A Biblia rejtélyei

A félelem vírusa

2020. április 01.
Ne veszítsd el a békességed! 3. rész
A félelem vírusa

Tőlünk csak párszáz kilométerre „apokaliptikus” állapotok vannak. A vírus olaszországi áldozatai már jóval túlhaladták a tízezret. Megrázó látni, ahogy tankok, harckocsik szállítják elhamvasztani halottjaikat. Családtagjaim pánikolnak; hamarosan nálunk is hasonló helyzet várható – és igazuk lehet. És valóban sokkoló, hogy katonai ágyakat állítottak fel a Hungexpo óriás csarnokaiban, és nyílt titok, hogy a kiüresített kollégiumi termek is e célra kellenek. Ide azokat a betegeket várják majd, akik a kórházi férőhelyekről kiszorulnak. Hosszú orvosi leírást olvasok arról is, hogy a vírus milyen genetikai kóddal képes „belépni” szervezetembe, hogy légzésemet teljesen leállítsa és csak reménykedhetünk, hogy a vírus nem csak akkor tűnik el, amikor megtalálják ellenszerét – mellesleg ezt 1-1,5 év múlva ígérik a tudósok -, hanem amikor képesek leszünk mélyen magunkba szállni! De már nem csak a „korona” az egyetlen ellenségünk, hanem a maszkok mögött megbújó mutációja, a „félelem vírusa” is, ami legalább annyira veszélyes! De mi lehet a félelem ellenszere?

 

A félelem oka

Először a bűnesetkor jelent meg a félelem az első emberpárban, anélkül, hogy erre bármilyen  veszélyhelyzet okot adott volna. „És mondta (az ember az Istennek): Szavadat hallottam a kertben, és elkezdtem félni, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtőztem.” (I. Móz 3,10) Szinte a kezdetek óta örökítjük át félelmeinket utódainkra és szorongunk a látható vagy láthatatlan körülmények miatt. Nemcsak a halálos járvány kelt bennünk riadalmat; a munkájukat vesztett tömegek létbizonytalansága is szorongató. Míg némelyeknek ez „csak” belső feszültséget jelent, másoknál fizikai tünetekkel járó pánikbetegséget is okoz. A hosszan elnyúló szorongás, csüggedtség, levertség, kilátástalanság érzése nemcsak pszichénk, de testi egészségünk romlásában is megmutatkozhat. Mit tanácsol a Biblia erre az estre?

„Mert nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.” (II. Tim 1,7)

Kezdjük a végéről!

 

…a józanság lelke

A „józanság" kifejezésnél a görög: „szófroniszmosz” kifejezést használja az apostol, amely önuralomnak, önfegyelemnek is fordítható. Vagyis a józanság lelkével képesek lehetünk negatív érzelmeinknek megálljt parancsolni. Ez nem azt jelenti, hogy meg sem érint bennünket a félelem, az aggodalom, a szorongás, a csüggedés – és tán nem is baj, ha mindeközben kicsit elgondolkodunk (!) - hanem megtanulhatjuk ezeket fegyelmezni, uralni. Ahogy Mark Twain mondta, „valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét - nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.”

A jelenlegi járványhelyzetben az önuralom nemcsak félelmeink kezelésében segíthet. Ha eddig nem vettük komolyan, mostantól kénytelenek vagyunk belátni; tovább nem pusztíthatjuk felelőtlenségeink miatt embermilliók életét és Földünket. Korlátot kell szabni kívánságaink, felesleges fogyasztásaink nyakló nélküli kielégítésének. Most már láthatjuk hová juttattuk magunkat, „legfejlettebb” civilizációnkat! Ha ebből se tanulunk: mi menthet meg bennünket?

…a szeretet lelke

Józanságunk megőrzésével felfedezhetünk értelmesebb, „fenntarthatóbb” célokat, vágyakat, sőt felismerhetjük, hogy szükségük van bölcsességre. Annak belátására, hogy valakitől ajándékba kaptuk az életet, aki eddig is gondot viselt rólunk és ezután sem tesz másként irányunkba. A Biblia a lehető legegyszerűbben fogalmazza meg a félelemtől való szabadulás útját: „A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.” (I. Jn 4,18) Az önzés társadalma csak a „gyötrelmet” táplálja, egyedül „a szeretetben nincs félelem” - ha megtanulunk ebben élni! Még nem láttam, hogy emberek ezrei fejezzék ki egyszerre köszönetüket, hálájukat erkélyeikről, ablakaikból énekelve az értük fáradozó egészségügyi és közszolgálti dolgozóknak! Tehát mégis van remény? De miért csak a bajban tudunk emberként viselkedni?

Az idézett szakaszokban mind Pál, mind János apostol a „szeretet” kifejezéséhez mindig az „agapé” szót használják, ami a feltétel nélküli isteni szeretetet jelenti. Vagyis nem kell azon aggódnunk, hogy megérdemeljük-e, méltók vagyunk-e erre a szeretetre sok-sok visszaélésünk ellenére, mert Isten áldást áraszt „jókra és gonoszokra, igazakra és hamisakra egyaránt” (Mt 5, 45). És persze nem azért, hogy ismételten visszaéljünk vele. Ő nemcsak jó és rossz emberek között nem válogat, hanem a legértéktelenebbnek látszó teremtményeiről is személyesen gondot visel! Hát még rólunk! „Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Istennél elfelejtve. De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok.” (Lk 12,-6-7)

...az erőnek lelke

Mindezek megélésében sem kell pusztán a saját erőforrásainkra támaszkodnunk. A józansághoz, a szeretethez Isten ad erőt! Az erőnek fordított görög szó itt a „dünameos”, ami a számunkra is ismert dinamittal kapcsolatos. Tudjuk milyen ereje van! A görög kifejezés itt nem csak erőt, hanem hatalmat, csodát is jelent. Ezt az erőt kaphatjuk, ha naponta kérjük önzésünk, félelmeink, szorongásaink legyőzését. De, hogy ebben miként is részesülhetünk, erről szólnak az alábbi bibliaversek:

„Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít.” (Fil 4,13)

 „…mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el… mert a mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.” (II. Kor 12,9-10)

„Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében.” (Ef 6,10)

(folytatjuk)

S.A.

 

 

 



Magazin

Megjelent szeptember 30-án.

Ízelítő a tartalomból

Fizessen elő magazinunkra!

12 hónapra

4000 Ft

(postaköltséggel együtt)

Szeretnék előfizetni
Kiadványaink
Soós Attila: Reménység a veszteségben
A szeretet himnusza
A belső szobában
Barátom, Jézus
Barangolások a szív országában
Előzd meg a hátfájást DVD