Ökológia

A válságok kölcsönhatása

2020. március 23.
A Washington Post szimulációkkal szemléltette, milyen kilátásokra számíthat a lakosság, ha a kormány és az egészségügyi szakértők javaslatának eleget téve otthon maradnak, és kerülik a személyes kontaktust.
A válságok kölcsönhatása

A koronavírus felgyorsította az emberek valóságérzékelését: ha nem változtatunk életmódunkon, elpusztulhatunk. Ha nem erősítjük fel meglehetősen legyengített
– testi-lelki – immunrendszerünket, kiszolgáltatottabbá válunk a halálos veszélyekre.
Amit a globális klímaválságban a Földünket alapjaiban csak néhány évtizeden belül veszélyeztető katasztrófaként gondoltunk beteljesedni, ezt a COVID-19 hónapokra, hetekre, illetve napokra rövidítette le. És tán nem véletlen az sem, hogy a világ „legpörgőbb” gazdasági régióban terjed leginkább a halálos kór: Kínában, a fejlettebb nyugat-európai államokban szedte eddig leginkább áldozatait. Amerika már a közelmúltban elszenvedett számos hurrikánjából és szélsőséges időjárási viszonyokból adódó katasztrófáiból is jócskán kapott figyelmeztetést a környezetszennyezés következményeiből.
Vajon tanulunk-e végre a kemény leckékből? "Úgy tűnik, emberek tízmillióinak kell hamarosan rádöbbennie karanténba kerülve, hogy az emberi élet nem csupán munkából és szórakozásból áll. Mi több, amit a ma uralkodó gazdasági modellben munkának neveznek és legfőbb értékteremtőként tartanak számon, arról most szépen kiderül, hogy ökológiailag mennyi káros következménnyel jár, és mennyire felesleges, mennyire nem fenntartható. Mert ugye ezen a bolygón hosszabb távon gazdaságilag sem fenntartható, ami ökológiailag nem az. Viszont pozitív jelnek látszik, hogy az évtizedek óta öröknek hitt fogyasztói jólét hamis biztonságérzete – hogy életünket és jólétünket a világon semmilyen veszély nem fenyegeti – kezd megrendülni." - írja Kardos Gábor filozófus facebook posztján. Pszichológiai kutatások szerint a szorongás kifejezetten hasznos érzelem vészhelyzetek esetén. A szorongó emberek több információt gyűjtenek, és nagyobb mértékben támaszkodnak rájuk viselkedésükben, valamint nagyobb mértékben képesek változtatni szokásaikon. Ezek szerint az emberek szorongása – egy bizonyos határig – fontos eszköze, és nem akadálya a járvánnyal való küzdelemnek.
Számos természeti katasztrófa és terrortámadás elemzése rávilágít arra is, hogy vészhelyzetekben az emberek kifejezetten önzetlenül kezdenek viselkedni. Sokszor saját egészségüket is kockáztatva segítenek a mentésben, megosztják szűkös tartalékaikat a rászorulókkal. "Egyes városok lakói évtizedek óta nem láttak kék eget a szmog miatt. Viszont most olyan tiszta lett a levegő, hogy egyes vélemények szerint a járvány mérlege összességében pozitív lehet, ha a végelszámolásnál jóval kevesebb áldozata lesz, mint amennyi áldozatot „alapjáraton” szed egyébként a légszennyeződés, amikor „pörög” a gazdaság!"- próbál pozitív egyenleget vonni  írása végén a filozófus. Végül mi is kimondhatjuk, hogy nemcsak egyéni életünkben, de úgy tűnik,tömeges méretekben is csak nagyobb válságok, megrázkódtatások képesek kimozdítani bennünket „káros” komfortzónáinkból, hogy képesek legyünk jó irányú változásra. Így válhat ma is számunkra „kézzelfoghatóvá” az apostol kétezer évvel ezelőtti vigasztalása: „Mert minden tiérettetek van…” (2Kor 4,15)


Magazin

Megjelent június 26-án.

Ízelítő a tartalomból

Fizessen elő magazinunkra!

12 hónapra

4000 Ft

(postaköltséggel együtt)

Szeretnék előfizetni
Kiadványaink
Soós Attila: Reménység a veszteségben
A szeretet himnusza
A belső szobában
Barátom, Jézus
Barangolások a szív országában
Előzd meg a hátfájást DVD