Bejelentkezés Bejelentkezés | Regisztráció KeresésKeresés KeresésVendégkönyv Írjon nekünkÍrjon nekünk RSSRSS Legyen a kezdőlapomLegyen a kezdőlapom KedvencekhezKedvencekhez
24. óra
Létkérdések
Otthon
Kultúra
Bibliai rejtélyek
Életmód
Tallózó
Zöldsarok
Receptek
 
Aktuális számunk
Megjelenés
december
10-én.
A tartalomból:
Nyitott Szemmel Mediációs Műhely
Fizessen elő magazinunkra!
Válassza ki az előfizetés időtartamát
és kattintson a Tovább gombra.
Éves
4000 Ft (postaköltséggel)
Féléves
2000 Ft (postaköltséggel)
valamint
Tekintse meg a Nyitott Szemmel magazin digitális változatát is! Az első két szám INGYENES!
Nyitott Szemmel kiadványok
Programajánló
A 2011. évi személyi jövedelemadók 1%-ából 2012-ben 131.678 Ft-ot utalt ki a NAV az Élj Inkább Alapítvány számára. Az Önök által felajánlott összeget a Nyitott Szemmel magazin nyomdaköltségére fordítottuk.
Köszönjük, hogy 1%-os felajánlásaikkal támogatták célkitűzéseinket, és 2014-ben ismét bizalmat szavaztak számunkra.
Itt vagyok: Főoldal » Létkérdések
Létkérdések
A szeretet soha el nem fogy
A természetes emberi szeretet tárgyának szépségétől, jóságától függ. Azokat választjuk barátunknak, akik kedvesek hozzánk, tetszenek nekünk. Abba leszünk szerelmesek, aki kiegyensúlyozott , értelmes és vonzó. Elfordulunk a csúnyától, a középszerűtől, a tudatlantól, a bántó tulajdonságokkal rendelkező személyektől. Az „agapét” viszont nem a tárgyában rejlő szépség vagy jóság kelti életre. Ezt a fajta, úgynevezett „agapé” szeretetet nevezi a Biblia az isteni szeretetnek. Pál apostol mindvégig ezt a szót használja „A szeretet himnuszában”. De mit is takar ez a fogalom?
Létkérdések 2019. december 29.
A teremtett dolgok tisztelete – a Teremtő helyett?*
Pál apostol korában, az ókori sokistenhívő vallásosságban istenként tisztelték a természeti erőket, a természet jelenségeit. Az apostol fent idézett megállapítása azonban nemcsak az ő korára érvényes, hanem ez a jellegzetes emberi magatartás mind a mai napig. A teremtett dolgokat csodálja, értékeli az ember, de az egy szinttel feljebb lévő Teremtő, aki mindezt megalkotta, már csak ködös bizonytalanság, vagy pedig még létezése is kérdéses. Addig még csak eljut az ember, hogy elismeri: a természet világa – értsük most ezen az egész Univerzumot – mérhetetlenül hatalmas, bámulatra méltó valóság, megismerni sem tudjuk maradéktalanul. Ott azonban már megáll, elakad, hogy a természet fölött álló Teremtőt felismerje, sőt tisztelje. Miért van ez így?
Létkérdések 2019. december 29.
Költözzünk vidékre!
Az ember igazi élettere a természet. Vágyakozunk a nap melengető sugaraira, a friss zöldségekre, gyümölcsökre, ki a szabadba, a jó levegőre, vidékre. Egyesek megelégszenek a vidék varázsával egy hosszú hétvége erejéig, egy nyaralásnyi időszakra, mások életforma szerint vágyakoznak rá. Sokaknak örökre a vágyak szintjén marad a vidéki élet, s csak kevesek tudják elhatározni magukat erre a döntő életformaváltásra.
Létkérdések 2019. szeptember 27.
Már azt sem tudom, fiú vagyok-e, vagy lány?
Különös kifáradás, rengeteg tennivaló esetén szokás a címben szereplő kérdéssel felsóhajtani. Anynyira túlterheltek vagyunk, hogy az önmagunkkal kapcsolatos legalapvetőbb információ sem jut eszünkbe – fokozza a túlzásba átcsapó szállóige. Manapság azonban teljes a bizonytalanság: a szemmel is jól látható elsődleges nemi jelleg nem szolgáltat a szülőnek kellő bizonyosságot – tudniillik fiú vagy lány-e a gyermeke –, így a gyermekre marad, hogy majd a maga idejében ő döntse el, melyik nemhez kíván tartozni.
Létkérdések 2019. szeptember 25.
Behálózó világháló
Tudományos bizonyítást nyert, hogy rendszeresen ismételt szokásaink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit?
Létkérdések 2019. április 09.
Reménycsillag a jövő horizontján
Egy ősi prófécia a „Hajnalcsillag” jelképét alkalmazva szólt a Messiás, az isteni Szabadító jöveteléről: „Csillag származik Jákobból, királyi pálca támad Izráelből.” (4Móz 24,17) Sokan ismerik a karácsonyi történetet a napkeleti bölcsekről. Jézus születése idején szokatlan fényjelenséget pillantottak meg az égbolton mezopotámiai hazájukban. Kapcsolatba hozták ezt a mintegy 1500 évvel korábbról származó jövendöléssel. Ez késztette őket arra, hogy megtegyék a hosszú utat Jeruzsálembe, és ott így kérdezősködjenek a Messiás felől: „Hol van a zsidók királya, aki megszületett, mert láttuk az Ő csillagát napkeleten, és azért jöttünk, hogy tisztességet tegyünk neki.” (Mt 2,2) A Biblia utolsó lapján újra találkozunk ezzel az ősi jelképpel: „Én, Jézus, küldtem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a fényes Hajnalcsillag.” (Jel 22,16) Ugyanitt olvassuk nem sokkal később: „Ezt mondja az, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök!” (Jel 22,20) Természetesen itt már nem a karácsonyi adventre, Jézus kétezer évvel ezelőtti születésére vonatkozik az ígéret, hanem a Megváltó újbóli eljövetelére, az emberi történelem drámai végkifejlete idején. Jézus második adventjét monumentális, kozmikus eseményként mutatják be a bibliai kijelentések.
Létkérdések 2019. január 07.
A hála tesz boldoggá, vagy a boldogság hálássá?
Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet. Ha őszintén megkérdeznénk, mi is a boldogság, bizonyára nem találnánk két embert, aki ugyanazt válaszolná, sokan pedig egyáltalán nem is tudnának felelni e kérdésre. A boldogság olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hisz magában foglalja életünk minden területét,és ezzel emberi teljességünket. De mi is a boldogság? Mi erről a pszichiáter véleménye, aki terápiás kezelései során nagy hangsúlyt helyez erre a kérdésre.
Létkérdések 2019. január 07.
„A halált kivettük Isten kezéből?”
Hangosan vagy lelke mélyén, meggyőződése szerint, avagy annak ellenében mégis mindenki halálosan kíváncsi rá [a halálra], mi lesz, miként lesz. Végül is rólam van szó, rólam, rólam…” – írja Nádas Péter Az utolsó mérföld (Jelenkor Kiadó, Pécs, 2007) című könyv bevezetőjében, melyben Bitó László és Polcz Alaine a haldoklás etikájáról és esztétikájáról folytatnak eszmecserét. E könyv alcímét – „Beszélgetés életről, halálról – testről és lélekről”– kölcsönöztük cikkünkhöz is. Bitó László fiziológus, kutatóorvos az Egyesült Államokból települt haza. „Nevéhez fűződik a zöld hályog új kezelési módjának felfedezése, ami már több millió ember látását védte meg. Íróként eddig már számos könyve jelent meg” – olvashatjuk a könyv fülszövegében. Polcz Alaine író, pszichológus, tanatológus. Tanatológiai, pszichológiai munkái kézikönyveknek számítanak. A magyar hospice-mozgalom megalapítója. 2007-ben, 85 éves korában érte a halál. Hogyan lehet megbékélve, méltóságteljesen távozni az élők sorából? Mi a különbség az eutanázia (fájdalom nélküli halál) és az eutélia (jó halál) között? Van-e a szenvedésnek olyan foka, amikor a haláltól visszafordíthatatlan beteget egy nagyobb adag morfiummal „átsegíthetjük” a másvilágra – ahogy Bitó László fogalmaz: „a halált már rég kivettük Isten kezéből”? Létezik-e a „jó halál” fogalma, vagy minden halál egyfajta kudarc, az emberi élet tragédiája? Természetes-e, hogy meghalunk – ahogy mondani szokás: az élethez szervesen hozzátartozik a halál –, vagy a halál „betolakodó ellenség”, amelyet nem szabad véglegesnek elfogadni? A beszélgetésbe mintegy „bekapcsolódva” bemutatjuk a Biblia halállal kapcsolatos álláspontját is.
Létkérdések 2018. május 16.
Miért félünk megöregedni?
Sokunk számára, akik a modern nyugati világban élünk, az öregedés fájdalom és szorongás forrása. Félünk megöregedni. Az általunk ismert idős emberek túlnyomó többsége szenilis, törékeny és boldogtalan – éppen ezért, ahelyett, hogy vidáman néznénk szembe az öregedéssel, rettegünk minden egyes születésnaptól. Ahelyett, hogy idős éveinket az érettség koraként, a gyümölcsök betakarításának időszakaként látnánk, attól félünk, hogy egészségünk megromlása oly mértékben megmérgezi majd a napjainkat, hogy a hosszú élet inkább lesz átok, mint áldás.
Létkérdések 2018. február 19.
Mindennapi veszteségeink
Veszteségek mindannyiunkat érnek az évek során. Van, akit anyagi, egzisztenciális értelemben, másokat egy válás kapcsán. Megint mások az egészségük elvesztése idején élik meg ugyanezt – akár krónikus betegség vagy súlyos baleset következtében, és szintén mások egy szerettük elvesztése kapcsán. És sokan vannak, akik eleve veszteséggel– valamilyen fogyatékossággal – születtek. Írásainkban, interjúinkban rendkívül súlyos veszteségeket átélt embereket szólaltatunk meg arról, miképpen tudták feldolgozni a maguk veszteségeit, illetve hogyan tudnak együtt élni azokkal.
Létkérdések 2017. szeptember 30.
Felemelő látvány, léleküdítő gondolatok egész évre
Távlatok 2019 falinaptár Takács Gábor fotóművész természetfotóival. Praktikus naptárrész, A/3-as méret.
Megrendelhető: Nyitott Szemmel magazin szerkesztőség:
szerkesztoseg@nyitottszemmel.hu
Tel.: 20/379-6171
Ára: 1500 Ft
Napi egy gondolat
„Minden nagyság kicsiség is, mert van még nagyobb, vagy ha nincs, lehet.”
Weöres Sándor
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy hamarabb értesüljön az újsággal kapcsolatos aktualitásokról, akcióinkról és más cégek akcióiról.
 
 
Copyright © 2008-2020 Nyitott Szemmel Online. Minden jog fenntartva
 

Bezár
Bejelentkezés

Felhasználónév


Jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide.

Belépés
Bezár
Keresés a cikkekben

Írja be a keresendő kifejezést. Több szót is megadhat szóközzel elválasztva.



Keresés