945 között volt globális tekintetben, ami 37 éves időintervallumot jelent. A 20. század utolsó nagy világjárványa 1968-ban volt, így a periodikusság elve szerint nem véletlen a 2005 utáni járványos időszak sem (becsülhető volt a világjárványos időszak). Nagyobb infl uenzajárványokra egyébként mintegy 15 évenként lehet számítani, mivel ez az az időintervallum, amikorra a korábbi fertőződések elleni antitestek a lakosság jelentős részében nincsenek meg kellő titerben. (Természetesen a járványokban nem önmagában az időtényező,
hanem számos egyéb faktor is meghatározó, pl. az állattartás módja, az orvosi ellátás stb.)
Ennek megfelelően a 2005-ös járványok után a következő dátum 2020, azaz napjaink. A tendenciákat alapul véve tehát a 2020-as években érkezik egy vagy több újabb – az állatvilágot és az embert is érintő – pandémia a világukba, ennek lehetünk jelenleg is szemtanúi. A madárinfl uenza egy jó példa a szemléltetésre. A madárinfluenza vírusa emberre különösebben nem jelent veszélyt, hanem döntően a vírusra fogékony vadmadár- és házi baromfi állományokban okozhat nagy károkat. Mivel az emberek csak extrém esetben betegszenek meg madárinfluenza vírusától, és a vírus e válfaját nem terjesztik, így az emberek tömeges immunizásálása nem jön szóba.

Amikor a vírusok találkoznak 

A madárinfl uenza közvetve akkor válik közegészségügyi problémává, amikor a szinte kizárólag madarakat és szárnyasokat fertőző vírus olyan módon kerül kapcsolatba emberi influenzavírussal, hogy a genetikai anyagkicserélődés új, emberről emberre terjedő járványt okozó influenzavírus létrejöttét eredményezi. Az új vírus ellen a „szokásos” influenza megelőzésére szolgáló ellenanyagok nem hatásosak. A H5N1 madárinfl uenza-vírus tekintetében emberről emberre terjedő pandémiás járványt okozó vírustörzs akkor alakulhat ki, ha a H5N1 vírus az ember hagyományos, szezonális infl uenzáját előidéző H1 és H3 törzsekből vesz át géneket vagy génszakaszokat. Ennek esélye természetesen fennáll, sőt bekövetkezte – egyesek szerint – csak idő kérdése. (Természetesen a pandémia bekövetkezése a megelőző, a járvány lefolyása pedig a védekező intézkedésektől nagyban függ.) Ez a párhuzam a koronavírusoknál is megfi gyelhető. A koronavírusok madarakat és emlősöket fertőznek meg. Számos válfajuk általánosan előfordul körülöttünk, azonban  itt is időzített bombák ketyegnek. A korábbi SARS járványt macskákkal és nyestekkel hozták összefüggésbe, a jelenlegi, igen fertőző forma vektorai kígyók, denevérek vagy vadmadarak lehettek, de nem kizárt egyes emlősfajok szerepe sem. A koronavírusok esetében kifejezettenzoonózisos (állatról emberre terjedő) vírusokról beszélünk tehát, amelyek az influenzavírusok kialakulásának mechanizmusával mutatnak párhuzamokat (új mutációk kialakulása).

 

Amikor a költözőmadarak találkoznak 

 

Az új emberi korona-, illetve influen zavírusok kialakulását minden olyan tényező elősegítheti, amely ál ta lánosan a fertőzések terjedését is gyorsítja. Ilyen értelemben a költözőmadarak vándorlása, illetve hazaérkezése növelheti mind az állati fertőződések kockázatát, mind az új mutáns emberi vírusok létrejöttének valószínűségét. Megemlítendő viszont, hogy a madárvándorlás dominánsan észak–déli, nem kelet–nyugati irányú. Emellett a Kárpátmedencében,  de egész Európában sincs olyan átvonuló vagy itt telelő madárfaj, amelyik vonulása során rendszeresen előfordul Délkelet-Ázsiában, így a fertőzés közvetítése csak úgy lehetséges, ha a fertőzött területek és Kelet-Európa fészkelő madarai vonulásuk során vagy telelőterületeiken érintkeznek egymással. (Ebben az esetben a beteg állatok nem tudják messzire hurcolni a fertőzést legyengült állapotuk miatt, kizárólag a tünetmentes vírushor dozó madarak adhatják tovább a fertőzést távolabbi területeken.) Az állatbetegség globális terjedése ilyen értelemben elsősorban nem a vándormadarak, hanem a kereskedelmi tevékenység vagy utazásokkal történő áthurcolás révén állhat elő.

Az állatról emberre való terjedés


Az emberről emberre terjedő új vírus kialakulása terén azokon a helyeken a legnagyobb kockázat, ahol a vadmadarak, a kacsák, libák és sertések viszonylag kis területen és nedves környezetben élnek együtt, mégpedig az ember közvetlen szomszédságában, sőt nem ritkán az em-berrel együtt. (Megemlítendő a rossz higiéniai körülmények és az így megjelenő rágcsálók szerepe is). Ez jellemző DélkeletÁzsiára, ahol gyakorlatilag éjjel- nappal egy légtérben tartózkodnak az állatok és az ember, megteremtve ezzel az alapot az esetlegesen világjárványokhoz vezető újabb vírusok létrejöttéhez. A világjárvány kialakulását a „szokásos”
influenzavírusok is segítik, amelyek az új járványt okozó mikrobának RNS szegmenseket szolgáltatnak. A veszély csökkentése érdekében tehát az általános influenza visszaszorítására is minden erőfeszítést meg kell tenni, egyrészt azokon a helyeken, ahol az állati kórokozó jelen van, másrészt azoknál az embereknél, akik foglalkozásszerűen érintkeznek baromfi val, sertéssel és macskával. Az egyik legfontosabb célkitűzés tehát az, hogy az állati és emberi kórokozó együttes jelenlétének esélye jelentősen csökkenjen, így az ember számára előnytelen mutációk valószínűsége is redukálódik. 

A sertések szerepe


Az emberi kórokozók kialakulása tekintetében egyesek szerint a sertéseknek van kulcs-szerepük. A sertések ugyanis az emberi influenza vírusait és más kórokozókat is „beszereznek” s hordoznak, valamint egy időben többféle vírussal kapcsolatba kerülnek, a macskákhoz hasonlóan. Tekintettel arra, hogy a sertés genetikai állománya közel áll az emberéhez, ennél az állatfajnál nagy esély van arra, hogy egy emberre veszélyes kórokozó fejlődik ki. Ha például egy madárinfluenza vírusát hordozó személy emberi infl uenzavírussal is fertőződik, az emberi szervezetben idővel megtörténhet   a mutáció (pl. baromfi - vagy sertéstenyésztőknél). Természetesen a szokványos vakcinák nem védenek meg egy esetlegesen emberre veszélyessé váló fertőzéstől, sem pedig egy létrejövő új, emberről emberre terjedő pandémiás vírustól. Ugyanakkor a normál infl uenza és más vírusok elleni védekezésnek szerepe van az új világjárvány esélyének csökkentésében. Amenynyiben a „rettegett” új kórokozó kitenyészik valamely élő szervezetben, majd terjedni kezd emberről emberre, az új vírus pontos beazonosítása után célzottan erre készített specifikus vakcina beadása válhat szükségessé. Az új világjárvány pusztító hatása többek között az új vírus megbetegítő képességétől, a specifikus vakcina elérhetőségétől és egyéb tényezőktől is függ. Általánosságban a bekövetkező humán járvány a fejletlen, elmaradottabb országokban szokott komolyabb számú emberi halálesetet okozni, míg a fejlettebb államokban az emberről emberre terjedő vírus jellemzően
kisebb mértékben okoz humánegészségügyi problémákat, a korszerű monitoringrendszer és az azonnali karantén miatt. (Bár a jelenlegi, olaszországi helyzet ezt a „szokásos menetrendet” felülírni látszik.)

Nem utolsósorban – az immunrendszer védelme, azaz egészségtudatosság 

A koronavírusok és infl uenzavírusok ellen a megfelelő higiéniai szabályok betartásával és a megerősített immunrendszerrel tudjuk felvenni a harcot. A vírusok terjedése (multiplikációja) nagyban függ az emberi szervezet általános állapotától (sportolás, oxigénellátottság, vérkeringés, vérminőség, immunsejtek stb.) és aktuális státuszától (stressz, vitamin- és ásványianyag-bevitel, növényi színanyagok, célzott hatóanyagok). Életvitelünkkel sokat tehetünk a szövődmények elkerülése érdekében, különösen gyerekek esetében. Az időseknél a speciális hatóanyagok szerepe is felértékelődik (béta-glükán, fl avonok, C-, D- és B-vitaminok, szelén stb.).
Szerző: Tóth Gábor



Magazin

Megjelent szeptember 30-án.

Ízelítő a tartalomból

Fizessen elő magazinunkra!

12 hónapra

4000 Ft

(postaköltséggel együtt)

Szeretnék előfizetni
Kiadványaink
Soós Attila: Reménység a veszteségben
A szeretet himnusza
A belső szobában
Barátom, Jézus
Barangolások a szív országában
Előzd meg a hátfájást DVD