„Bolygónk legsokkolóbb katasztrófája”

Valaha a Föld negyedik legnagyobb tava volt, mostanra azonban területe 90%-kal csökkent, miután egy szovjet mezőgazdasági projekt miatt az azt tápláló folyókat elterelték.

A lecsökkenő tó tönkretette a virágzó halgazdaságokat és homoksivataggá változtatta a helyüket. Az elhagyott halászbárkák és kikötők a homoktenger közepén árválkodnak, minhta csak az égből pottyantak volna le a sivatagba. Mivel a víz elpárolgott, csak sós homok maradt a tó fenekén, amelyet akár Japánig és Skandináviáig sodor a szél, számos megbetegedést okozva.

Ban Ki Mun helikopteren repülte körbe az Aral-tavat egy diplomáciai látogatás keretében, amelyet az egykori szovjet, kelet-ázsiai vezetőkkel szerveztek. A körút érintette Muynak városát Üzbegisztánban is, ahol mólók nyúlnak a szürke sivatagba és tevék álldogálnak a halászhajók maradványai között.

– A mólóról se látni semmit, csak a hajótemetőt - mondta az ENSZ főtitkára Nukus városában, Karakalpak régió fővárosában. – Egyértelmű, hogy ez a világ legszörnyűbb katasztrófája, környezeti katasztrófája. Sokkoló látvány - tette hozzá.

– Szeretném, ha a helyi vezetők minél előbb tárgyalásokat kezdenének és közösen megoldást találnának a problémára - mondta és megígérte, hogy az ENSZ mindenben segíteni fog.

Az együttműködés azon bukott el, hogy a helyi vezetők nem értenek egyet a víz kérdésében - kinek van joga elterelni, kinek felhasználni?

Üzbég vezetők szerint Tádzsikisztán csatornázási munkálatai miatt folyik egyre kevesebb víz Üzbegisztánba. A jelek szerint a vízért való küzdelem egyre elkeseredettebbé válik, ahogy egyre nő a globális felmelegedés és egyre több ember él a Földön.

A vízproblémák miatti elégedetlenség konfliktusokat és lázadásokat szül az amúgy is szegénység sújtotta térségben; megfigyelők szerint ez megerősítheti a szélsőséges iszlamistákat is.

Az ENSZ főtitkára felhívta a figyelmet a régióban tapasztalható rettenetes emberi jogi helyzetre is. Ez a téma különösen feszültté teszi a főtitkár tárgyalását az üzbég elnökkel, Islam Karimovval, aki az 1991-es szovjet összeomlás óta irányítja az országot. Karimov nyomás alatt tartja az ellenzéket és a polgárjogi aktivistákat.

A találkozóra ráadásul két héttel azután kerül sor, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kritikus hangú jelentést fogadott el Üzbegisztánról. A jelentés elkészítői a 2005-ös andidzsáni felkelés kivizsgálását követelik, amelyet a hatalom erőszakkal tiport el. Az ellenzék és civil aktivisták szerint több száz embert öltek meg, de a hatóságok szerint a híradások túlzóak és visszautasítottak minden kritikát - számolt be az AP Hírügynökség.