Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Bibliai rejtélyek » Halloween - a borzalom élvezete

Halloween - a borzalom élvezete

A mára az egész világon (beleértve Magyarországot is) elterjedt és egyre népszerűbb Halloween-éjszakát sokan amerikai ünnepnek tekintik. Érdekes és talán kevésbé közismert, hogy ennek az alkalomnak kelta és római kori gyökerei, hagyományai vannak. Régen pogány ünnep volt, akárcsak a karácsony vagy a húsvét.
Bibliai rejtélyek 2012. november 02., péntek 08:18
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!

Később került be a keresztény kultúrkörbe, innen eredeztethető neve is, amely a Mindenszentek ünnepének angol elnevezéséből származik. Érdekes megfigyelnünk az alkalom szokásait illetve kialakulásának állomásait.

Kelta hagyományok és hiedelmek
A Halloween ünnepe több hagyományból táplálkozik. Az egyik legmeghatározóbb a kelta Samhain ünnepe. A mai Nagy-Britannia, Franciaország és az Ibériai-félsziget kelta lakói számára a Napisten (Samhain) volt a munka és a pihenés jelképe, a gazdag termés biztosítója. A kelta újévet minden év november elején három napos örömünneppel köszöntötték. Ez az alkalom a Nap uralmának végét, és a sötétség, a hideg uralmának kezdetét is szimbolizálta. A kelták hite szerint október utolsó estéjén Samhain összehívta a halottakat, akik különböző formában és alakban jelentek meg előtte. A hiedelem szerint ezen az éjszakán azok lelkei, akik az elmúlt évben haltak meg, összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Ezért az emberek szerint ezen az éjszakán a világ rendje felborult, az evilág és a túlvilág (természetfeletti) közötti határok megnyíltak, és az emberfeletti lények, a halottak szabadon járhattak közöttük. Éppen ezért ekkor a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.
Samhain ünnepéhez számos egyéb szertartás is kapcsolódott. A termés betakarítását követően kezdődött el az ünnep. A kelta papok hegytetőkön gyülekeztek, tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be. Tűz körül járták a táncot, ez jelezte mindenki számára a jó idő végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a családok közt az áldozati tüzek parazsát, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották – hitük szerint – távol a halottakat, és űzték el persze a hideget is. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek.

Emberáldozat?
Vitatott az ünnephez tartozó kultuszban az emberáldozat szerepe. Keresztény írástudók említést tesznek egy kelta istenről, Cróm Crúaich-ról, akinek vélhetőleg emberáldozatokat is mutattak be az ünnepen. A papok, a varázslók megfélemlítettek embereket, kényszerítve őket, hogy éjfélkor adjanak nekik áldozásra gyermeket. Az erre kiszemelt család ajtaja elé raktak egy kifúrt és kivilágított tököt. Ha a ház lakói nem teljesítették a kívánságot, a kiszemelt áldozat kegyetlen halállal halt meg bosszújuk miatt: a gyermeket óriási szalma- vagy rőzsekötegbe kötözve elevenen égették el.

A római feralia és Pomona-nap


Napisten, kelta szimbólumokkal
(Ibériai-félsziget)

 Az 1. században a rómaiak elfoglalták a mai Nagy-Britannia területét, így kelta területek is irányításuk alá kerültek. Ők is vitték magukkal saját szokásaikat, hiedelmeiket, de nyitottak voltak az őslakosok hagyományaira is. A rómaiak őseiket és halottaikat félistenként, hősökként tisztelték. Gyakran szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Két egymásra hasonlító, holtakra emlékező ünnepe is volt. Az első a február végi feralia, ami a holtak tiszteletének napja volt. Ekkor őseikre és elhunyt hozzátartozóikra emlékeztek, a síroknál virágból, gyümölcsből álló, sóval kevert árpadarával áldozatot mutattak be. E napon Róma összes temploma zárva volt és az oltárok áldozati tüzeit sem volt szabad meggyújtani. A másik ünnep a Pomona-nap, amely a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe (az ő szimbóluma volt a mai Halloweeneken fontos szerepet játszó alma), ez az ünnep november 1-jére esett. Ekkor és az elhunyt halálának évfordulóján étellel-itallal teli edényeket, ajándékokat, a gyermekeknek játékokat helyeztek engesztelés- és megemlékezésképp a sírra. A házból csörömpöléses szertartással távolította el a házigazda a halott ősöket.

A keresztény hagyomány kialakulása
Érdekes megfigyelni, hogy a kereszténység elterjedésekor a keresztény hittérítők lehetőség szerint a régi pogány szokásokhoz igazították az új keresztény szokásokat. Hogy miért? Mert mindenki számára kedvelt és könnyen követhető szokásrendszert kívántak kialakítani, hogy minél több hívőre tegyenek szert. Így – noha a kereszténység alapjául szolgáló Biblia egyértelműen azt tanítja, hogy halál után az ember lelke nem él tovább, sőt, nem létezik pokol sem  – a halottakra emlékező pogány ünnep a kereszténységben is továbbélt, azzal az arasznyi változással, hogy immár Mindenszentek ünnepeként, más szokásokkal ragadt meg a köztudatban. III. György pápa Szűz Mária és a mártírok emléknapját, amit addig május 13-án ünnepeltek, október 31-re helyezte át, hogy a két ünnepet egyesítse. Az ezt követő éjszaka az All Hallow's Eve, azaz „mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja lett az ünnepnap: All Saints' Day („mindenszentek napja”). A Mindenszentek egyetemes ünneppé végül 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. A Mindenszentek napja után következő napot, a halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefüggött azzal a századvégi gondolattal, hogy 1000-ben véget ér a világi történelem. Ilyen elképzelések mellett az emberek igyekeztek a halottakkal „jóban lenni”, az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A keresztény halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a héten szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint a halottak ilyenkor hazalátogatnak: a gyertyák fényénél a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek és nem nyugtalanítják az élőket.

A bibliai alapú őskeresztény gondolkodás tehát sajnos eltorzult. Nem a tiszta tanítás megőrzése volt a cél, hanem az, hogy minél több embert nyerjenek meg az egyház számára. Az 1845 utáni évek pusztító írországi éhínsége idején lakosok százezrei települtek át Amerikába, és természetesen szokásaikat is vitték magukkal. A Halloween ünnepe így került át a tengerentúlra. Manapság talán az Egyesült Államokban örvend a legnagyobb népszerűségnek az ünnep, noha a rítusok lelki háttere többnyire már elhomályosult.

Jelképek – alma és tök
Az ünnep fontos jelképei az alma és a töklámpás. A varázséjszaka gyümölcse az alma. Ez a termékenység és az élet szimbóluma. Vénusz, Aphrodité és más anyaistennők attribútuma. A gránátalma pedig az alvilággal is kapcsolatban áll. A töklámpa-szimbólum ír vagy skót eredetű. Ezen az estén tilos volt hosszú útra indulni. Aki mégis erre kényszerült, a töklámpással védte magát az ártó, bajt hozó kísértetektől, tündérektől. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A monda szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Jack lelke azóta ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Szokások
Halloween estéjén a gyerekek beöltöznek szellemnek vagy más ijesztő alaknak, töklámpással házról-házra járnak ajándékot kérve. Több szülő azonban nem engedi ki gyermekét, mert félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt az ilyenkor eltűnt és megölt gyermekek száma. A felnőttek általában baráti társaságban jelmezbált rendeznek. A romániai Bran városában nagyszámú turista látogatja meg ilyenkor a hírhedt Drakula kastélyát. Az ünnepségek betetőzéseként álarcosbált rendeznek és a részvevők denevérbarlangban töltik éjszakájukat. De Lengyelországban például egy katowicei véradó központban vámpíroknak, ördögöknek és boszorkányoknak öltözött orvosok és ápolónők invitálják véradásra a helyi egyetem hallgatóit. Bulgáriában főleg nemzetközi iskolák hallgatói szerveznek Halloween-ünnepségeket és számos üzlet kirakatában megjelentek már az álarcok és a lámpásnak kivájható tökök. Amerikában a televízió-csatornák is idomultak az ünnephez: ezen az estén ijesztőbbnél ijesztőbb horrorfilmeket vetítenek. De az egyik tévécsatorna például október 19–31. között nem csak felnőtteknek szóló horrorfilmeket, hanem morbid, „a halált kikacagó” mesefilmeket vagy paranormális jelenségeket bemutató sorozatokat is sugároz. Az embereket játékos módon (minél fiatalabb korban) csábítják el különböző tanítások, szokások, hogy aztán a továbbiakban is azoknak hódoljanak.

Miért olyan népszerű napjainkban is?
Vajon miért nem merült feledésbe ez az ünnep, sőt, miért örvend egyre nagyobb népszerűségnek? Bármennyire is menekülünk a halál elől, mindannyiunkat foglalkoztat, mi történik velünk a halál után, van-e túlvilág, pokol? Mindannyian próbáljuk feldolgozni az elmúlás gondolatát. A témához különböző módokon közelítünk: valaki nem gondol rá („ha nem tudok róla, nem is létezik” alapon), valaki nap mint nap retteg a haláltól, valaki megpróbálja késleltetni, valaki sietteti. Éppen ezért rengeteg tanítás, elképzelés, szokás él ezzel kapcsolatban. A Halloween ünnepe is ilyen. Ezzel összefüggésben tanúi lehetünk a régi-új pogányság elterjedésének is. Sokat hallunk halottidézésről, boszorkányokról. A mai boszorkányok és varázslók épp október 31-ét tartják a legfontosabbnak, és ez az ősi kelta ünnep előestéje. Ekkor imádkoznak a halottak kelta istenéhez, az elhunytak szellemeihez. Tulajdonképpen szellemidézést folytatnak. És mindez már nem ártatlan móka, sokkal komolyabb, mint gondolnánk. Ma is léteznek olyan sátánista közösségek az Egyesült Államokban, amelyek erre az „ünnepre” gyermekeket rabolnak és azokat ördögi rítusok keretében megölik. Nem csupán hátborzongató szórakozás ez tehát, hanem az okkultizmus terjesztésének kísérlete, hogy az emberek Isten helyett a démonvilág felé forduljanak hitükkel. Érdemes átgondolnunk tehát szokásainkat, ünnepeinket. Azt, hogy mit miért teszünk.

Források: http://www.nyest.hu (A Nyelv és Tudomány folyóirat internetes oldala);
http://halloween.lap.hu honlapon megadott internetes oldalak

Dankóné R. Magdolna
Bibliai rejtélyek 2012. november 02., péntek 08:18
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
január
01-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
Halloween - a borzalom élvezete

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2019 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés