Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » 24. óra » A termőtalaj előbb elfogyhat, mint az olaj?

A termőtalaj előbb elfogyhat, mint az olaj?

Világszerte nő az éhezők száma, holott a XX. század második felét a mezőgazdaság sikerének köszönhetően élelmiszerbőség jellemezte, mérsékelt árakon. Az éhínséget azonban számos fejlődő országban nem sikerült felszámolni.
24. óra 2009. július 14., kedd 15:06
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra

Világszerte nő az éhezők száma, holott a XX. század második felét a mezőgazdaság sikerének köszönhetően élelmiszerbőség jellemezte, mérsékelt árakon. Az éhínséget azonban számos fejlődő országban nem sikerült felszámolni. Az éhezők száma ma is meghaladja a 800 milliót a Földön, és ez a szám feltehetően drasztikusan nő. Az alultápláltság vagy éppen az éhezés a fejlett, gazdag országokban is jelentős a munkanélküliek, az otthontalanok és a nyugdíjasok körében. Az élettanilag optimális, minőségi tápláltság valójában az emberiség nagyobb felének nem adatik meg. Az ellentmondás okairól kérdezzük Kádár Imrét, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének munkatársát.

– A mezőgazdaság profilja átalakult az elmúlt évtizedben, hiszen az élelmiszer termelésén túl az energiatermelés is feladatává vált. Az élelmiszer és az energia összefügg, termelésük versenyhelyzetet teremt a mezőgazdaságban. Bár ugrásszerűen nőtt a megművelt földterületek aránya, az olajválság miatt a művelésbe vont területek egyre nagyobb hányadán folyik bioenergetikai célú termelés, az élelmezési célú termelés helyett. A népességnövekedés és a fizetőképes kereslet miatt az élelmiszerigény drasztikusan emelkedik, amihez most a bioenergiát adó növények termesztése is hozzáadódik.

– Az újfajta bioenergia hatalmas termőföldterületeket igényel az élelmezési célra szánt termelés rovására. Honnan lehetséges még megművelhető földterületet nyerni?

– A rohamosan terjeszkedő városok gyakran a legtermékenyebb síkságokat, talajokat falják fel. És nemcsak a talajokat, hanem azokat a víztartalékokat is, amelyek lehetővé tennék az öntözést. A marginális területeket, a természetes őserdőket, a szavannákat, a vizes élőhelyeket művelik meg. Ez pedig súlyos környezetpusztítást és a biodiverzitás (biológiai sokféleség – a szerk.) csökkenését vonja maga után.

– A talaj ökológiai funkciójáról nem sokat tudunk. Említene néhányat?


– A talajpusztulás globálisan egy-két nagyságrenddel haladja meg a talajképződés ütemét, amelyet geológiai skálán mérünk. Természetes körülmények között évezredek alatt alakul ki a talaj mint természeti test, egy-két évszázad alatt 1-2 cm feltalaj képződhet. A talaj nem csak a termőképesség funkciójával rendelkezik. A víz, a hő, az energia és a növényi tápanyagok raktára, az élővilág primer tápanyagforrása, a természet szűrő- és detoxikáló rendszere, a bioszféra génrezervoárja és a biodiverzitás fenntartója. A társadalom közös öröksége és kincse.

– Az Európa Tanács 1990. évi állásfoglalása szerint a talaj ökológiai funkcióinak megőrzését kell elsődlegesnek tekinteni, használata során. Mi a hazai helyzet?


– A termőföldnek nincs értéke. A rendszerváltás óta kormányaink egymást túllicitálva büszkélkedtek a zöldmezős beruházásokkal. A legjobb talajaink sok ezer hektárja pusztul évente, miközben egyik-másik globális óriáscég néhány év múlva, amikor már adóznia kellene, továbbvándorol – maga után hagyva a jóvátehetetlen kárt. A rendszerváltás óta Magyarországon 500 ezer hektárral csökkent a termőterület, ebből 80 ezer hektárt véglegesen kivontunk a mezőgazdasági termelésből. Elnyelte az ipar, a városok, az autópályák.

– Az élelmiszertermelés növelése nagyobb tőkebefektetést, nagyobb szaktudást és az agrárkutatások fellendülését feltételezi.


– Az átmenetileg relatív élelmiszerbőség miatt az agrárkutatás kikerült a figyelem középpontjából, és leépült. A döntéshozók, a politikusok kutatási prioritásait döntően a biotechnológiai ipar érvei határozzák meg, és a jól működő agrárintézményektől elvonták a pénzt, a fejlődés lehetőségét. Pedig az általuk kidolgozott alapokra, eljárásokra épült hazánkban az 1960-tól 1990-ig tartó látványos fejlődés, a főbb kultúrák termésének megkétszereződése, megháromszorozódása, az olcsó és bőséges élelmiszerellátás. A gyakran 40-60 százalékot is elérő vagy meghaladó állami támogatás megszüntette a szabad piacot. Az ágazat azt termel, amit támogatnak. A globális tőke uralma alá került, és profitérdekek irányítják. A mezőgazdaság egyre kevésbé a vidéki lakosság megélhetésének forrása és élettere. A tőke számára a paraszti életforma feleslegessé válik, a népesség kiszorul a munkaerő-piacról. Nem cél az egészséges élelmiszerellátás vagy a nemzeti önellátás. Leépíti a nemzeti agrárkutatást, a kísérletügyet, a minőségellenőrző és szaktanácsadó szerveket, hogy kontroll nélkül mozoghasson. Mindezt teszi, a „versenyképesség” mítoszát hangoztatva. Az agrártámogatások zöme mindenütt (Egyesült Államok, Európa, vagy nem kevésbé Magyarország) a nagy árutermelő monokultúrás gazdaságoknak jut, amelyek környezet- és talajpusztítók, ráadásul kevés embernek adnak munkát. A valós költségek alapján nem volna előnyük a családi gazdaságokkal szemben. Az eróziót olajjal váltja ki a nagyüzem, főként műtrágyákkal. Ellenállóvá, fenntarthatóvá a fajgazdagság, a diverzitás tehet, ami monokultúrában szintén nem valósulhat meg. Pedig a biotechnológia, ahogy a nevében is olvasható, a biotechnológiai ipart szolgálja, illetve annak édes gyermeke. Finanszírozása alapvetően az ipar feladata lenne, de a biotechnológiai ipar az állami, sőt akadémiai költségvetésre próbálja áthárítani – az agrártudományok nem titkolt felszámolása árán is.

– Jól értem, hogy ezzel az élelmiszerbiztonság is veszélybe kerülhet?


– Igen. Az ipari termelés különféle adalékokat, hozamfokozókat, toxikusan ható mesterséges anyagokat használ. Kiiktatja a helyi fajtákat, génbankokat, melyeket saját genetikailag módosított (GMO) vetőmagjával helyettesít. A biotechnika terjedése az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat is növeli, nem beszélve a környezetszennyeződés hatásáról és a globális éghajlatváltozással összefüggő bizonytalanságokról. A biotechnológia prófétái azt hirdették az 1970-es évek elején, hogy rövidesen a búza is nitrogént fog kötni a levegőből. Nem lesz szükségünk műtrágyára. Nagyjából tízévenként elhangzott, hogy közel van a cél. Újabban már nem hallunk erről a csodáról. Új ígéreteket kapunk: a génmódosított növények legyőzik majd az aszályt, a betegségeket, és soha nem látott terméseket adnak majd. A biotechnológia és a génmódosított növények a globális cégek monokultúrás gazdálkodását szolgálják. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) vizsgálatai szerint például a peszticidek használata nem csökkent a génmódosított növények termesztésében, bár hirdetői éppen arra hivatkoztak, hogy e növények ellenállóak. A növények termőképessége sem nőtt érdemben, sőt a génmódosított szójavetőmag több mint 8000 szabadföldi kísérlet eredménye alapján kevesebbet termett.

– Napjaink hatmilliárd körüli népességét 1,5 milliárd hektár művelt terület táplálja. Az előrejelzések szerint 2050-re a művelt terület akár 0,1 hektár/fő értékre eshet a népesedési nyomás és a talajpusztulás miatt. Lassan „kicsúszhat” a lábunk alól a talaj?


– Pontosan. A legnagyobb fenyegetettséget ma az jelentheti, hogy elfogyhat az élet újratermeléséhez szükséges termőföld. A rövid távú piaci érdekek miatt a társadalom lassan reagál a veszélyes változásokra, amelyek nem olyan látványosak, mint egy földrengés vagy egy árvíz. Már nem nő a búza termelése az Egyesült Államokban vagy Mexikóban, elértünk egy technológiai plafont. A nagy termésemelkedés 1950 és 2000 között volt, és az akkori fajtaváltás, kemizálás és gépesítés eredményét tükrözte. Már nem adhatunk több műtrágyát, ha a talajok jól ellátottak, telítettek. A növénynemesítés tartalékai is kimerülőben vannak. Elméletileg a genetikai manipuláció még hozhat áttörést, azzal a kockázattal, hogy szuperkompetitív fajok kerülhetnek a mezőgazdasági, természeti környezetbe, ismeretlen következményekkel. Ma a világ aratástól aratásig él, mint a kínai paraszt az 1920-as években. Ma ez a haladás.

– Az emberiség történetében mindig pusztult a talaj. Ha elidegenedett a személyes törődéstől, gazdátlanná vált.


– Az ókori latifundium vagy a modern monokultúrák erre egyaránt jó példák. Arisztotelésznél a négy alapelem (föld, levegő, tűz, víz) első tagja a föld, a talaj, amely létezésünk alapja minden tekintetben. Az élő és életet hordozó talaj, amelyet úgy kezelünk, mint ha kimeríthetetlen volna és ingyen lenne. Az olajat például stratégiai anyagnak tekintjük, pedig a talaj hosszú távon még inkább az, és talán előbb elfogyhat, mint az olaj. Ezzel szemben rohamosan csökken a termőföld, az öntözővízkészlet és a tengeri halállomány. Például Kína a legértékesebb termőterületének mintegy 40 százalékát veszítette el az utóbbi évtizedek látványos ipari, infrastrukturális fejlődése és a váro-siasodás során. Hasonló a helyzet a világ és Európa vidékein, általában a legjobb földeket építik be. Kínában hagyományosan a földek felét öntözik, de a világ legnépesebb országa különösen érzékeny a vízhiányra, mert negyedannyi víz jut egy lakosra, mint a világátlag. A túlhasználat miatt a talajvízszint gyorsan süllyed, helyére gyakran tengervíz áramlik, és a talaj elsózódik, tönkremegy.

– Bárcsak tanulnánk a múltból!


– Az emberhez hasonlóan a civilizációknak is van élettartamuk. Fejlődnek, birtokba veszik életterüket, majd túlnépesedve lepusztítják erdeiket, erodálják, kimerítik, elsózzák talajaikat. A lakosság kipusztul, elvándorol, a civilizáció összeomlik. Ez történt az ókori civilizációkkal, például Görögországgal, Rómával, a Maja Birodalommal vagy a Húsvét-szigettel is. Stephens az 1840-es években Közép-Amerika őserdeiben elveszett civilizációk, negyven ősi város nyomaira bukkant.
Mi a tanulság? Mi nem tudunk elvonulni az ökológiai krízis elől, mint vadászó-gyűjtögető vagy vándorló földművelő őseink, új földeket keresve. A föld véges. Fel kell ismerni a talaj valódi értékét, mely nem csak egy közönséges áru vagy input tétel a globális cégek kezében.
Leonardo da Vincinek tulajdonítják azt a mondást, hogy „többet tudunk a csillagok járásáról, mint a lábunk alatti talajról”. Ez ma is igaznak látszik, hiszen a Holdon látogatást tettünk, míg a földi problémák megoldatlanok maradtak. Franklin D. Roosevelt a talajpusztulás mértékére reagálva az 1930-as években kijelentette: „Az a nemzet, mely elpusztítja a talaját, önmagát pusztítja el.” Chamberlain szerint „ha a talajaink erodálódnak, nekünk is mennünk kell. Hacsak nem találjuk meg a módját, hogyan élhetünk a nyers sziklán.” Amit a talajjal teszünk, magunkkal tesszük. A felelősség közös.

24. óra 2009. július 14., kedd 15:06
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
június
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
A termőtalaj előbb elfogyhat, mint az olaj?

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés