Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Itt vagyok: Főoldal » Cikkek » Kultúra » KI NEKEM ARANY JÁNOS?

KI NEKEM ARANY JÁNOS?

Kétszáz éve született. Amikor az idő ilyen pecsétet üt, más szóval ilyen harangot kondít, illik megállnunk, magunkban is mélyebben elgondolkoznunk – így másokhoz is nagyobb eséllyel szólhatunk. Azokhoz legfőképpen, akik ugyanezt a kérdést teszik fel: Ki nekem Arany János? Ki nekünk Arany János? Tehetsége szerint legalább tíz csodagyermek rejtőzött benne. (Ma a legnagyobb figyelem a tehetségnek jár – kezdjük ezzel.) Ez a tíz tehetség: költő, író, műfordító, esztéta, kritikus, irodalomtörténész, három lapnak is szerkesztője, tanító, tanár, jegyző, a Magyar Tudományos Akadémia titkára, majd főtitkára, a Kisfaludy Társaság igazgatója. S mivel Goethe szerint a tehetség nagyobb része szorgalom:azt is tegyük hozzá, hogy 14 éves korától kenyérkereső, 7-8 nyelvet elsajátító, egész életében a munka robotosa.
Kultúra 2017. április 11., kedd 17:15
Betűméret növelése Betűméret csökkentése Szóljon hozzá Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Címkék
Hasonló cikkek

Csodával határos módon maradt meg élete, előzőleg meghalt nyolc testvére után. Hatévesen leégett a házuk, fészerbe kellett költöznie idős szüleivel. Fiatalkorában hét évig megvakult édesapja, ismét csodát találhatunk abban, hogy szeme világa visszajött. Kolerában veszítette el édesanyját. Azután szinte gyermekfejjel kellett gondoskodnia nálánál 25 évvel idősebb nővérével együtt a 82 éves koráig velük lakó édesapáról. Hogyne írta volna tehát a Toldi VII. énekének első két sorában: Kinek az ég alatt már senkije sincsen, Ne féljen: felfogja ügyét a jó Isten. Vagyis értelmileg is felfogja, mivel előrelátó, minden emberi mozzanattal számol, de a hétköznapok gyakorlatában is felfogja az ember ügyét a gondviselés. Tehetségét tehát a legegyszerűbb, legszegényebb feltételek között bontakoztatta ki, miként jellemet is ilyen körülmények között fejlesztett. Nem az első eset, hogy a tisztes szegénység a legnagyobb emberi pályák felívelésében játszik döntő szerepet.

Kétszáz éve született, több mint százharminc éve távozott el e földi világból. Műve azonban töretlenül él és hat. Méghozzá sokrétűen és nagyszabásúan. Ő az örök hagyó, mi, az újabb nemzedékek tagjai az örökösök. Számba vettük-e az azóta eltelt évtizedekben, hogy tulajdon képpen
miben is áll ez az örökség? Mit hagyott rám és ránk Arany János? Ki nekem, és ki nekünk Arany János? És vajon kötelez-e bennünket ez másfajta gondolkodásra, másfajta életre? Ahogy az 1879 óta kötelező olvasmányként tanított Toldit szinte a betéve tudásig megtanuló Illyés Gyula
azt életét megváltoztató műnek tartotta? Most röviden és mindenki számára érthetően próbáljuk megfogalmazni ennek az örökségnek a számunkra való és egymástól jól elhatárolható tételeit. Hogy ne általában beszéljünk életművéről, hanem egyre konkrétabban, üzeneteivel szembesülve, a szövegeket elővéve. Az első tétel: Ő, Arany János vezeti be határozott kézzel a kis verset a magyar költészetbe. Több mint ötven ilyen négysorost írt. Nem a régi költészeti kánon epigrammái, gnómái, xéniái ezek. Ebben is újító, megújító volt. Semmiben nem kedvelte a megszokottat, mert unalmasnak látszott előtte. Nem is „mondacsait” értjük ezeken, amely tőle alkotott kifejezéssel forgácsverseit jelölte. A magunk részéről inkább paraszti négysorosoknak keresztelnénk őket. Ezek nélkül sem Pilinszky Négysorosa, sem az utóbbi száz év ciklusokká is bővült négysorosai nem születtek volna meg, Dsida Jenőtől Áprily Lajosig, Weöres Sándorig, Rónay Györgyig. Ez életművének legegyszerűbb tétele, ráadásul gyorsan el is sajátítható. Ma, amikor memoritereket nem szívesen tanít a tanár, s így a diák sem gondol vele, hihetetlen nagyságrendben lehetne pótolni velük nemcsak az irodalmi, hanem a beszédkultúrának is egyre riasztóbb hiányát. Élete végén születésnapjaira ilyenekkel lepte meg magát Arany. Utolsó négysorosa, a Sejtelem is ebben a formában zeng. „Ebben a csöpp ékszertartóban benne van egyénisége és költészete” – állapította meg róla Kosztolányi.
Kultúra 2017. április 11., kedd 17:15
Cikk küldése e-mailben Nyomtatás Iratkozzon fel RSS szolgáltatásunkra
Ossza meg ismerőseivel!
Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!
Aktuális számunk
Megjelenés
június
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Bezár
Cikk küldése e-mailben
KI NEKEM ARANY JÁNOS?

Kinek (e-mail cím):
Kitől (név):
Kitől (e-mail cím):
 
Küldés
 
 
Copyright © 2008-2017 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés