Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » 24. óra » „A lényeg, hogy a veszteségeket csökkentsük”

„A lényeg, hogy a veszteségeket csökkentsük”

Interjú dr. Szalay Tímeával, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnökével

Ha csak néhány évtizedre visszatekintünk, láthatjuk, gyakorlatilag minden évben hőségrekordok dőlnek meg. Ma már a saját bőrünkön érezhetjük, hogy egyre melegebb van, s ez globális szinten igaz. A jelenséget zöld berkekben és a tudósok körében is egyértelműen az éghajlatváltozáshoz kötik.
24. óra 2013. augusztus 08., csütörtök 19:38
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

- Igaz a hír, hogy minden idők legmelegebb éve lehet 2013? A forró májusi hetek is ezt sejtetetik.

- Meglehet, ezt riogatásnak fogják fel az emberek. Pedig, ha csak néhány évtizedre visszatekintünk, láthatjuk, gyakorlatilag minden évben hőségrekordok dőlnek meg. Ma már a saját bőrünkön érezhetjük, hogy egyre melegebb van, s ez globális szinten igaz. A jelenséget zöld berkekben és a tudósok körében is egyértelműen az éghajlatváltozáshoz kötik.

- A fokozatos melegedésben és annak következményeiben megfigyelhető tendenciák visszafordíthatatlannak tekinthetőek? Gondolok itt a gyakori árvízszerű esőzésekre, a pusztító viharokra, majd az azt követő aszályokra.

- A kutatók inkább azt jelzik, hogy egyre szélsőségesebbé és egyre kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás. Több helyről is azt hallottam, hogy az időjárás-változást nem feltétlenül a tendencia jelzi, hanem az, hogy mindez egyre kiszámíthatatlanabb, bizonytalanabb. Olyan jelenségekre számíthatunk, amelyekre nem voltunk felkészülve, s ezek egyre gyakrabban fognak jelentkezni.

- Tehát, ami biztos, az a bizonytalanság. A kérdés most már csak az, hogy milyen drasztikusak lesznek a klímaváltozás következményei. Mi erről az Ön véleménye? Hova vezethet ez? Van-e remény mindennek lassítására? Hiszen a szén-dioxid-kibocsátás és az egyéb környezetszennyezések mértéke mintha nem akarna csökkenni…

- Nemzetközi viszonylatban az volt a cél, hogy az éghajlatváltozásból eredő hőmérséklet-emelkedés a 2 Celsius-fokot ne haladja meg. Kiszámolták és hozzámérték, hogy ennek megvalósulása a szén-dioxid koncentrációjának milyen mértékű csökkentését igényli. Ezt a szintet már nagyon-nagyon megközelítettük, szinte már átléptük, de ha még nem, az idén biztosan át fogjuk lépni. Ez azt jelenti, hogy az éghajlatváltozással járó folyamatok valószínűleg már nem lesznek visszafordíthatók. Ez a kiszámíthatatlanság rendkívül nagy óvatosságra int minket, nagyon körültekintő életmódra. Eddig csak az emberek egy szűkebb rétege vette komolyan a kérdést, hol tudna energiát megspórolni azért, hogy kevesebb szennyezőanyagot bocsássunk ki. Most azonban már minél szélesebb körben el kell terjednie az effajta szemléletnek és életvitelnek.

- A Csalán egyesület miben látja az energiafelhasználás mérséklésének lehetőségét? A tudatformáláson túl a kiszámíthatatlan irányú és mértékű klímaválság kezelésére milyen energiatakarékossági technológiákat részesítenének előnyben?

- Keressük azokat a mintákat és követhető utakat, amiket felmutathatunk az embereknek. Ennek jelentősebb része az energiatakarékosság terén, az energiaszegényebb életmód felé vezet. Ennek megfelelően arról is tartunk előadásokat, hogyan lehet nagyon sok energiát megspórolni. Lehet azzal is, hogy például energiatakarékos izzókat használunk, de azért fontos tisztában lennünk azzal, hogy a mindennapi életünkben mely események azok, amelyek nagy energiafelhasználással járnak, és melyek azok, amelyek kevesebbel, mert nyilván ott tudunk többet megtakarítani, ahol többet használunk fel.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az emberek összefüggéseiben lássák, miért kell cselekedniük. Ezért az előadásainkat mindig azzal kezdjük, hogy bemutatjuk a jelenlegi helyzetet, valamint azokat a kihívásokat, amiknek meg kellene felelnünk, majd ehhez rendelünk olyan, bárki által megvalósítható praktikákat, gyakorlatokat, amelyekkel otthon tényleg tudnak mit kezdeni. Mindezt úgy próbáljuk átadni, hogy ezt a lehető leghatékonyabban megvalósíthassák, meglássák, mire fordítják a legtöbb energiát, és hol tudnának a lehető legtöbbet spórolni.

- Mi az első, legpraktikusabb tanács, amit a lakosság figyelmébe ajánlanak? Nyilván az lenne a legideálisabb, ha minél több passzívház épülne, de ez nagy anyagi befektetést igényel. Bizonyára vannak olyan egyszerű lehetőségek is, amelyeket mindenki könnyen meg tud valósítani, nagyobb erőfeszítés és anyagi ráfordítás nélkül.

- Ilyen például a nyílászárók szigetelése. Ez nagyon minimális befektetést igényel. Egy kétszárnyú ablak leszigetelése maximum egy órát vesz igénybe. Ennek a költségigénye talán ötezer forint. Ezek annyira kézenfekvő, triviális lehetőségek. A másik tanács: a radiátor mögé tegyünk hőtükör fóliát, ami a radiátor hatékonyságát szinte megduplázza, mert így nem a falat fűtjük a radiátor mögött, hanem a szoba levegőjét. Akik ezt igénylik, azoknak hőkamerás felvétellel meg szoktuk nézni, hogy a házuk mely pontján áramlik ki leginkább a meleg. Így megtudják, hogy inkább az ablakokra, a lábazatra vagy a tetőre kell-e költeniük. Így megismerve az épület gyenge pontját, célirányosan arra a területre ruházhatnak be, ahol ténylegesen a legtöbb megtakarítás érhető el. Azt is fontos észrevennünk, hogy nincs szükségünk ennyi energiára. Például télen, ha a lakásban tartózkodunk, sem kell, hogy 25 Celsius-fok legyen. Bőven elég a 20 °C. Ugyanúgy nincs szükségünk arra a rengeteg használati tárgyra sem, amellyel körülvesszük magunkat. Ráadásul ezek előállítása is nyilván nagyon sok energiát igényel. Nem is gondolnánk, de azzal is befolyásolhatjuk az energiafogyasztást, hogy hová megyünk kirándulni, mivel utazunk. Nem biztos, hogy jobb lesz attól egy kirándulás, ha repülővel a világ másik felére utazunk el. Lehet, hogy egészen közel vannak hozzánk azok az értékek, amelyektől boldognak érezhetjük magunkat. Úgy gondolom, az is egyfajta küldetésünk, hogy rávezessük az embereket: a boldogság nem biztos, hogy az energiafelhasználás mértékével arányos. Nem feltétlenül akkor leszünk boldogok, ha rengeteg befektetéssel valósítunk meg valamit. Egy, a szomszéd falu határába tett séta ugyanúgy felemelő élmény lehet, mint repülővel rettenetes távolságokba eljutni. Ugyanakkor a kettő a környezetterhelés szintjén össze sem hasonlítható.

A zöldhomlokzatok kialakítása

A zöldfelületek jelentőségét mára már nem kérdőjelezi meg senki, mégis keveseknek jut még eszébe, hogy a faültetés és kertészkedés mellett az épületek zölddé változtatásával is növelhetjük a zöldfelületek nagyságát. Ennek egyik módja lehet a zöldtetők kialakítása, ugyanakkor méltatlanul ritkán jut eszünkbe épületeink növényekkel való befuttatása. A zöldhomlokzatok ökológiailag kedvező adottságuk mellett szigetelő hatásuknak köszönhetően is jelentős szerepet játszanak otthonaink melegének megőrzésében, miközben párásítják, pormentesítik, egyben oxigénnel dúsítják a levegőt.
A falra futtatott növényzet kiegészítő védelmet nyújt a falnak. Javul az épület hőszigetelése, kisebb lesz a fűtésköltség. A falak a félelmek ellenére szárazabbak lesznek, és odabenn a nyári hőség is mérséklődik.

A támasztékokról
Vannak növények, melyek önkapaszkodóak, így nem igényelnek semmiféle támasztékot. Azonban sok esetben jobb, ha támaszték alkalmazása mellett döntünk, melynek fajtáját az ültetendő növény igényeihez, az épülethez való rögzítés lehetőségeihez és a támaszték anyagához érdemes igazítanunk.

Milyen növényt válasszunk?
A növények kiválasztási szempontjai között szerepel a telepítési hely iránti igényük, a növények növekedési tulajdonságai és a külső megjelenés. Ezek közül a telepítési hely iránti igényeiknek meghatározó szerep jut, mivel az erősen hat a növekedési tulajdonságokra és a külső megjelenésre is.
A növények kapaszkodási formájuk szerint lehetnek önkapaszkodók és támasztékot igénylők. Támasztékot igényelnek a csavarodó, a kacsos és a támaszkodva akaszkodó növények. A csavarodó növények hajtásai a támaszték köré fonódnak.
A növények kiválasztásánál a kapaszkodási forma mellett a növekedési tulajdonságokat és a külső megjelenést is figyelembe kell venni. Negatív fototrópos növények: trombitacserje (Campsis sp.); kínai iszalag (Fallopia aubertii); borostyánfélék (Hedera sp.); vadszőlők (Parthenocissus sp.); lilaakác (Wisteria sp.).

Bővebb információ: www.csalan.hu

- Hogyan tudunk takarékoskodni?

- Egyik kedvenc javaslatom: a meleg vizet nagyon sokan elektromos árammal, mások gázzal állítják elő. Már azzal, ha ténylegesen csak annyi meleg vizet állítanánk elő, amennyire valóban szükségünk van, nagyon sok energiát megspórolhatnánk. Általában az elektromos bojlerek be vannak állítva egy adott hőfokra, hogy mindenképpen legyen meleg víz. Ha egy család egy kicsit lejjebb veszi ezt a hőfokot, senki nem fogja észrevenni. Csak annyi történik, hogy kevesebb energiát használtak fel a meleg víz előállításához. Ezt a játékot akár három napon át meg lehet ismételni: a szabályozót mindig egy kicsit alacsonyabb hőfokra állítjuk, s meg lehet nézni, hogy mi fog történni. Egészen addig lehet ezt folytatni, amíg valaki azt nem kérdi: miért nincs meleg víz? Ekkor a kapcsolót vissza kell állítani az előző napi állapotra, mert annyi a meleg víz igénye a családnak. Az átfolyós rendszernél pedig bőven elég, ha a fürdővíz hőmérsékletére melegítjük fel a vizet, nem kell hozzá hideget keverni. Ezzel egyrészt megspóroljuk a feleslegesen előállított meleg vizet, amit aztán úgyis lehűtünk, másrészt a vízkőleválás sokkal kisebb lesz. Ez is olyan dolog, amit senki nem fog észrevenni, pillanatok alatt hozzá lehet szokni, és sok megtakarítást eredményezhet.

- Miért van az, hogy az emberek a pénztárcájukon kívül mással nemigen motiválhatók a környezet kímélésére? Egyáltalán miért feltételezzük azt, hogy a környezet, illetve a kimerülő félben lévő energiaforrásaink megóvása valakit is jobban érdekel a személyes anyagi vagy kényelmi szempontjainál? Vajon hányan gondolnak arra, hogy ha letekerik a gázcsapot, ezzel akár az afrikai éhezőkön segítenek vagy Ázsiában kevesebb trópusi eső lesz… Ön szerint az emberek képesek akár csak 5–10 évvel is előre gondolkodni?

- Nem. Volt, amikor úgy gondoltam, hogy igen, most azt látom, a pénztárcájuk kérdése sokkal meghatározóbb. Ami a jelenlegi világban igazán segít nekünk abban, hogy zöldebben éljünk, hogy folyamatosan drágulnak az üzemanyagárak és globálisan az energiaárak.

- Magyarországon most éppen csökkennek…

- Ez csak ideiglenes. A hosszú távú tendencia egészen más. Elég csak néhány évre visszanéznünk, milyen mértékben emelkedtek az üzemanyagárak. Amikor pl. a 400 Ft-ot először meghaladta, akkor érezhető volt a gépjárműforgalom csökkenése. Átlépett egy lélektani határt, amit aztán megszoktak az emberek, de a pénztárca mérete adott. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy másképp nem lehetne az energiafogyasztásra odafigyelni. Ám az is nyilvánvaló, hogy az emberek tömegei inkább lokálisan, mint globálisan gondolkodnak. Sokkal inkább a helyi környezeti változások hatnak rájuk.
Azt gondolom, hogy vannak olyan lehetőségek, amelyek nem globálisan közelíthetők meg, hanem egészen közel állnak hozzánk. Például, amikor elmagyarázzuk, hogy azért jó a helyi termelőtől vásárolni, mert ő máskor is ott lesz. El tudjuk mondani neki, hogy jó volt-e az áruja, vagy rossz, s mivel neki is érdeke, hogy megtartsa a vevőt, mindig jó árut igyekszik adni. A termelő arca már garancia a termékre. S ha neki adjuk a pénzünket, az itt marad, a helyi gazdaságot erősíti, és ő itt tud termelni a jövőben is.

- Ha látom a bevásárlóközpontokat, akkor ez számomra még egy kicsit utópisztikusnak tűnik. Rádöbbennek-e valaha az emberek arra, hogy szerényebb igények és kiadások mellett, kevesebb fogyasztással is lehet boldog életet élni?

- Lehetséges, hogy a tömegek gondolkodásmódja még távoli ettől. A munkám során én inkább az elkötelezett réteggel vagyok kapcsolatban, s lehet, hogy ez inkább az ő köreikben észrevehető, míg mások elégedetlenebbek. Viszont mindenképpen biztató, hogy erre rá lehet ébredni, és ha nyitottak leszünk, át tudjuk ezt érezni mindannyian. Azt látom, hogy ezeknek az embereknek van idejük beszélgetni velem. Nem rohannak a pénzük után, mert esélyük sincs, hogy sok pénzt tudjanak szerezni, ezért nyugodtabban élnek.
Alapvető célunk, hogy „zölden” segítsük az embereket a saját életük alakításában. Hogy ehhez milyen eszközeink vannak, az a körülményeken és a kreativitásunkon múlik. Iskolákban, óvodákban tartunk előadásokat. Olyan szolgáltatásokat keresünk, melyekkel segíteni lehet az embereknek. Vannak kölcsönözhető eszközeink, pl. a nyílászárók szigeteléséhez van szigetelőgépünk, hőkamerázási szolgáltatásunk. A fő irány egyértelműen az éghajlatváltozás mérséklése. Ennek nagyon sok eszköze lehetséges, és ezeket próbáljuk felsorakoztatni, bemutatni. Például volt egy zöld homlokzatot kialakító kampányunk, ami arról szólt, hogy ha a házak napsütötte oldalait balkonnövényekkel futtatjuk be, akkor az nemcsak nagyon jól néz ki, hanem kint tudja tartani a meleget is. Így nyáron nem lesz 40 Celsius-fok a lakásban csak mondjuk 32, a klímaberendezéseket el lehet hagyni.
Ebben a kampányban bemutattuk, hogy a növényfuttatásnak milyen feltételei vannak. Hogyan valósítható meg, hogy jól érezze magát a növény is és a háztulajdonos is, s ne jelentkezzenek különféle problémák. Ez is nagyon egyszerű és hatékony program volt. Újra életre kívánjuk kelteni a befőzéskampányunkat. Hogyan lehet úgy befőzni, hogy ne kelljen ehhez semmilyen vegyi anyagot felhasználni! Gyakorlatilag mindent: zöldségeket, gyümölcsöket, húsokat, sőt még süteményeket is tartósíthatunk ily módon. A fagyasztást szeretnénk ezzel kiváltani, amely szintén elég sok energiát elvisz.

- A „sok kicsi sokra megy” elve alapján Önök hisznek abban, hogy a globális folyamatokra is hatással lehetnek?

- Az a lényeg, hogy a veszteségeket csökkentsük. Nem mindegy, hogyan lépünk a változás korába. Eszeveszetten, rengeteg szén-dioxidot kibocsátva, amikor már most is alig élhető ez a föld? Viszont ha ezt tudatossággal egy kicsit is lehet mérsékelni, talán valamilyen módon élhető marad a bolygónk.

A teljes cikk elolvasható a magazin 26. számában.

Soós Attila
24. óra 2013. augusztus 08., csütörtök 19:38
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
december
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
„A lényeg, hogy a veszteségeket csökkentsük”

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés